A lázas csecsemő
A láz az egyik leggyakrabban előforduló panasz csecsemő-és kisgyermekkorban, amellyel orvoshoz fordulnak a szülők.
A láz csak kísérő tünet, a szervezet betegséggel szembeni védekezési reakciója.
A láz mértéke nem mindig áll arányban a betegség súlyosságával, különösen igaz ez csecsemőkorban. Sok esetben egy egyszerű vírusfertőzés magas, 39 C fok feletti lázzal járhat, míg egy súlyosabb fertőzés, mint a tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés vagy központi idegrendszeri fertőzés csak hőemelkedéssel, vagy láz nélkül, jellegtelen tünetek formájában (bágyadtság, viselkedés megváltozása, étvágytalanság) jelentkezik. Fontos, hogy a szülő egészséges állapotban is jól felmérje gyermeke viselkedését, reakcióit, hogy minél előbb észlelje, ha valami nincs rendben. Ilyen szempontok lehetnek a táplálkozási magatartás, az alvási, a székletürítési, vizeletürítési szokások, az éberség.
Normál testhőmérsékletről 36-37 C fok között, hőemelkedésről 37-38 C fok között, lázról 38 C fok feletti értéknél beszélünk. A lázmérés legpontosabb és így egyedüli ajánlott formája csecsemők esetében a végbélben történő mérés. Újszülött-és kiscsecsemőkorban más-más értékek adnak okot aggodalomra.
3 hónapos kor alatt a végbélben mért 38 C fok feletti, 3-6 hónapos kor között 39 C fok feletti testhőmérsékletnél kórházi megfigyelés és kivizsgálás válik szükségessé,
melynek része a laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok (mellkasröntgen, hasi- és koponya ultrahang) elvégzése.
Az 1 hónapos kor alatti korosztály számít különösen veszélyeztetettnek,
az esetükben a kórházi felvétel, kivizsgálás, intravénás antibiotikum kezelés elkerülhetetlen a súlyos bakteriális fertőzés biztonsággal történő kizárásáig. Ha a lázon kívül egyéb tünetet (lobos torok, orrfolyás, köhögés, vizeleteltérés) nem észlel a vizsgáló orvos, lumbalpunctiora (gerinccsapolásra) is szükség van a központi idegrendszeri fertőzés kizárása céljából.
A lázat csecsemőkorban leggyakrabban húgyúti fertőzés, központi idegrendszeri fertőzés, felső-illetve alsó légúti fertőzés okozza. A kórházba érkezéskor minden esetben fizikális vizsgálat, vérvétel, vizeletvizsgálat, a tünetektől függően képalkotó vizsgálat, fül-orr-gégészeti vizsgálat történik.
A húgyúti fertőzés sok esetben tünetszegényen kezdődik, sokszor a láz az egyedüli tünet, valamint előfordulhat étvágytalanság, sápadtság, szúrós szagú vizelet. Csecsemőkorban ezért lázas állapot fellépésekor minden esetben szükség van vizeletvizsgálatra.
Összefoglalva tehát csecsemőkorban, különösen fiatal csecsemők esetében lázas állapot esetén orvosi vizsgálat minden esetben szükséges,
sok esetben elengedhetetlen a kórházi felvétel keretében történő kivizsgálás a súlyos fertőzés kizárására.
Kapcsolódó cikkek
Mikor ölthet kóros mértéket az újszülöttkori hipoglikémia, amikor fokozottan érdemes odafigyelni?
Az újszülöttkori hipoglikémia, vagyis születés után észlelt alacsony vércukorszint egyike a leggyakoribb újszülöttkori komplikációknak. Annak ellenére, hogy egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született újszülötteknél általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, bizonyos, kiemelt esetekben fokozott figyelmet igényel, mert tüneteket, majd elhúzódó esetben hosszútávú idegrendszeri károsodást okozhat. A nem kóros újszülöttkori hipoglikémiáról már volt szó egy korábbi cikkben, most a hajlamosító tényezőket, és a rizikócsoportba tartozó újszülöttek kórosanOlvass tovább
Székletlazítás
A székrekedés világszerte széleskörű probléma. Tünetek változóak lehetnek rövid lefutású enyhe formától, az akár kemény, megkövesedett székletrögök képződésével járó kórformáig. Világszerte változó az előfordulása, 10-20% közé teszik. Gyermekkorban fiúknál, felnőtt korban a nőknél gyakoribb ez a panasz. Terhesség alatt (minden 5. nő) illetve terhességet követő 3 hónapban (minden 4. nő) egyre többen szenvednek székrekedési problémában. Számos okból alakulhat ki székrekedés, de az esetek 90-95%-ában szervi okot nem tudunk kimutatni. EzOlvass tovább
Újszülöttkori sárgaság
Az újszülöttkori sárgaság (icterus) a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák, testnedvek és szövetek sárgás elszíneződése. Oka a bilirubin nevű anyag vérben való felhalmozódása. Az újszülötteknek sok magzati vörösvérsejtje van, ezek a megszületés után szétesnek, és belőlük – különböző folyamatok révén – bilirubin képződik a májban. Az újszülöttek éretlen mája viszont ezzel nem minden esetben tud lépést tartani, így a bilirubin lerakódik, sárgásan elszínezi a bőrt és a szemfehérjét. Az érettOlvass tovább
Mit kell tudni a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) vizsgálatról?
Az ABPM (a 24 órás vérnyomásmérés) vizsgálat az angol ambulatory blood pressure monitoring kezdőbetűiből ered. A vizsgálat segít a magas vérnyomás betegség diagnosztikájában, súlyosságának megállapításában, a terápia kialakításában, valamint a terápia hatékonyságának megítélésében és az után követésben. Fontos tudni, hogy az éppen aktuális vérnyomás értéket gyermekkorban is számos tényező befolyásolja (testmagasság, testsúly, testhelyzet, fizikai aktivitás, nemi érettség, genetikai tényezők, szív- érrendszeri megbetegedések, vese fejlődési rendellenességek, vesebetegségek, gyógyszerek, sóbevitel, környezeti zaj,Olvass tovább
