Sok információ cserél gazdát a szülők között a játszótéren, óvodában, iskolában. Természetes, hogy megosztják egymással a gyermek egészségével kapcsolatos gondokat is, de ezek az információk nem okvetlenül tarthatók hiteles forrásnak.

Számosan tájékozódnak az internetről, sokszor nem megfelelő forrásból, szülői vélemények, hozzászólások alapján, így nem csoda, hogy gyakoriak a félreértések.

Ebben a nem egyszerű helyzetben szeretnénk segítséget nyújtani néhány fogalom tisztázásával a légúti betegségek kapcsán.

Az egyik legtöbbször félremagyarázott kifejezés a krupp.

Betegség lényege az, hogy a gége alatti területen a nyálkahártya duzzanata szűkíti a levegő útját, jellemzően a belégzés nehezített, hangos, húzó hangot lehet hallani, ami sírás, fizikai aktivitás után fokozódik. A köhögés is jellegzetes: éles, érces, ugató.

Miután nem a hörgők beszűkülése okozza a tüneteket, hörgőtágítóktól (pl. Ventolin spray) nem lehet javulást várni. Fontos a gyermek megnyugtatása, vigyék hideg levegőre, ha lehetséges, sóoldattal inhaláljon. Fontos azonban, hogy ha a gyermek sír az inhalálástól, ne erőltessük, mert romlanak a tünetek! Ha rövid időn belül nem javul a köhögés, húzó légzés, szteroid adása szükséges. Ezt otthon kúp, esetleg szirup formájában javasolt adni, nagyobb gyermeknek tablettában is lehet alkalmazni. Gyógyszeres inhalálásra otthon nincs lehetőség, ezt minden alkalommal kórházi, vagy legalább néhány órás sürgősségi osztályos megfigyelésnek kell követni.

A gyakran alkalmazott allergia szirupok, cseppek adása felesleges, esetleg még – a nyálkahártyát szárító hatásuk miatt – ronthatunk is a helyzeten.
Első alkalommal mindenképpen orvosnak kell látni a gyermeket, az ismétlődő, nem súlyos tünetekkel járó epizódok már otthon is kezelhetők. Gyakran kérik a szülők ismétlődő kruppos tünetek esetén a gyermek allergológiai kivizsgálását, ez nem indokolt; a betegséget nem allergia okozza. Állandó gyógyszeres kezelés sem szükséges, nem tudjuk megelőzni a kruppos epizódok ismétlődését.

Sokszor összekeverik a kruppot a kifejezett hurutos tünetek mellett hallható mélyről jövő, száraz köhögéssel, amelynek olykor valóban lehet kissé ugató jellege, de nehézlégzés soha nem kíséri. Ilyenkor helyesebb gége-légcsőgyulladásról beszélni. Szteroid adása felesleges, inhalálással, vagy köptető sziruppal enyhíthetjük a köhögést. Természetesen ne feledkezzünk meg az orrváladék eltávolításáról sem. Ennél a betegségnél is – úgy, mint a kruppnál, a hurutossá váló köhögés a javulás jele.

A kruppot érintő tévhitek, felesleges kezelések kapcsán tegyünk egy rövid kitérőt:

ma is gyakran találkozunk krupp és bármilyen allergiás, vagy allergiásnak gondolt betegség kezelésekor kálcium adásával. Legyen szó érces köhögésről, vizes orrfolyásról vagy rovarcsípésről, a gyermekek gyakran kapnak kálciumot, annak ellenére, hogy a hatás tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztható. Talán a későbbi csontritkulás megelőzésében még hasznát vesszük…

Asztma:

gyakran halljuk a kórtörténet kikérdezésekor: „már a szülőszobán asztmás volt” , Komoly nemzetközi gyermek tüdőgyógyász fórumokon visszatérő téma az 5 év alattiak asztmája.

Kit tekintsünk asztmásnak, és van-e egyáltalán ebben az életkorban asztma?

Nagyon fontos tudni, hogy minél fiatalabb egy gyermek, annál inkább más okot kell keresni az ismétlődő nehézlégzések hátterében. Leggyakrabban a csecsemő-kisded korúak között a légúti fertőzések során észlelnek a szülők nehezített légzést. A fertőzéssel együtt jár, hogy a hörgőkben is duzzadt a nyálkahártya (úgy kell elképzelni, mint ahogy egy nátha során bedugul az orrunk), váladék képződik. Ez a két tényező szűkebbé teszi a hörgőket, amit sípoló, esetleg préselő légzésként észlel a szülő. Mivel a szűkületet ebben az esetben nem a hörgőizmok összehúzódása okozza, ilyenkor a hörgőtágító nem, vagy alig hat. Természetesen nem hiba megpróbálni a hörgőtágító belélegeztetését, az eredménytelen terápiát azonban nem kell folytatni.

Elengedhetetlen, hogy a pontos diagnózist alapos kikérdezéssel, a tünetek megfigyelésével állítsuk csak fel. Speciális vizsgálatokat csak ezek után, célzottan végzünk. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a későbbi „igazi” asztmások is eleinte nagyon hasonló tüneteket mutatnak: gyakran megfázáskor jelentkeznek tünetek.

Mégis, mi az, ami felkeltheti a gyanút, hogy már 5 éves kor alatt is asztmával állunk szemben?

Kétes esetben terápiás próba szükséges: állandó gyógyszer (kis dózisú belégzett szteroid) beállítása 4-6 hétre. Ezt nagyon kritikusan kell értékelni, ezért számítunk a szülő segítségére: fontos, hogy megfigyeljék a gyermek tüneteit. Amikor kontrollra jönnek, a gondozó orvos meg fogja kérdezni, mi változott az elmúlt időszakban, kevesebb-e a panasz, milyen jellegű betegségek voltak, kellett-e hörgőtágítót használni.

Ha semmi változás nem történt, a diagnózist kell kétségbe vonni. Nagyon gondosan kell azt is mérlegelni, van-e olyan otthoni körülmény, (pl. passzív dohányzás, penészes fal), vagy társbetegség (pl krónikus arcüreggyulladás, reflux) ami miatt nem javulnak a panaszok.

Bronchitis

A köznyelv által bronchitisnek tartott betegségek jó része lényegében csak a felső légutak hurutja. Ebben az esetben sok zörej hallható a gyermek tüdeje felett, ezek hangosak, sokszor szabad füllel is jól hallhatóak, de orrszívás után jelentősen csökkennek. A szülő úgy érzékeli, a gyermek egész mellkasa tele van váladékkal, de azt is jól megfigyelik, hogy egy nagy hurutos köhögés után a gyermek hörgő légzése megszűnik, majd egy idő múlva újra hallható. Ilyenkor arról van szó, hogy a felső légutakban van sok váladék, és nem a mélyebb, kicsi hörgőkben. Gyakori, és hosszan elhúzódó köhögés lehet a tünete a melléküreg gyulladásoknak, ezek a gyerekek – mivel a köhögés szaladgálás után is felléphet – gyakran asztma diagnózist kapnak.

Allergia

Az allergia önmagában nem betegség, hanem a szervezet megváltozott reakciókészsége. Allergiás beteg tüneteket mutat olyan dolgokra, amire más nem: például nehezen lélegzik egy penészes pincében, vagy prüszköl a parlagfű virágzásakor. Az allergiás betegek reakciója nem azonos, attól függ, hol jelentkeznek tüneteik, beszélhetünk allergiás asztmáról, szénanátháról vagy allergiás kötőhártyagyulladásról, ekcémáról, sőt ezek a tünetek együtt is megjelenhetnek.

A kezelés mindig a tünetek szerint történik: ismert allergiás, de panaszmentes beteg, csak a pozitív bőrpróba miatt ne szedjen gyógyszert!

Hörgőtágító

A Ventolin sokak hiedelmével szemben, nem szteroid, és nem fogja gyengíteni a gyermek immunrendszerét. (Ezt egyébként a belégzett szteroidok sem teszik!)

Amennyiben a diagnózisunk helyes, és jó eszközzel, jó technikával alkalmazzuk a hörgőtágítót (erről részletes tájékoztató olvasható a Gyógyhírekben!), rövid időn belül tapasztalhatjuk a kedvező hatást. A hörgőtágító további adagolása attól függ, milyen gyorsan térnek vissza a tünetek, érdemes követni az orvos által megadott kezelési útmutatót. Törekszünk rá, hogy a szakrendelésen nehézlégzés miatt vizsgált gyermekek kapjanak ilyet, ha mégsem így történt, vagy elveszett, pótolni kell! A kezelési útmutató olyan, mint egy jó akcióterv: megadja mikor, mit, mennyit kell adni, mi a teendő, ha javul a gyermek, és állapotromlás esetén meddig szabad otthon próbálkozni, mikor kell kórházba vagy ügyeletre menni.

Már a nehézlégzés első észlelésekor el kell kezdeni a hörgőtágító adagolását, nem kell megvárni, hogy súlyosabbá váljanak a tünetek. Nem érdemes viszont „ biztonságból”, banális nátha esetén is alkalmazni.

Iskolába járó gyermek esetén ragaszkodjunk hozzá, hogy legyen a gyermeknél hörgőtágító, és tudja is jól használni.

Köptetők

Nyugodtan mondhatjuk, hazánkban jellemző a köptetők túlzott használata, valószínűleg a téli „megfázós” időszakban az indokoltnál sokkal több fogy. Természetesen ebben a túlzó reklámok és a hatalmas patikai kínálat is ludas. Náthás, hurutosan köhögő gyermeknél bőven elég az orrváladék eltávolítása (ha nem fújja ki, szívjuk le!), és bőséges folyadékfogyasztás (meleg tea!). Azokban az esetekben, amikor a légcsőhurut kezdetén a köhögés száraz, fájdalmat okoz, van helye a váladékoldók használatának. Tartósan csak azokban a betegségekben indokolt, ahol fontos a sűrű, tapadós hörgőváladék oldása. Különös figyelmet érdemel az asztmás gyerekek száraz köhögése, ami a kezdődő hörgő beszűkülés tünete: ilyenkor hörgőtágító belélegeztetése szükséges a köptetők helyett!

Remélem, sikerült tisztázni néhány fogalmat a légúti betegségek kapcsán, arra biztatom a kedves olvasókat, bátran írjanak, ha további kérdések merülnek fel!

Dr. Gács Éva