Főmenü
  • Ha szívesen olvasod cikkeinket légy a követőnk a Facebookon, az Instgramon, a Pinteresten, a Google+-on és a Twitteren is!
  • Megkezdődött a sürgősségi és baleseti gyermekellátás fejlesztése az országban.
  • A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, az új „H” épületben létrejön egy új MR központ.
  • Tartósan lélegeztetett osztály kialakítására került sor, ahol 6 db betegőrző monitor és 6 db lélegeztető gép beszerzésére volt szükség.

„Hova tegyem a könnyeimet?” -tanácsok óvodai beszoktatáshoz

A fenti szavak még pályafutásom kezdetén hangoztak el egy óvodai életét épen csak elkezdő kislánytól. Nyakamba kapaszkodva, könnyes szemmel, szipogva kérdezte:

„Abba hagynám én a sírást, de hova tegyem a könnyeimet?”

Beszédes könnyek voltak, és ennek ellenére, vagy éppen ezért, a legügyesebb kis ovissá vált. Ne féljünk a gyermek érzelmeitől, ne féljünk a könnyektől! Ismerjük fel a jeleket, és legyen öröm az óvodába lépés a család számára!

Kedves Szülők!

Szeptemberben nem csak az iskolákba csengetnek be, hanem az óvodák is megnyitják kapuikat és a tanévet. Legféltettebb kincsünket, a gyermeket talán először engedjük másik, számára idegen környezetbe. Minden szülő számára egy kisebb veszteségélmény, mikor a kicsit először hagyja ott egy új intézményben, először engedi el a kis kezét, kiszakítva őt a megszokott, biztonságot nyújtó családi fészekből.Vitathatatlan azonban, hogy személyiségfejlődésük szempontjából nagyon fontos a kortársközösség, az óvodai légkör.

A gyermeken és a szülőkön túl a pedagógusoknak is egy várakozással teli, izgalmas időszak a beszoktatás.

A gyerekek különböző érzelmi reakciókkal, heves, vagy akár szokatlan megnyilvánulásokkal is reagálhatnak az elválás perceiben. Ha megértjük a lélektani hátterét, talán jobban el tudja fogadni a szülő is, hogy ez egy természetes folyamat, és együttműködve sokat segíthet a zökkenőmentességen. A gyermek érezheti úgy, hogy az édesanyját, és vele a 3 otthon töltött év biztonságát veszítette el. Ha őszinte, kiegyensúlyozott az anya-gyermek kapcsolat, akkor is előfordulhatnak a búcsúzkodásban fájó pillanatok. Problémát jelenthet az is, hogy a kicsinek még nincs kialakult időérzéke, nem tudja, mikor jönnek érte. Az óvodai napirend ezt könnyíti meg, az egyes tevékenységek ugyanabban az időben ismétlődnek, és egy idő után megtanulja a gyermek, hogy mikor következik szülei érkezése, és a várva várt hazamenetel.

Szorongási faktor lehet a kis ovis számára az idegen környezet, az idegen emberek, óvodapedagógusok, dadus nénik, és a pajtások.

Az óvónők felkészülten, sok szeretettel és türelemmel, pedagógiai és pszichológia tapasztalatokkal rendelkeznek és fogadják a kicsiket.
Az őszinteség a szülő-pedagógus között nagyon fontos ebben a kapcsolatban, mivel az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja a gyermek ha rmonikus fejlődésének az egyik alapja. A kisgyermek számára a szülő modell értékű, követésre alkalmas minta, ugyanúgy, mint az óvónő, aki, mint egy jó anya egy nagy családban neveli, gondozza a rá bízott kicsiket. „Ez egy nagyon személyes kapcsolat, melyet más felnőtt nem tud pótolni.  …ha legalább egy ember van a kisgyerek életében, aki ezt a feltétel nélküli elfogadást, ami őrá vonatkozik, megadja neki, akkor az érzelmi biztonság kialakul.” (forrás:1)

Különösen fontos a gyermek számára a hitelesség, valamint az a magatartási minta, amit a szülő közvetít az óvodás évek alatt.

Nagyon fontos, hogy ne halljon a gyermek elmarasztaló véleményt és ítéletet se az óvodáról, se az óvónőkről. A bizalmat erősíteni kell pozitív tartalmú beszélgetésekkel, melyben arról kap képet a gyermek, hogy milyen nagy szeretettel várják őt, és a legjobb helyen lesz, míg szülei dolgoznak. Jelentsen számára értékemelkedést, hogy ő már óvodába léphet: „Te már olyan nagy vagy, Te már olyan ügyes vagy, hogy mehetsz már bölcsődébe, óvodába”.

beszoktatásBármennyire is nehéz a szülő részéről is az elválás, mégis azt tanácsolom, magatartásuk ezekben a helyzetekben is sugározzon nyugalmat, biztonságot, szeretetet!

Ellenkező esetben, a gyermekben pillanatok alatt kialakul az érzés, hogy szülei nem jó helyen hagyták, hisz’ anya is sír. Ne sírjunk együtt a gyermekkel, sem a gyermek jelenlétében, mert azonnal rossz érzést fog közvetíteni az egész óvodáról a kis lelkében, tudatában. A gyermek átveszi az anya képzetáramlását. Amennyiben mi magunk meg vagyunk győződve arról, hogy a gyerek a legjobb helyen lesz, akkor ezt fogjuk sugározni magunkból, és ő is így fogja érezni.

Nagyon fontos továbbá a rendszeresség elve.

Az azonos időszakokban ismétlődő tevékenységek biztonságot, kiszámíthatóságot, stabilitást adnak a gyermek számára. A beszoktatás akkor fejeződik be, amikor a reggeli elválás már természetesen zajlik, amikor a gyermek elfogadta az óvónőt, érzelmileg kötődni tud hozzá, aki a jó anya biztonságát tudja nyújtani. Erre nincs általános recept, nincs meghatározott időkeret. Ne keseredjen el a szülő, ha a másik gyermek már nevetve megy óvodába. Higgye el, az Ön gyermeke is úgy fog ébredni egy nap: „Anya! Mikor megyünk már oviba?” A kötődés kialakulásával ő ügyes kis ovissá válik. A földbe vetett magok sem azonos időben bújnak ki a földből és hoznak termő gyümölcsöt, de ez így van rendjén. Fejlődését segíthetjük stabil érzelmi háttér biztosításával, a kortársközösséggel, játékkal, mesével, tevékenységbe ágyazott „tanulással”, valamint a szülők, pedagógusok feltétel nélküli, óvó szeretetével.

“A rokonszenv, az érzelmi elfogadás, a pozitív várakozás serkenti a fejlődést, életet lehel a szunnyadó képességekbe; többet csal elő valakiből, mint amennyi kibontakozna belőle, ha mindezt nem kapná meg. Ez a Pügmalion-effektus. Ebből megint csak az következik, hogy nagymértékben rajtunk – szülőkön, pedagógusokon – múlik, hogy mit bűvölünk elő egy gyerekből, az ő adott lehetőségeiből, s amit életre keltettünk, azt milyen irányba vezetjük várakozásainkkal, fantáziáinkkal, szorongásainkkal… [A gyerekek] egy idő után a pozitív vagy negatív “elvárásnak” megfelelően kezdenek viselkedni, és ez nem belőlük […] következik.” (forrás 2)

beszoktatásRendkívül fontos, hogy a reggeli elválás során ne úgy szökjön el a szülő, amikor éppen a gyermek nem veszi észre.

A bizalom pillanatok alatt romba dőlhet egy ilyen elmenetellel. Köszönjünk el tőle, röviden, határozottan, de szeretettel. Bármilyen nehéz is, ne forduljon vissza, hogy megvigasztalja, hogy „együtt sírjanak”! Fontos, hogy lássa a szülőt elmenni. Észre fogja venni, hogy az anya „eltűnt”, és sokkal rosszabb, ha kialakul benne az érzés, becsapták, otthagyták. Ha nem látja a távozását, egész nap keresheti, és a gyerekben kialakul a félelem, hogy szülei akármikor eltűnhetnek, ez pedig nagyban hátráltatni tudja az óvodai beszokás folyamatát. A beszoktatási időben ne gyengüljünk el olyan irányba, hogy néha-néha szabadságot engedélyezünk a gyermeknek, és otthon maradhat. A következetességgel is a stabilitás kialakulását idézhetik elő, higgyék el, megtérül. „A helyes döntés mindig a gyermek érdekeit tartja szem előtt.”(forrás 3)

Megkönnyítheti az elválást egy-egy otthoni kis plüss állat bevitele az oviba, vagy alvóka, mely az otthonból, az otthon illatából, érzelmi bázisából egy darab.

Nagyon sokat segíthet az is, ha gyermekükkel közösen választják ki azokat, amiket az óvodába magával vihet. Megkönnyítheti a felkészülést, ha az ágyneműjébe, váltóruhájába, tornazsákra közösen rajzolják rá a jelet, melyet sok óvodában már előre kiválaszthat a gyermek.

Kedves Szülők! Használják ki az óvodai nyílt napokat és ismerkedési lehetőségeket, hogy ne idegenként lépjen a gyermek óvodába. A fokozatos szoktatással könnyebben érhetik el a leválást, a könnyek nélküli ott maradást, elősegítve a lelki érési folyamatokat. Amennyire lehetséges, igyekezzenek mindig ugyanabban az időpontban érkezni gyermekükért, a kialakuló idő- és biztonságérzet miatt. Tervezzék meg az estéket, legyen idő közös beszélgetésre, melyben a gyermek faggatás nélkül(!) beszélhet az első élményeiről! Legyen idő a reggeli stresszmentes indulásra, ugyanúgy, mint a meghitt esti mesére is, mely az óvodás korú gyermek egyik legfontosabb lelki tápláléka. Keretezze a napot a stabil napirend!

Kívánom, hogy gyermekük és az Önök számára is legyen örömteli, mosolygós, felemelő időszak a beszoktatás, mely befogadássá alakul az ismerkedés során.

Sófi-Ősz Veronika

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

Ajánlott mesekönyv a beszoktatáshoz: A láthatatlan fonal (Patrice Karst)

Idézett forrás:
1: www.meselojelek.hu/az-erzelmi-biztonsag-alapja-az-anya-idezet-vekerdy-tamas-eloadasabol/
2: Vekerdy Tamás: Jól szeretni. Tudod-e, hogy milyen a gyereked? Kulcslyuk Kiadó, 2013.
www.szemlelodosziv.blog.hu/2016/03/23/5_gondolat_vekerdy_tamastol
3: http://www.kormocikatalin.hu/?menu=33

Felhasznált forrás:
www.lurkovilag.hu/index.php?c=722

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 11 Szavazatok átlaga: 3.8

„Hova tegyem a könnyeimet?” -tanácsok óvodai beszoktatáshoz

Nálatok hogy megy/ment a beszoktatás?

Köszönjük, hogy szavaztál!


Close
Read more:
szavazz
Az Év honlapja pályázat Közönségdíj szavazás véghajrája

Ha még nem szavaztál ránk Az Év Honlapja szavazáson, itt tudod megtenni. Több olvasónk már szavazott ránk, segítenél...

"Hólé-tó"2
Kis színes – Hólé-tó

Close