A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke.

A levegő főbb alkotórészei a nitrogén, amely 78,09%-ban, az oxigén 20,93%-ban, az argon 0,93%-ban, a szén-dioxid 0,03% -ban van jelen.
Egészséges, tiszta a levegő a hegyvidékeken, a tenger mellett, de a nagyvárosokban, ipartelepeken viszont gyakran válhat szennyezetté.

A környezeti levegőből otthonunkba számos légszennyező anyag juthat.

A levegőt szennyező anyagok lehetnek ipari eredetűek, közlekedésből származóak (gépjárművek kipufogógázai), de ide tartozik a dohányfüst, a kilélegzett szén-dioxid, takarító-fertőtlenítőszerek gőzei, spray-k, főzéssel, sütéssel járó szennyező anyagok, rovarirtó szerek légszennyező anyagai.

A levegőszennyezés vagy légszennyezés akkor jön létre, ha a légszennyező anyagok olyan mennyiségben vannak jelen a levegőben, amely már az emberi egészséget veszélyezteti.

A légzés élettani folyamat, melynek során az élő szervezet oxigént vesz fel, azt eljuttatja a sejtjeihez, valamint a termelődött szén-dioxidot a sejtekből eltávolítja és a külvilág felé leadja.

Egy légvétellel kb. 0,5 liter levegőt szívunk be, a percenkénti légvételek száma átlagban 16-18.
Naponta a belélegzett levegő mennyisége mintegy 12 m3-nyi, ami nagyjából egy 4-6 fős liftben lévő levegő mennyiségével egyezik meg.

A levegő tulajdonságai – hőmérséklete, nedvességtartalma, és a légmozgás- együttesen határozzák meg az ember közérzetét, komfort érzetét.
Alacsony nedvességtartalmú levegő esetén a belélegzett levegőt „száraznak” kellemetlennek érezzük.
Túl magas páratartalom esetén nehezebbé válik a szervezet hőleadása, amely fokozott megterhelést jelent; zárt térben a nyirkos levegő pedig kedvez a penészgombák elszaporodásának is.

Legkellemesebbnek a 40-60 % relatív nedvességtartalmú levegőt érezzük.
Ha zárt térben a légmozgás adott érték felett alakul, huzathatás jön létre, amely egyoldalú lehűlést eredményez és rontja a komfortérzetet.

A beltéri levegő az általunk kilélegzett szén-dioxidtól dúsul, nő a levegő páratartalma, légúti betegségeknél pedig felszaporodnak kórokozók is, ezért az elhasználódott levegőt időről-időre cserélni szükséges.

A levegő cseréjének legegyszerűbb, természetes módja a szellőztetés.

Télen, nyirkos, ködös, szélcsendes időszakban a szennyező anyagok, főleg a szálló por mennyisége a külső környezetben feldúsul, ezért ilyenkor a szellőztetés lehetőleg csak rövid ideig tartson.

Légúti megbetegedés esetén kórokozók, (baktériumok, vírusok) cseppfertőzéssel könnyedén terjednek a levegőn keresztül.
Köhögés, tüsszentés alkalmával számtalan kórokozó kerül a levegőbe, melyek egy ideig aeroszol formájában keringenek, majd a cseppek méretétől függően előbb-utóbb leülepednek a tárgyak felületére, ahol bizonyos ideig életképesek is maradhatnak.

Fontos tudni, hogy hányással, hasmenéssel járó enterális megbetegedés is terjedhet cseppfertőzéssel, ezért – a fertőzés megakadályozása érdekében – a fertőtlenítő takarítás mellett ilyenkor is érdemes gyakran szellőztetni.

Az elmúlt években népszerűek lettek a különböző légtisztító-levegőfertőtlenítő berendezések, de kérdés, hogy ezekre tényleg szükségünk van-e?

A levegőtisztító berendezéseknél a gyártó cég az adott helyiség négyzetmétere és a légköbméter alapján határozza meg, hogy milyen méretű készülék használatát javasolt.

A levegőtisztítók zárt térben csak akkor tudnak megfelelő hatékonysággal működni, ha közben a beltéri levegőt nem cseréljük, nem szellőztetünk!
Ezeknek a berendezések az a haszna, hogy a levegőből kiszűrik a mikrobákat – vírusokat, penész spórákat, baktériumokat -, eltávolítják az allergizáló polleneket, poratkákat, szagmolekulákat.

A levegőtisztító berendezések többféle működési elven dolgoznak:

Az átáramló levegőt kis térben magas hőfokon fertőtlenítik, majd visszaáramoltatják a helyiségbe; vagy a készülékben lévő HEPA filter szűri meg a levegőt, illetve UV fényforrást is használhat a berendezés a levegő fertőtlenítésére.

Az ózongenerátor a levegőbe kijuttatott ózongázzal fertőtlenít, de ennél az eljárásnál fontos tudni, hogy az ózon belélegzése káros, mérgező; ezért a készülék működése közben nem lehet bent tartózkodni, illetve a használat után bizonyos ideig szellőztetni is szükséges.

A levegőtisztító-légfertőtlenítő berendezések gyártói garantálják, hogy a tisztított levegő poratka, pollen és mikrobamentes lesz, de mielőtt vásárlás mellett döntünk, tudnunk kell, hogy ezek berendezések elég drágák, és bizonyos típusoknak komoly fenntartási költsége is van.

Létjogosultságuk pollenszezonban allergiás, asztmás, vagy legyengült immunrendszerű betegeknél jöhet számításba.

A levegőtisztító készülékek használata azonban nem helyettesíti a rendszeres és alapos takarítást, portalanítást!

A bútorok, padló és egyéb felületek mellett a szőnyegek, kárpitozott bútorok nedves takarítása, a függönyök tisztítása is hozzátartozik otthonunk levegőjének tisztán tartásához.

Sipos Tamásné

Felhasznált irodalom:
Dr. Mudri Katalin: Település-és környezet egészségtan
otthonterkep.blog.hu
ozongenerator.hu

Fotó:
pixabay,com/pexels