Mi oka lehet a nyirokcsomó megnagyobbodásnak?
A gyermekkorban tapasztalható tünetek közül az egyik leggyakoribb a nyirokcsomó duzzanat, hiszen ez a fertőzések velejárója.
Csak azért nem jelentkezik minden fertőzés alatt, mert sok nyirokcsomó a szervezeten belül, a szövetek között „elbújva” található.
Elszórtan, kisebb csoportokban (nyak, hónaljárok, lágyékhajlat) a test szinte minden területén jelen vannak, sok helyen normálisan is kitapinthatóak. Méretük normálisan a borsótól az olívabogyó nagyságig terjedhet. Fő feladatot a szervezet védekező rendszerében töltenek be. A szervezetbe bekerült kórokozók a nyirokerek közvetítésével eljutnak a nyirokcsomókba, ahol az ott képződött – vagy szintén a nyirokerek által odaérkező – védekező sejtek elpusztítják őket.
Tehát leggyakrabban fertőzés hatására jelenik meg, ez az ú.n. reaktív nyirokcsomó duzzanat.
Az oka legtöbbször banális vírusfertőzés vagy bakteriális fertőzés. Általában nem csak egy nyirokcsomó érintett, hanem a fertőzött szervhez legközelebb álló nyirokcsomó csoport vesz részt a küzdelemben. Gyakori példa erre a felső légúti fertőzéshez társuló nyaki nyirokcsomó megnagyobbodás. Amennyiben a gyermek jól van, a duzzanat nem növekszik, nem kíséri bőrpír, akkor megfigyelés javasolt; várhatóan 2 héten belül visszahúzódik eredeti méretére.
Ha azonban a gyermek lázas, gyenge általános állapotú, akkor antibiotikum adására lehet szükség, melynek eldöntésében laborvizsgálatok segíthetik a házi gyermekorvost. Amennyiben pedig a duzzadt nyirokcsomó növekszik, fájdalmas, meleg tapintatú és felette bőrpírt is észlelünk, akkor kórházi kezelés válhat szükségessé (a nyirokcsomóban lévő genny sebészi lebocsátása és vénás antibiotikum adása).
Az egyoldali nyirokcsomó érintettséget leggyakrabban sérülések (macskakarmolás) mentén bevitt kórokozók útján kialakult fertőzés okozza.
Csak a sérülés oldalán, általában a sérüléshez legközelebb található nyirokcsomók duzzadnak meg. Azonos oldalra lokalizált fülészeti vagy fogászati oka is lehet az egyoldali érintettségnek. Ezekben az esetben is reaktív nyirokcsomóról van szó.
A testszerte jelentkező nyirokcsomó duzzanatot általában néhány vírus okozza, mely az ú.n. mononucleosis fertőzést hozza létre.
Ez elhúzódó lázzal, lép- és máj megnagyobbodással is jár, így a házi gyermekorvos a tünetek alapján diagnosztizálja, de bizonytalan esetben laborvizsgálatok elvégzése segíthet.
Szintén testszerte jelentkező nyirokcsomó megnagyobbodást okozhat néhány ritkább kórkép, pl. autoimmun betegségek, azonban ezeket általában egyéb tünetek is kísérik (ízületi duzzanat, bőrjelenségek), és természetes hogy orvoshoz fordulunk.
A nyirokcsomó duzzanat legrettegettebb oka a daganatos elváltozás, mely azonban a legritkább ok is.
Ha a duzzanat kemény, gumiszerű, szöveti környezetével összekapaszkodó, fájdalmatlan, vagy a kulcscsont feletti árokban észleljük, vagy nem csökken mérete 2-4 héten belül, akkor mielőbb haematológiai szakvizsgálat javasolt.
Összegezve a fentieket elmondhatjuk, hogy a nyirokcsomó duzzanat az esetek nagy részében ártalmatlan velejárója a fertőzéseknek, mely éppen a védekező rendszer aktivitását mutatja. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a gyermek állapota ezt indokolja, illetve ha a nyirokcsomó megnagyobbodás minden ok nélkül jelentkezett, nem szűnt 2-4 héten belül vagy folyamatos növekedést mutat.
Kapcsolódó cikkek
Mikor ölthet kóros mértéket az újszülöttkori hipoglikémia, amikor fokozottan érdemes odafigyelni?
Az újszülöttkori hipoglikémia, vagyis születés után észlelt alacsony vércukorszint egyike a leggyakoribb újszülöttkori komplikációknak. Annak ellenére, hogy egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született újszülötteknél általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, bizonyos, kiemelt esetekben fokozott figyelmet igényel, mert tüneteket, majd elhúzódó esetben hosszútávú idegrendszeri károsodást okozhat. A nem kóros újszülöttkori hipoglikémiáról már volt szó egy korábbi cikkben, most a hajlamosító tényezőket, és a rizikócsoportba tartozó újszülöttek kórosanOlvass tovább
Székletlazítás
A székrekedés világszerte széleskörű probléma. Tünetek változóak lehetnek rövid lefutású enyhe formától, az akár kemény, megkövesedett székletrögök képződésével járó kórformáig. Világszerte változó az előfordulása, 10-20% közé teszik. Gyermekkorban fiúknál, felnőtt korban a nőknél gyakoribb ez a panasz. Terhesség alatt (minden 5. nő) illetve terhességet követő 3 hónapban (minden 4. nő) egyre többen szenvednek székrekedési problémában. Számos okból alakulhat ki székrekedés, de az esetek 90-95%-ában szervi okot nem tudunk kimutatni. EzOlvass tovább
Újszülöttkori sárgaság
Az újszülöttkori sárgaság (icterus) a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák, testnedvek és szövetek sárgás elszíneződése. Oka a bilirubin nevű anyag vérben való felhalmozódása. Az újszülötteknek sok magzati vörösvérsejtje van, ezek a megszületés után szétesnek, és belőlük – különböző folyamatok révén – bilirubin képződik a májban. Az újszülöttek éretlen mája viszont ezzel nem minden esetben tud lépést tartani, így a bilirubin lerakódik, sárgásan elszínezi a bőrt és a szemfehérjét. Az érettOlvass tovább
Mit kell tudni a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) vizsgálatról?
Az ABPM (a 24 órás vérnyomásmérés) vizsgálat az angol ambulatory blood pressure monitoring kezdőbetűiből ered. A vizsgálat segít a magas vérnyomás betegség diagnosztikájában, súlyosságának megállapításában, a terápia kialakításában, valamint a terápia hatékonyságának megítélésében és az után követésben. Fontos tudni, hogy az éppen aktuális vérnyomás értéket gyermekkorban is számos tényező befolyásolja (testmagasság, testsúly, testhelyzet, fizikai aktivitás, nemi érettség, genetikai tényezők, szív- érrendszeri megbetegedések, vese fejlődési rendellenességek, vesebetegségek, gyógyszerek, sóbevitel, környezeti zaj,Olvass tovább
