Az asztma a leggyakoribb krónikus betegség gyermekekben, de felnőttkorban is kialakulhat.

Jellemző rá a kis légutak epizódokban jelentkező gyulladása és szűkülete különböző triggerelő tényezőkre. Az asztma rohamok lehetnek enyhék és életveszélyesen súlyosak is. Legjellemzőbb tünetei a légszomj, köhögés, zihálás, mellkasi fájdalom, és feszülés, valamint ezek kombinációi. A tüneteket kiváltó okok lehetnek például allergének, fertőzés, fizikai munka, hirtelen éghajlatváltozás, légszennyezések, mint pl. a cigarettafüst.

Az asztma gyakorisága, hasonlóan több más civilizációs betegséghez látványosan emelkedett az elmúlt évszázadban, és napjainkban is kimutathatóan nő.

Az asztma gyakoriságának növekedésére jellemző, hogy míg a XX. század elején nem volt Budapesten gyermek-asztma osztály a kórházakban, mert évente csak néhány új asztmás gyermeket diagnosztizáltak, 2002-ben 17.912 gyermekben diagnosztizálták a betegséget a városban. Európa legtöbb országában az asztma gyakorisága 5 és 10 % között van. Magyarországon a tüdőgondozók által nyilvántartott asztmások száma 250 000 körüli. A gyermekkori asztma túlnyomó többsége allergiás asztma, azaz az allergiás betegségek közé tartozik és sokszor a szénanáthából alakul ki.

Az asztma genetikai szempontból a komplex, multifaktoriális betegségek közé tartozik, azaz kialakulásában öröklődő hajlam (azaz gének) és környezeti tényezők játszanak szerepet.

Fontos tudni, hogy ez azt jelenti, hogy a betegséget magát nem lehet örökölni, csak azt a hajlamot, hogy bizonyos környezeti tényezők hatására kialakuljon a betegség. Ikerkutatások alapján az asztma öröklődő hányada 0,54, azaz a genetikai tényezők szerepe kicsit erősebb a környezetinél, de mindkettő szükséges a betegség kialakulásához. A fiúgyermekeknél kicsit erősebb a genetikai hányad, mint a lányoknál. A gyermekeknél a betegség kialakulásának kockázat 3-szoros, ha az anya és 2,4-szeres, ha az apa asztmás, azaz kicsit nagyobb az esély a betegség kialakulására, ha az anya beteg.

A szüleinktől kapott asztmára hajlamosító géneken nem tudunk változtatni, viszont a környezeti tényezőket befolyásolhatjuk, amivel csökkenteni lehet a betegség kialakulásának esélyét, annál is inkább, mert ezek a környezeti tényezők változtak meg az elmúlt évtizedekben, ami az asztma gyakoriságának emelkedését okozta.

Az elmúlt évtizedekben több 100 tudományos vizsgálat kutatta a kockázatnövelő és védő környezeti faktorokat. Most ebből mutatok be néhány fontosabbat, érdekesebbet. Fontos megemlíteni, hogy itt nem egy vizsgálat eredményeit mutatom be, hanem úgynevezett metaanalízisek eredményeit, amelyek sokszor több mint 50 vizsgálat eredményeit összegzik és az egyes elemzésekbe bevont részt vevők száma megközelítheti az 1 milliót.

Nagy sok vizsgálat elemezte az anya terhesség alatti táplálkozásának hatását gyermekkori asztmára.

A vitaminok közül a terhesség alatt fogyasztott magas D és E vitamin, a nyomelemek közül a cink mutatott csökkent kockázatot zihálásra (ami az asztma egyik tünete) 2 és 5 éves gyermekekben, de az 5 éves gyermekek asztma kockázatára nem találtak ilyen összefüggést. Más vitaminnal (A, C és B vitaminok), élelmiszerrel (pl. hús, hal gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek) vagy nyomelemmel (pl. réz, kalcium, magnézium, mangán, szelén) kapcsolatban nem találtak ilyen kapcsolatot.

Az anya által a terhesség alatt átélt lelki stressz viszont kismértékben megnöveli az esélyét annak, hogy gyermekében asztma alakuljon ki. A szülők, tehát mind az apa, mind az anya dohányzása minden életkorban növeli a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát, mind a terhesség alatt, mind utána.

Szintén növeli az asztma kialakulásának kockázatát a császárszülés és a koraszülés, valamint a 2500 g alatti születési súly. Jelentősen növeli a betegség kockázatát az újszülöttkori magas bilirubin szint (hiperbilirubinemia: 4,3x kockázat) és a fotóterápia (3,8x kockázat).

Csökkenti viszont az asztma kockázatát a szoptatás és az újszülöttkori BCG oltás.

Kockázatcsökkenést tapasztaltak a gyermekkori magas zöldség-, gyümölcs- és halfogyasztással, valamint a magas vérszérum A vitamin szinttel kapcsolatban.

Szintén csökkenti a kockázatot az ún. Mediterrán diéta, ami jellemzően alacsony mennyiségben tartalmaz telített zsírsavakat, gazdag rostokban és antioxidánsokban, illetve hal és olivabogyó eredetű többszörösen telítetlen zsírsavakban, olajokban. Ezzel szemben a probiotikumok fogyasztásának és az omega-3 zsírsavaknak nem találtak semmilyen hatását az asztma kialakulására.

A terhesség alatti, illetve 1 éves kor előtti antibiotikum-fogyasztás hatása nem egyértelmű. Bizonyos vizsgálatok asztma-kockázat növekedést mutattak, mások nem találtak ilyen összefüggést.

Erősen növeli az asztma kialakulásának kockázatát az RSV (respiratory syncitial vírus) fertőzés,

különösen a súlyos, kórházi kezelést igénylő betegség (3,8-szoros kockázat). A légutak megbetegedését okozó, igen fertőző vírus főleg a téli hónapokban okoz gyakori megbetegedést gyermekkorban. Az RSV ellen létezik védőoltás, mellyel a kész ellenanyagot lehet bejuttatni gyermeke szervezetébe. Az oltást az arra jogosult babák ingyenesen kaphatják november és március között.

Erősen növeli az asztma kockázatát a nedves, párás lakás és az abban kialakuló penészgomba.

Az endotoxinok egyes baktériumokban található mérgező anyagok. A korai gyermekkorban az endotoxinoknak való kitettség növelte a csecsemőkben és kisgyermekekben a zihálás esélyét. Ezzel szemben ugyanez csökkentette iskoláskorra az asztma kialakulásának esélyét.

A mezőgazdasági környezetben eltöltött gyermekkor, különösen akkor, ha a szülők mezőgazdasági munkát végeztek csökkenti az asztma kialakulásának esélyét.

Lakóhelytől függetlenül csökkenti az asztma kockázatát az otthon tartott kutya. Meglepő módon, ha a gyerek 1 éves korig nagy szegénységben, olyan városi lakásban nő fel, ahol nagy mennyiségben, sokféle allergén (házipor, csótány, egér, macska) található, csökkent az asztma kialakulásának esélye 3 éves korig. Általánosságban elmondható, hogy a magas allergén és diverz mikroorganizmus tartalmú házipornak kitett kiskorú (> 1 éves) gyerekekben később kisebb eséllyel alakulnak ki atópiás betegségek, vagy asztma.

Az utóbbi megfigyeléseken alapul az úgy nevezett tisztaság hipotézis,

amely azt állítja, hogy a mai, relatív tiszta világban az újszülöttnek nem engedjük, hogy kialakuljon a normális immunrendszere, és ez odavezethet, hogy az amúgy ártatlan allergénekre (pl. virágporok, poratka) adjon kóros immunválaszt, ami allergiás betegségek, így például az asztma kialakulását segítheti elő.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy kontrollálatlanul piszkosabban kell élnünk, gyereket nevelnünk, hogy megelőzzük az allergiás betegségek kialakulását. Ugyanis azt is megfigyelték az ilyen populációkban, hogy a tisztább környezetben élő populációkban lényegesen magasabb volt a várható élettartam, mint a kevésbé higiénikus körülmények között élőkben.

A forgalmas városokban tapasztalható magas légszennyezettség, így a nitrogén-dioxid, dinitrogén-oxid, kéndioxid, szénmonoxid és a szálló por magas szintje, mind asztma kockázat növelő tényező.

Szintén növelte az asztma kialakulásának kockázatát a lakásban padlóburkoló anyagként használt PVC.

A gyermekkori elhízás számos betegség, így az asztma kockázatát is növeli, a hatás kicsit erősebb lányokban. Sőt az asztmásokon belül meg is lehet különböztetni kifejezetten elhízás által kiváltott asztmát.

Összefoglalva a fent ismertetett, gyermekkori asztma kockázatát-növelő és csökkentő környezeti tényezők több 100, nagy nemzetközi vizsgálat metaanalíziseiből származnak.

A környezeti tényezők között vannak olyanok, amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet befolyásolni, de vannak olyanok is, amelyeket könnyebben. Ilyen a megfelelő táplálkozás, vagy a szülői dohányzás elkerülése. A fentieken kívül vannak olyan kutatások is, amelyek azt vizsgálják, hogy egy adott genetikai háttér milyen környezeti tényezőkkel szemben tesz érzékennyé. De, minden ilyen típusú kutatás végső célja, hogy az egyelőre gyógyíthatatlan krónikus asztma kialakulását megakadályozzuk, vagy új terápiás célpontokra kifejlesztett gyógyszerekkel gyógyíthatóvá tegyük.

Prof.Dr.Szalai Csaba

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

Irodalom

Castro-Rodriguez JA, és mtsai. Risk and Protective Factors for Childhood Asthma: What Is the Evidence? J Allergy Clin Immunol Pract. 2016 Nov – Dec;4(6):1111-1122.
Szalai Cs. (szerkesztő): Orvosi genomika és bioinformatika; ISBN 978-963-9129-80-1, e-könyv; http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0008_orvosi_genomika/adatok.html
Jackson DJ, és mtsai. Lessons learned from birth cohort studies conducted in diverse environments. J Allergy Clin Immunol. 2017 Feb;139(2):379-386.