Az átlagos fejkörfogat születéskor 35 cm, a fejkörfogat általában 1-2 cm-rel nagyobb, mint a mellkas körfogat és általában 1 cm-t nő havonta az első életévben.

A leggyorsabb növekedést az élet első 6 hónapjában látjuk, első hónapban 2 cm-t nő, az első négy hónap során, pedig 6 cm-t. Az agy tömege megduplázódik négy és hat hónapos kor között és megháromszorozódik egy éves korra. A fej növekedésének legfőbb része négy éves korra befejeződik.

Miért érdemes követni a fejkörfogatot?

A fejkörfogat növekedése a csontos koponyán belül található képletek (agy, vértérfogat, agyvíz és csontok) növekedéséből adódik össze. Amennyiben bármelyikből több van (például: vérzés vagy túl sok agyfolyadék) az a fejkörfogat túlzott növekedéséhez vezethet.

Az újszülöttek koponyája több csontból áll, amelyek varratokkal illeszkednek egymáshoz azért, hogy a szülés során megfelelően tudjanak alkalmazkodni a térfogat változásokhoz, illetve azért, hogy a gyermek első éveinek agytérfogat növekedését le tudják követni a koponya növekedésével. Ezek a varratok kisded korban elcsontosodnak. A varratok csontosodásának időpontja szintén befolyásolni tudja a koponya méretét és formáját. A csontok illeszkedésénél találhatóak a kutacsok, ezek csupán kötőszövettel fedett területek, ahol a koponyacsont még hiányzik.

A varratoknak van egy normál csontosodási ideje például: nyílvarrat esetében, ami hátrafelé fut a koponya tetején 22 hónap, a koronális varrat, mely körben fut 24 hónaposan záródik. Ha ez az időpont megváltozik, és túl hamar csontosodik el néhány varrat az befolyásolhatja a koponya formáját, egyéb betegségek kiindulópontja lehet.

WHO görbék

lány fejkörfogat 0-2 éves korig

fiú fejkörfogat 0-2 éves korig 

Az alábbiakban általánosan talál információkat a növekedési görbékről, hogy érthető legyen néhány eltérés közöttük.

WHO növekedési görbék.

A WHO (World Health Organization, az Egyesült Nemzetek Szövetségének egészségügyi irányító szervezete) növekedési görbéi egy Multicenter Növekedési Referencia Tanulmány adatai alapján készültek, mely folyamatosan gyűjtött adatokat születéstől 2 éves korig és keresztmetszeti, azaz egy megadott időpontban is gyűjtött adatokat 18 és 71 hónapos korban. A vizsgálatban 8440 egészséges, különböző etnikai hátterű és kulturális környezetben élő anyatejes csecsemő és fiatal gyermek vett részt, akik megfeleltek az optimális környezeti feltételek mellett élő gyermekek szempontjának. A WHO növekedési görbéi növekedési normák, melyek leírják, hogy az egészséges gyermekek hogyan fejlődnek optimális körülmények között, gyorsabb növekedést mutatnak az első 3 hónapban, mint azon görbék, melyek tápszeres csecsemők bevonásával készültek (CDC, magyar növekedés görbéi). Ha WHO görbéket használunk, kevesebb gyermek lesz alultápláltnak minősítve, de a gyorsabb súlyfejlődés a WHO görbén az elhízás egyik első jele lehet!

Az Amerikai Egyesült Államokban a legtöbb gyermekgyógyász sokáig a CDC (Centers for Disease Control And Prevention, Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) által kiadott görbéket használta, melyek az NCHS (National Center for Health Statistics) adatai alapján készültek el.

A grafikonokat 2000-ben felülvizsgálták és etnikailag sokkal szélesebb populáción és több anyatejes csecsemő bevonásával készültek az új görbék. Ezeket a görbéket az Országos Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat adataiból alakítják ki, melyek időszakosan begyűjtik a súly, hossz és egyéb egészségre vonatkozó információt 1960 óta. Mint ilyenek a CDC diagrammok referencia görbék, melyek leírják a gyermekek növekedését az USA-ban körülbelül az elmúlt 30 évben. Eleinte tekintettel arra, hogy ez főként tápszeres csecsemők adatait tartalmazta, így a kizárólag szoptatott csecsemőkkel szemben lassabbnak tűnhet a súlygyarapodás 3 hónapig, majd később túl gyorsnak. Emiatt ma 2 éves kor alatt a WHO görbék használatát javasoljuk.

Magyarországon 2006-ban a KSH Népességtudományi Kutatóintézete készített egy Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálatról szóló összesítést. Célja az volt, hogy eredményei segítsék a gyermekorvosok, védőnők munkáját a gyermekek növekedésének, fejlődésének, gyarapodásának megítélésében, születésüktől a felnőttkor eléréséig. Maga a vizsgálat 2001-ben Az Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat adatfelvételi szakaszának az 1983-ban születettek 18 éves kori vizsgálatával befejeződött. Ezt követően kezdődhetett el az adatok számítógépes feldolgozása, majd értékelése. Születéstől 18 éves korig kidolgozott referencia-átlagok és –percentilisek találhatóak a testmagasság/testhosszúság, testtömeg, testtömeg-index (BMI), testmagasság szerinti testtömeg, fejkerület, mellkaskerület, haskerület és a bőrredő-vastagságok: a triceps, a subscapula, a suprailiaca, és az abdomen régióban paraméterekre. A táplálás fajtájára vonatkozóan (anyatejes vagy tápszeres) nem találtam információt a tanulmányban.

Speciális állapotok

Koraszülöttségre vonatkoztatva a legtöbb klinikus a standard növekedési görbéket alkalmazza a koraszülöttek fejlődésének utánkövetésére,

miután a koraszülött intenzív centrumból hazaengedték az újszülötteket. Fontos korrigálni a növekedési paramétereket a gesztációs korral (a jelenlegi korból ki kell vonni azt az időszakot, ameddig a csecsemő koraszülöttnek számított). Nincs egyetértés abban, hogy mennyi ideig kell folytatni ezt a korrekciót. Erre vonatkozó vizsgálat nem készült, amely pontos útmutatást adna ebben a kérdéskörben. A felzárkózó növekedés mértéke és időtartama a gesztációs korral, születési súllyal, etnikai hovatartozással és egyéb faktorokkal változik.

A hagyományos megközelítés azt mutatja, hogy a súlyfejlődést 2 éves korig, a hosszfejlődést 40 hónapig, a fejkörfogat fejlődését pedig 18 hónapos korig szokták korrigálni. Akárhogy is 2009-ben a UK WHO növekedési görbéi a korrekciót a 32. hét előtt született koraszülöttek esetében egységesen 2 éves korig, a 32 és 36 hét között született koraszülöttek esetében pedig legalább egy éves korig javasolják. Az 1500 g alatti súllyal született csecsemők általában még korrekcióval is kisebbek és alacsonyabbak 2 éves korukban, mint időre született társaik. Ha ilyen gyermeket vizsgálunk, felméréskor érdemesebb a növekedési sebességre fókuszálni, mely meg kell, hogy közelítse a korrekcióval együtt számolt időre született csecsemők rátáját, vagy a súlyt a hosszra vonatkoztatva vizsgálni, amely hasonló a referencia standardokhoz.

Léteznek speciális növekedései görbék, melyeket azon körülmények között növekvő gyermekek számára fejlesztettek ki, akik megváltozott növekedési mintázatokkal rendelkeznek.

Ilyenek például Down-szindróma, Turner-szindróma, Williams-szindróma, achondroplasia.
Az arányosság egy olyan mutató, mely azt fejezi ki, hogy a különböző növekedési paraméterek hogyan függenek össze egymással. Az arányosság mérése hasznos a tápláltsági állapot megítélésében, a túlsúly és az obesitas diagnosztizálásában, és általánosságban az alacsony és a magasnövés differenciál diagnózisában.

A testsúly viszonyítása a testhosszhoz.

Két éves korig lenne szükség ilyen összefüggések követésére. A 2,3 és 97,7 percentil közé eső variációk normálisak, az alatta lévők az alultápláltak, a felette lévők a túlsúlyosak vagy obesek. Az első 6 hónapban észlelt hirtelen növekedés fokozott rizikót mutat a 3 éves korban észlelt elhízásra. Ez az érték tipikusan normális azokban a gyermekekben, akik familiáris alacsonynövésűek vagy alkati lassú növekedésűek. A súlyadatokat a testmagasságra vonatkoztatva jelölni kellene 18 hónapos korig, majd ezt követően két éves kor után a BMI értékeknek kellene szerepelniük.

BMI, testtömegindex

A testtömegindexet úgy kapjuk meg, ha a testsúlyt (kg) elosztjuk a testmagasság négyzetével (m2). A BMI-t két éves kor fölött kell számítani. Alkalmas és legjobb előrejelzője az elhízásnak. A BMI percentilt jól lehet használni az alultápláltság és a túlysúly és obesitas monitorizálására. 15 percentil alatt alultáplált, 85-95 percentil között túlsúlyos, 95 percentil felett obes (elhízott) egy gyermek.

A szélsőséges értékeknél (<3 és 97< percentil) kis különbségek is nagy BMI percentil eltérést okozhatnak, amiatt ez esetben más paramétert használunk (Z-érték), mely pontosabban tükrözi mennyire tér el az adott érték a mérési átlagtól és jól használható a változások követésére.

BMI számítása:

ha én 165 cm magas vagyok és 60 kg, akkor a BMI értékem:
60/(1,65×1,65) = 22. Ez egy normál tartományba eső érték.

WHO BMI percentil görbék 0-5 éves korig

lányok

fiúk

Testarányok

A test arányai változnak a magzati és a születés utáni élet során. A legáltalánosabban elfogadott és használt jellemzői a test arányainak a felső test szegmentum aránya az alsó testhez és a kar aránya a magassághoz. A felső és alsó szegmens aránya (US/LS) segítségünkre van elkülöníteni az okait az alacsony és magasnövésnek és elkülöníteni az aránytalan növekedést az éretlen növekedéstől.

Nem normális növekedési mintázatok

A növekedés fel tud gyorsulni vagy le tud lassulni különböző feltételek mellett. A növekedésben bekövetkező változás első jele lehet patológiás állapotoknak. (IBD, hypercortisolismus, pajzsmirigy dysfunctio). Az abnormális mintázatok értékelését és kezelését már nem tárgyalom, az szakorvosi feladat.

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna

Források:
www.uptodate.com
www.who.int/childgrowth
https://www.cdc.gov/growthcharts/clinical_charts.htm