Két éves kor alatt fekve mérjük a testhosszt, ezt követően állva a testmagasságot.

Időre született újszülöttek átlagos hossza 50 cm. A csecsemők 25 cm-t növekednek az élet első évében. Totyogók egy és két éves életkor között 10 cm-t, kettő és négy éves kor között 7,5 cm-t nőnek évente. A gyermekek elérik a végső testmagasságuk felét két két és fél éves koruk körül. Négy éves kor és a pubertás között 5 cm-t növekednek évente. Egy természetes hosszfejlődési lelassulás látható a pubertás kori hossznövekedési ugrás előtt.

Az első két évben a csecsemők közel 2/3-ánál a hossznövekedési sebesség megváltozik.

Körülbelül a csecsemők 1/3-a átlép egy nagy percentil vonalat (10, 25, 50, 75, 90), 1/4-ük két fejlődési vonalat és 1/10-ük hármat. A változás lehet növekedés és csökkenés is az első 6 hónapban, mikor a növekedés még alapvetően a méhen belüli fejlődés által befolyásolt. A változás után a gyermekek növekedése tipikusan folytatja a megfelelő vonalat kettő és kilenc éves kor között. Ez az időszak alkalmas a felnőttkori végső testmagasság megbecsüléséhez. A pubertás előtti növekedés nem lineáris, 8 hétig tartó növekedési ugrásokkal és átlagosan 18 napig tartó lassú növekedési fázisokkal tarkított.

Egy legalább 6 hónapig tartó időszak szükséges a megfelelő hossznövekedési sebesség meghatározásához két éves kor fölött.

Átlagosan születés és hat hónapos kor között 2,5 cm-t nőnek havonta. Hét és tíz hónapos koruk között 1,25 cm-t havonta. Egy és két éves kor között több, mint 10 cm évente. Két és három éves kor között 8 cm-t évente. Három és négy éves kor között 7 cm-t évente. Négy és tíz éves kor között 5-6 cm évente.

A növekedési elmaradás hátterében csak 20 %-ban találunk betegséget.

Az élet első két évében a két leggyakoribb oka a nem megfelelőnek tűnő, ám mégis normális hossznövekedésnek a familiáris alacsonynövés és az alkati lassú növekedés. A növekedési sebesség normális mindkét szituációban, de más karakterisztikus jellemzők vannak.

Familiáris alacsonynövésnek tartjuk,

ha a szülők alacsonyak és nincs ennek hátterében azonosítható betegségük. Típusosan 1-2 cm-rel marad el a gyermek a 3 percentilis görbe értékei alatt.

Alkatilag lassú növekedésű gyermeknél

már kisgyermekkortól észlelhető a növekedés fokozatos lemaradása a szülői végső testmagasság alapján várhatótól, majd a serdülés késése is csatlakozik külső körülményekkel és szervi betegséggel nem megmagyarázható módon. Serdülés után azonban mégis elérik a várható testmagasságot.

Becsült testmagasság

A felnőtt testmagasság előre megjósolható a gyermek aktuális növekedési rátájának 18-20 éves korra való előrevetítésével vagy a szülők testmagasságának számtani közepével. A becsült testmagasságot össze kell hasonlítani a számolt szülői testmagasságok átlagával, hogy meghatározható legyen hogy a gyermek fejlődése összhangban van e a gyermek genetikai potenciáljával.

Korrigált szülői középmagasság

Annak ellenére, hogy az öröklődés nem számszerűsíthető egy becsült felnőttkori testmagasság megállapítható egy szülői középmagassággal, melyet a gyermek neme szerint korrigálunk. Lányok esetében 13 cm levonandó az apai magasságból és ezzel számolunk középmagasságot, fiúk esetében 13 cm hozzáadandó az anyai magassághoz és ezzel számolunk középmagasságot. A 13 cm fejezi ki az átlagos különbséget a férfi és női testmagasságok között.
8,5 cm-es eltérés ettől a kalkulált értéktől mind a fiúk, mind a lányok esetében 3 és 97 percentilen túl van!

Például: ha én 160 cm magas vagyok és édesapa 183 cm magas és van egy lányunk, akkor 183-13 cm = 170 cm; (170+160)/2 = 165 cm a várható testmagassága a lányunknak. Ugyanez, ha fiunk lenne = (183+(160+13))/2 = 178 cm lenne a várható testmagassága.

Azon gyermekek esetében, akiknek megkésett vagy túl gyors hossznövekedést észlelünk, inkább a csontkor, mint a kronológiai életkor a számolandó, hogy meghatározhassuk a növekedési percentil vonalat, mert ez pontosabb eredményt ad a becsült testmagasságra. A csontkor meghatározása a kéz és a csukló röntgen felvétele alapján történik, ahol a csontok megjelenését és alakját értékelik.

A növekedés értékelése a növekedési paraméterek pontos mérésére, a percentilek pontos életkori és nem szerinti meghatározására (beleértve az arányosság értékelését) és a növekedési útvonalak értékelésére terjed ki.

A tápláltsági állapot laboratóriumi és röntgen vizsgálataira és a test összetételének mérésére most nem térnék ki. A növekedés pontos mérése és ábrázolása megakadályozhatja a sok felesleges és szükségtelen beavatkozást olyan gyermeknél, akinek normál mintázatot követ a növekedése: gyermek, akinek a hossznövekedése nem követi a szülői középmagasság percentilét a 12-15 hónapos korban, gyermek, akinek familiáris alacsonynövése van, de a növekedési sebessége normális.

Azonban szorosan követendőek azon gyermekek, akiknél a pubertás előtti hossznövekedési sebesség kisebb, mint 5 cm évente!

WHO görbék:
Lányok

0- 2 éves korig

2-5 éves korig

Fiúk

0-2 éves korig

2-5 éves korig

Országos Longitudinális Gyermeknövekedési-vizsgálat a magyar népesség adatait tükrözi, azonban vegyesen és nem ismert arányban anyatejes és tápszerrel táplált csecsemőket vizsgáltak
Fiúk és lányok 0-18 éves korig
referenciaátlagai

Dr. Nagy Dóra Zsuzsanna

Források:
www.uptodate.com
gyermekorvostarsasag.hu
www.who.int