A tél nem csak a havas sportok, fenyőillatú ünnepek és a vidám farsangi mulatságok ideje. Ebben az időszakban a leggyakoribbak az influenzás megbetegedések is. A láz, a köhögés, az eldugult orr és a számos kísérő tünet napokra tönkreteheti gyermekeink jó hangulatát, közérzetét. A megfelelő gyógyszeres kezelés mellett a gondosan összeállított étrend is segítheti a gyógyulást, lerövidítheti a betegség idejét.

A felsőlégúti hurutok általában lázzal járnak. A lázas beteg a verejtékezéssel sok folyadékot és sót veszít, amit pótolni kell. A folyadékbevitel akár 1-1,5 literrel legyen több a szokásosnál. Kitűnő sóforrás a tej, de jók a gyümölcslevesek, gyümölcs- és zöldséglevek, présnedvek és a húsleves is. Magas a sótartalma a ropinak és a sajtos kekszeknek is.

Meghűléses betegségekben jelentősen növekszik a szervezet C-vitamin szükséglete.

Ennek fedezésére citromos italok (csipkebogyó, hársfa, bodza, kamilla, kakukkfű, gyümölcstea), gyümölcslevek, présnedvek jönnek számításba. Üdítő hatásukon kívül jelentős C-vitamin források a nyers gyümölcsök is (narancs, mandarin, grapefruit, kivi).

A gyulladt torok a nyelést is fájdalmassá teheti. Ezt könnyíthetjük, ha puhára főzött, könnyen emészthető, enyhén fűszerezett, akár pépesített ételeket készítünk. Ezek lehetnek különféle mártások, főzelékpürék, tejes ételek, könnyű felfújtak, piskóták, sodók, krémek, pudingok, darált húsok, krémlevesek. Kifli, zsemle, pirítós helyett is érdemes puha kenyeret választani, melyre tojásból, túróból, sajtból, darált sonkából készült szendvicskrémeket kenhetünk.

A beteg gyermek többnyire étvágytalan, egyszerre nagyobb mennyiségű ételt nem tud elfogyasztani.

Felesleges és káros erőltetni az evést. Célszerű egyszerre kis adagokkal próbálkozni és akár 2-3 óránként megkísérelni az evést. A nagyobb mennyiségű folyadékot is csak úgy lehet elfogyasztani, hogy gyakran, negyed-félóránként iszik a gyermek néhány kortyot.

Ha az étvágytalanság néhány napnál tovább tart, apró trükkökhöz folyamodhatunk. Már a terítéssel, a poharak, tányérok kiválasztásával, az ételek adagolásával, díszítésével kedvet csinálhatunk az evéshez. Vékonyra szeletelt zöldségekből (paradicsom, retek, uborka), tojáskarikákból, sajt- és felvágottdarabkákból, pár csepp majonéz és ketchup felhasználásával pár perc alatt vicces bohócfejet, mókás állatfigurát, virágot varázsolhatunk a szendvicsre vagy a burgonyapüré mellé. Bízom benne, hogy ilyen csábító falatoknak egy gyermek sem tud ellenállni!

Fontos, hogy viszonylag kis mennyiségeket tegyünk a gyermek tányérjára.

Inkább kétszer szedjünk, minthogy a túlságosan nagy adaggal elriasszuk az evéstől. Kis térfogatban is biztosíthatjuk a megfelelő energia- és fehérjetartalmat, ha adagonként egy-egy evőkanálnyi tejport, reszelt sajtot, főtt tojássárgát, darát főtt húst csempészünk az ételekbe.

Az agyoncukrozott szörpökkel, csokoládékkal, cukorkákkal csínján bánjunk – különösen étkezések között – , mert a túlzott édes íz étvágycsökkentő hatású lehet. Kínáljunk inkább többször gyümölcsöt, melyek szerves savtartalma serkentheti az emésztőnedvek termelődését, így javítja az étvágyat.

Más a helyzet, ha gyomor-bélhurut is társul a betegséghez. A kísérő tünetek miatt (hányás, hasmenés, hányinger) a táplálkozás akadályozott. A fokozott folyadékveszteséget azonban pótolni kell. A tej és a tejes italok ilyenkor nem kedvezőek, mert gyakran súlyosbítják a tüneteket. Ezek helyett limonádé, gyümölcslé, gyümölcs- és zöldségprésnedv, leszűrt húsleves, erőleves, tea fogyasztása ajánlott. A sóveszteség pótlásában a levesek, zöldséglevek, sós kekszek segíthetnek.
Hasmenés esetén nagy segítséget jelentenek a pektin tartalmú táplálékok. Az almában, birsben, sárgarépában bőven előforduló pektin a bélcsatornában megduzzad, magába szívja az anyagcseretermékeket, káros anyagokat. Nagy felülete miatt magával viszi a panaszt okozó baktériumokat is, és a széklettel kiüríti. Ezért ajánlható a sárgarépalé vagy leves, reszelt alma és sárgarépa, birskompót fogyasztása.

Az étrend főleg keményítő alapú táplálékokból (burgonya, rizs) álljon, melyeket sovány, párolt húsokkal (csirke,pulyka, hal) és lágy tojással egészíthetünk ki.
A hányinger és a hányás csökkenésével, a hasmenés mérséklődése után a diéta lényege továbbra is a tej és a tejtermékek mellőzése, valamint a zsír- és fűszerszegénység. A gyomor-bélrendszer csökkent tűrőképessége miatt egyszerre csak keveset egyen a gyermek, de naponta többször. A panaszok megszűnte után fokozatosan lehet visszatérni a hagyományos táplálkozási szokásokhoz. Ha ügyelünk a változatos, vitamindús étkezésekre, segíthetünk gyermekünknek a betegségek megelőzésében. Így a tél valóban csak örömöket tartogat majd számára.
Csácsi Ibolya