Mononucleosis infectiosa, avagy a „csókbetegség”
A mononucleosis infectiosa, más néven Pfeiffer-féle mirigyláz vagy csókbetegség olyan vírus okozta betegség, mely leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban fordul elő,
azonban egyre gyakrabban találkozunk kisiskoláskorban, vagy akár óvodáskorban történő megjelenésével. A fiatal, 5 éven aluli gyermekek tünetei általában igen enyhék, a súlyosabb tünetek inkább a későbbi életkorban jellemzőek.
A klasszikus tünetegyüttest többféle kórokozó is kiválthatja, leggyakrabban az Epstein-Barr vírus (80 %-ban ez a kórokozó) és a Cytomegalovírus áll a betegség hátterében. Az Epstein-Barr vírus (EBV) a herpeszvírusok közé tartozik. A vírus elsősorban a B-limfocitákban szaporodik. Főként a nyál közvetítésével, szoros kontaktussal terjed, innen ered a csókbetegség elnevezés. A vírus a garat- és orrnyálkahártyában életképes marad és a későbbiekben fertőzésforrás lehet.
A betegség lappangási ideje 4-6 hét.
Többnyire fáradékonysággal, rossz közérzettel, torokfájással, magas lázzal kezdődik. A nyaki nyirokcsomók mindig megnagyobbodnak, akár kisalmányira duzzadhatnak. A torokfájás egyre kifejezettebbé válik, a fájdalom a fülekbe is sugározhat. A mandulák kifejezetten megnagyobbodnak, általában összeérnek, felszínükön összefüggő sárgás-fehéres lepedék jelenik meg, a nyelés nehezítetté válik. Jellemző még a hasi fájdalom, a máj és a lép megnagyobbodása. Előfordulhat a szemhéjak duzzanata is. A magas láz hosszú ideig, akár hetekig is elhúzódhat. A betegek sokszor elesett állapotúak, a nyelési nehezítettség miatt a táplálkozás és a folyadékbevitel akadályozottá válik.
A diagnózis felállítását a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek segítik. Jellemző laboreltérések a mérsékelten emelkedett CRP érték, az emelkedett májenzim értékek, a vérképvizsgálat során az atípusos limfociták megjelenése.
A betegség legalább 2 hétig elhúzódik és az esetek túlnyomó többségében magától gyógyul.
Kórházi kezelésre csak a szövődményes esetekben illetve a nyelési nehezítettség következtében kialakuló kiszáradás esetén lehet szükség. Ép immunrendszer esetén ritkák a szövődmények. EBV esetén vérszegénység (autoimmun haemolyticus anaemia), neutropaenia, léprepedés, agyvelőgyulladás, Guillain-Barré-szindróma, Bell-féle arcidegbénulás, myelitis transversa, heregyulladás, akut veseelégtelenség, májelégtelenség alakulhat ki.
CMV esetén előfordulhat tüdőgyulladás (interstitialis pneumonia CMV miatt), Guillain-Barré-szindróma, agyhártya és agyvelőgyulladás (meningoencephalitis), szívizomgyulladás (myocarditis), májelégtelenség, vérlemezkehiány (thrombocytopaenia), vérszegénység (haemolyticus anaemia) és bőrkiütések. Igen ritkán halálos is lehet. Előfordulhat a torokgyulladás bakteriális felülfertőződése.
Az enyhe formák esetén tüneti kezelés (láz-és fájdalomcsillapítás, kímélő életmód) elegendő.
Antibiotikum adására kizárólag bakteriális felülfertőződés esetén van szükség. Aminopenicillin adására 9-10 nap múlva apró bőrkiütések jelennek meg (ampicillin rash). A nyirokcsomók megnagyobbodása, a máj-és lépmegnagyobbodás hosszabb ideig perzisztálhat. A léprepedés veszélye miatt kímélet, sportmentesség ajánlott a teljes gyógyulásig.
Kapcsolódó cikkek
Mikor ölthet kóros mértéket az újszülöttkori hipoglikémia, amikor fokozottan érdemes odafigyelni?
Az újszülöttkori hipoglikémia, vagyis születés után észlelt alacsony vércukorszint egyike a leggyakoribb újszülöttkori komplikációknak. Annak ellenére, hogy egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született újszülötteknél általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, bizonyos, kiemelt esetekben fokozott figyelmet igényel, mert tüneteket, majd elhúzódó esetben hosszútávú idegrendszeri károsodást okozhat. A nem kóros újszülöttkori hipoglikémiáról már volt szó egy korábbi cikkben, most a hajlamosító tényezőket, és a rizikócsoportba tartozó újszülöttek kórosanOlvass tovább
Székletlazítás
A székrekedés világszerte széleskörű probléma. Tünetek változóak lehetnek rövid lefutású enyhe formától, az akár kemény, megkövesedett székletrögök képződésével járó kórformáig. Világszerte változó az előfordulása, 10-20% közé teszik. Gyermekkorban fiúknál, felnőtt korban a nőknél gyakoribb ez a panasz. Terhesség alatt (minden 5. nő) illetve terhességet követő 3 hónapban (minden 4. nő) egyre többen szenvednek székrekedési problémában. Számos okból alakulhat ki székrekedés, de az esetek 90-95%-ában szervi okot nem tudunk kimutatni. EzOlvass tovább
Újszülöttkori sárgaság
Az újszülöttkori sárgaság (icterus) a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák, testnedvek és szövetek sárgás elszíneződése. Oka a bilirubin nevű anyag vérben való felhalmozódása. Az újszülötteknek sok magzati vörösvérsejtje van, ezek a megszületés után szétesnek, és belőlük – különböző folyamatok révén – bilirubin képződik a májban. Az újszülöttek éretlen mája viszont ezzel nem minden esetben tud lépést tartani, így a bilirubin lerakódik, sárgásan elszínezi a bőrt és a szemfehérjét. Az érettOlvass tovább
Mit kell tudni a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) vizsgálatról?
Az ABPM (a 24 órás vérnyomásmérés) vizsgálat az angol ambulatory blood pressure monitoring kezdőbetűiből ered. A vizsgálat segít a magas vérnyomás betegség diagnosztikájában, súlyosságának megállapításában, a terápia kialakításában, valamint a terápia hatékonyságának megítélésében és az után követésben. Fontos tudni, hogy az éppen aktuális vérnyomás értéket gyermekkorban is számos tényező befolyásolja (testmagasság, testsúly, testhelyzet, fizikai aktivitás, nemi érettség, genetikai tényezők, szív- érrendszeri megbetegedések, vese fejlődési rendellenességek, vesebetegségek, gyógyszerek, sóbevitel, környezeti zaj,Olvass tovább
