Ciklikus hányás szindróma
A ciklikus hányás szindróma (Cylic vomiting syndrome- CVS) jellemzője a rohamszerűen, hirtelenül, egyforma lezajlású epizódokban, jelentkező hányások.
Az epizódok között a betegek tünet-és panaszmentesek. A betegség oka ismeretlen, 33 000 gyermekből egyet érint, tehát Magyarországon körülbelül 60-70 gyermek szenved ebben a betegségben.
A hányás teljes jóllét mellett, gyakran az esti órákban kínzó hányingert, hasfájást, olykor hasmenést követően kezdődik. Ilyenkor a hányáson kívül a betegek zavartak, ingerlékenyek, érzékenyek, bőrük hideg, sápadt és nyirkos. A rohamok megjelenésének gyakorisága betegenként más és más lehet, például minden két hétben vagy minden két hónapban jelentkeznek. Az epizódok mindig egyforma lefolyásúak és általában 8-24 órán át tartanak, míg vannak, akiknél 1-2 óra alatt elmúlik a rosszullét, addig a kevésbé szerencsés betegeknél akár napokig is eltarthat. Majd amilyen hirtelen kezdődött olyan hirtelen meg is szűnik, minden beavatkozás vagy gyógyszer beadása nélkül, ekkorra a betegek már teljesen jól érzik magukat és elkezdnek enni-inni.
A diagnózis felállítása nehéz, mert betegségek hosszú sora okozhat hányást.
A teljesség igénye nélkül néhány példa a hányással járó kórképekre: reflux betegség, gyomor-bél rendszert érintő vírusfertőzés vagy anatómiai eltérések, hasnyálmirigy-gyulladás, vakbélgyulladás, ételallergia, ételmérgezés, epekövesség, húgyúti fertőzések, központi idegrendszer megbetegedései, metabolikus kórképek, drog használat. Sajnos nincsen egyetlen specifikus vizsgálat sem, mely megerősítheti a CVS-t. A beteg történetének részletes elemzése, alapos fizikális vizsgálat nélkülözhetetlenek és egyéb betegségek kizárására irányuló vizsgálatokat követően mondható ki a diagnózis.
A ciklikus hányás szindróma kezelése két nagy csoportra osztható:
1. abortiv kezelés,
2. profilaktikus kezelés.
Az első terápiás forma, azt jelenti, hogy csak akkor adunk gyógyszert az epizód megállítására, amikor az már elkezdődött. A legtöbb beteg esetében ez szupportív (támogató) jellegű, magába foglalja az infúziók, hányinger- és hányáscsillapítók adását, nyugodt környezet biztosítását, esetleg szorongásoldó gyógyszer adását. Ezzel ellentétben a profilaktikus kezelési lehetőség esetén, megelőzés céljából, minden nap kell gyógyszert szedni függetlenül az éppen aktuális állapottól. Ennek a kezelési módnak a választásakor rendkívül fontos mérlegelni az alkalmazható gyógyszerek mellékhatás profilját, a kezelésből származó előnyök és kockázatok felméréséhez.
Minden szülőt leginkább az foglalkoztat, hogy mi várható a jövőben,
ha a gyermekénél a CVS diagnózist mondjuk ki. A rendszeres hányások a szervezet folyadék-és ionháztartás egyensúlyának felborulásához, nyelőcső gyulladásához és nyálkahártya sérüléséhez vezethet, emellett a fogak károsodását is okozhatja. A betegség hónapokig, évekig, vagy akár évtizedekig is tarthat, azonban a gyermekek többsége néhány év alatt kinövi a CVS-t. Néhány betegnél az állapot migrénes fejfájásokba fordul át.