Ciklikus hányás szindróma
A ciklikus hányás szindróma (Cylic vomiting syndrome- CVS) jellemzője a rohamszerűen, hirtelenül, egyforma lezajlású epizódokban, jelentkező hányások.
Az epizódok között a betegek tünet-és panaszmentesek. A betegség oka ismeretlen, 33 000 gyermekből egyet érint, tehát Magyarországon körülbelül 60-70 gyermek szenved ebben a betegségben.
A hányás teljes jóllét mellett, gyakran az esti órákban kínzó hányingert, hasfájást, olykor hasmenést követően kezdődik. Ilyenkor a hányáson kívül a betegek zavartak, ingerlékenyek, érzékenyek, bőrük hideg, sápadt és nyirkos. A rohamok megjelenésének gyakorisága betegenként más és más lehet, például minden két hétben vagy minden két hónapban jelentkeznek. Az epizódok mindig egyforma lefolyásúak és általában 8-24 órán át tartanak, míg vannak, akiknél 1-2 óra alatt elmúlik a rosszullét, addig a kevésbé szerencsés betegeknél akár napokig is eltarthat. Majd amilyen hirtelen kezdődött olyan hirtelen meg is szűnik, minden beavatkozás vagy gyógyszer beadása nélkül, ekkorra a betegek már teljesen jól érzik magukat és elkezdnek enni-inni.
A diagnózis felállítása nehéz, mert betegségek hosszú sora okozhat hányást.
A teljesség igénye nélkül néhány példa a hányással járó kórképekre: reflux betegség, gyomor-bél rendszert érintő vírusfertőzés vagy anatómiai eltérések, hasnyálmirigy-gyulladás, vakbélgyulladás, ételallergia, ételmérgezés, epekövesség, húgyúti fertőzések, központi idegrendszer megbetegedései, metabolikus kórképek, drog használat. Sajnos nincsen egyetlen specifikus vizsgálat sem, mely megerősítheti a CVS-t. A beteg történetének részletes elemzése, alapos fizikális vizsgálat nélkülözhetetlenek és egyéb betegségek kizárására irányuló vizsgálatokat követően mondható ki a diagnózis.
A ciklikus hányás szindróma kezelése két nagy csoportra osztható:
1. abortiv kezelés,
2. profilaktikus kezelés.
Az első terápiás forma, azt jelenti, hogy csak akkor adunk gyógyszert az epizód megállítására, amikor az már elkezdődött. A legtöbb beteg esetében ez szupportív (támogató) jellegű, magába foglalja az infúziók, hányinger- és hányáscsillapítók adását, nyugodt környezet biztosítását, esetleg szorongásoldó gyógyszer adását. Ezzel ellentétben a profilaktikus kezelési lehetőség esetén, megelőzés céljából, minden nap kell gyógyszert szedni függetlenül az éppen aktuális állapottól. Ennek a kezelési módnak a választásakor rendkívül fontos mérlegelni az alkalmazható gyógyszerek mellékhatás profilját, a kezelésből származó előnyök és kockázatok felméréséhez.
Minden szülőt leginkább az foglalkoztat, hogy mi várható a jövőben,
ha a gyermekénél a CVS diagnózist mondjuk ki. A rendszeres hányások a szervezet folyadék-és ionháztartás egyensúlyának felborulásához, nyelőcső gyulladásához és nyálkahártya sérüléséhez vezethet, emellett a fogak károsodását is okozhatja. A betegség hónapokig, évekig, vagy akár évtizedekig is tarthat, azonban a gyermekek többsége néhány év alatt kinövi a CVS-t. Néhány betegnél az állapot migrénes fejfájásokba fordul át.
Kapcsolódó cikkek
Mikor ölthet kóros mértéket az újszülöttkori hipoglikémia, amikor fokozottan érdemes odafigyelni?
Az újszülöttkori hipoglikémia, vagyis születés után észlelt alacsony vércukorszint egyike a leggyakoribb újszülöttkori komplikációknak. Annak ellenére, hogy egészséges, időre, normál súllyal, hajlamosító tényezőktől mentesen született újszülötteknél általában fiziológiás, azaz normális, élettani jelenségről van szó, bizonyos, kiemelt esetekben fokozott figyelmet igényel, mert tüneteket, majd elhúzódó esetben hosszútávú idegrendszeri károsodást okozhat. A nem kóros újszülöttkori hipoglikémiáról már volt szó egy korábbi cikkben, most a hajlamosító tényezőket, és a rizikócsoportba tartozó újszülöttek kórosanOlvass tovább
Székletlazítás
A székrekedés világszerte széleskörű probléma. Tünetek változóak lehetnek rövid lefutású enyhe formától, az akár kemény, megkövesedett székletrögök képződésével járó kórformáig. Világszerte változó az előfordulása, 10-20% közé teszik. Gyermekkorban fiúknál, felnőtt korban a nőknél gyakoribb ez a panasz. Terhesség alatt (minden 5. nő) illetve terhességet követő 3 hónapban (minden 4. nő) egyre többen szenvednek székrekedési problémában. Számos okból alakulhat ki székrekedés, de az esetek 90-95%-ában szervi okot nem tudunk kimutatni. EzOlvass tovább
Újszülöttkori sárgaság
Az újszülöttkori sárgaság (icterus) a bőr, a kötőhártya, a nyálkahártyák, testnedvek és szövetek sárgás elszíneződése. Oka a bilirubin nevű anyag vérben való felhalmozódása. Az újszülötteknek sok magzati vörösvérsejtje van, ezek a megszületés után szétesnek, és belőlük – különböző folyamatok révén – bilirubin képződik a májban. Az újszülöttek éretlen mája viszont ezzel nem minden esetben tud lépést tartani, így a bilirubin lerakódik, sárgásan elszínezi a bőrt és a szemfehérjét. Az érettOlvass tovább
Mit kell tudni a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) vizsgálatról?
Az ABPM (a 24 órás vérnyomásmérés) vizsgálat az angol ambulatory blood pressure monitoring kezdőbetűiből ered. A vizsgálat segít a magas vérnyomás betegség diagnosztikájában, súlyosságának megállapításában, a terápia kialakításában, valamint a terápia hatékonyságának megítélésében és az után követésben. Fontos tudni, hogy az éppen aktuális vérnyomás értéket gyermekkorban is számos tényező befolyásolja (testmagasság, testsúly, testhelyzet, fizikai aktivitás, nemi érettség, genetikai tényezők, szív- érrendszeri megbetegedések, vese fejlődési rendellenességek, vesebetegségek, gyógyszerek, sóbevitel, környezeti zaj,Olvass tovább
