Amikor azt halljuk, hogy valakinek zúg a füle akkor felnőtt ember képe jelenik meg előttünk, aki alkalmanként a fülére tapasztja a kezét és méltatlankodik, hogy nem javul érdemben a panasza.

Valahol ez érthető is, mivel nagyon sok esetben (60%) a megjelenő fülzúgás vérkeringési zavar következménye.

Szakemberként sokszor fordítva is hajlamosak vagyunk általánosítani, miszerint ha egy felnőttnek zúg a füle, akkor biztosan keringési zavara van.

Mivel a gyermekkorban az érrendszer működése lényegesen jobb a felnőtt, vagy idős szervezethez képest, nem is gondolunk gyermekre. Pedig hallássérült gyermekek 59%-ban jelen van a fülzúgás, sőt az egészséges gyermekeknél is sok esetben panaszt okoz.

Hozzávetőleg a Föld lakóinak 15%-a szenved fülzúgástól. A népesség felénél hirtelen jelentkezik, míg a többiek esetében fokozatosan alakul ki.

A fülzúgás definíciója:

A fülzúgás (fülcsengés) egy olyan kóros hangérzet, amelyet a beteg annak ellenére észlel, hogy közben külső hang inger nem éri.

A gyermek időnként, vagy tartósan különféle hangokat hall a fülében, ill. a fejében. Ennek a hanghatásnak a színezete lehet egyfajta morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés, suhogás. Hangerejét tekintve ez a tünet lehet egy olyan zaj, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, vagy halkabb motorhang. Egyidejűleg többféle hang is felléphet. Legtöbbször csendes környezetben a kellemetlenebb. Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban képes zavarni a mindennapi életet.

Felosztását tekintve két nagy csoportot különíthetünk el.

Az első csoport az objektív fülzúgás, amikor az érzékelt hang a hallószerv körüli struktúrákban keletkezik.

Ilyenkor a gyermek fül-orr-gégész számára is sokszor hallható a hang, (fonendoszkóp segíthet). Például a rágóízületi porckopásnál a rágáskor keletkező ízületi súrlódási hang a hallójáratba vezetődhet.

A következő szervi eltérések idézhetik elő:

Éreredetű (pulzáció):

• Verőér/visszér keringési zavarok – sokszor születéstől jelen lehetnek.
• Érfalat érintő tumor (néha a dobhártyán áttetsző pirosas képlet látható)
• Vénás pangás (szív-érrendszeri eredetű keringési zavar, vérszegénység, agyalapi értágulat)
• Érelmeszesedés
• Rendellenes lefutású főverőér
• Hallócsonton (kengyel) megtapadó verőér
• Kisebb ér-eredetű hurkok (fejlődési eltérés)

Külön kiemelendő egy különleges megbetegedés, amely az egyre gyakoribb elhízás mellett jelentkezhet és főleg fiatal lányokra jellemző. Halláscsökkenéssel, néha túlhallással kísért ez a megbetegedés, amelyhez fejfájás, szédülés is társulhat látás zavarokkal (papilla ödéma). Igazából a koponyán belül jön létre magas vérnyomás, amely egyébként az agyi tumoroknál szokott jelentkezni. Jóindulatú eltérés, ha időben veszik észre, mert ha a testsúlyt sikerül csökk

enteni, akkor a panaszok is megszűnnek.

Izom-ideg beidegzési zavar

• Szájpadi izomzat görcsös rángása (Sclerosis Multiplex, kiserek megbetegedései, agytörzs tumorai).
  Ilyenkor orrendoszkóppal, néha szájon át is látható a gyors (sokszor 60-200 ütés/perc) orrgarati finom
  rángás, amely a fülkürt funkciót is lerontja. Az audiológián készített nyomásváltozási görbén
  (tympanogram) is jól látható a ritmikusan változó compliance. Javítható a helyzet helyileg adott izom
  lazítókkal, botulinum toxin befecskendezéssel.
• Kengyel nevű hallócsontunk izmának a görcse. Oka jelenleg még ismeretlen. Ilyenkor váltakozó jellegű,
  súlyosabb formában kívülről is hallható érdes, morajló, ropogós hang keletkezik. Néha a dobhártya
  mozgatásával (Brünings) is kiváltható. Gyógyítása az élénkítő szerek kerülésével, izom lazítókkal, végső
  esetben a kengyel feszítő izom és a kalapácscsont feszítő izom sebészi szétválasztásával lehetséges.

Kóros fülkürt működés: (nyitott fülkürt)

• Ilyenkor az Eustach kürt abnormális nyitottsága az óceán morajlásnak megfelelő, az orrlégzéssel szinkron
  jelentkező hang. Amikor a gyermek lefekszik, akkor a tünetek csökkennek. A nyomásváltozási görbén
  (tympanogram) a légvételtől függő compliance változás jelentkezik. Mikroszkóp alatt a dobhártya lebegő,
  légzés szinkron mozgása figyelhető meg. A gyermek hangja ilyenkor visszhangzós, sokszor énidegen.
  Kialakulása hirtelen súlyvesztésnél, valamint az orrgarat besugárzás melléktermékeként lehetséges.
• Krónikus fülkürthurutnál a lágyszájpad izmainak működési zavara áll a háttérben. A kattogó hang mellett telítettség érzés is jelentkezik a fülben. A lágyszájpadi záródási zavaron (VPI) túl az orrgarat szöveti elváltozását (tumor) is ki kell zárni.
  Gyógyítása: a VPI műtéti rendezése, kávé, dohányzás mellőzése, izomlazítókkal kiegészítve.

A második nagy csoport a szubjektív fülzúgás, amikor a hangélményt csak a gyermek érzékeli. (jóval gyakoribb)

Lehet egy vagy kétoldali. A fiú és a lány arány 1:1. Halláscsökkenést a megbetegedés nem okoz. Pulzáló fülzúgásnál az érzékelt hang lüktető jellegű, vagy zúgó színezetű. Ilyenkor ér eredetre gondolhatunk. A háttérben megemelkedett, vagy turbulensé vált éráramlás diagnosztizálható a hallószervi struktúrák mellett. Mind objektív, mind szubjektív formája is ismeretes.

Fajtái:

Fül eredet:

• halláscsökkenés (fülzsír, zajkárosodás, Meniére megbetegedés, Akusztikus neurinóma)
• Hallószervre ható toxikus gyógyszerek, vagy származékaik.

Idegpá

lya sérülésből adódó:

• fej trauma (ostorcsapás),

Metabolikus eredet:

• pajzsmirigy megbetegedések, Hyperlipidémia, B12 vitaminhiány,Psychés eredet: depresszió, szorongás

Fertőzés:

• meningitisz, (szifilisz)

Zajártalom krónikus formája gyermekkorban fülzúgást (Mp3-5 lejátszók) eredményezhet.

Néha akut formája is jelentkezhet valamilyen dörej, robbanás kapcsán (labda-gumi defekt). A hallócsontláncolat sérülésén túl a belső fül is érintett lehet. Vezetéses halláscsökkenés kíséri ilyenkor a fülzúgást. A középfülgyulladások 3 %-ban tinnitus is megjelenik, mint időszakos tünet.

A vezetéses halláscsökkenés különféle formái

(hallójáratot eltömítő kompakt fülzsír, gennyes középfülgyulladás, dobüregi folyadék, hallócsontláncolat meszes fixációja, dobhártya szakadás, hallójárat gyulladás) a háttérzajt csökkenti, így a normális hallószerv melletti (belső) zajokat felerősítheti. A kiváltó okot gyógyítva a belső hangok megszűnnek, így a zúgás is.

További szubjektív tinnitust eredményez az agykéreg hiperérzékenysége, amikor önmagába visszafutó körök keletkeznek.

Abnormális kapcsolat jöhet lé

tre a csiga szintjén, amikor a szőrsejtek hiperaktív érzékenységet tanúsítanak, vagy a csigából elvezető idegrostban, vagy magában a felszálló pályában, esetlegesen a halásért felelős agykéreg szintjén.

Valahogy, úgy kell elképzelnünk, mint amikor a bakter házát, ha megvesszük, minden éjjel felébredünk a vonat érkezésekor. Amennyiben az agyunk képes lapozni, akkor csak akkor ébredünk fel, ha a vonat nem a menetrend szerint érkezik.

Gyermekkori vonatkozásban nézve a fent említett különféle formákat láthatjuk, hogy a keringészavar könnyebb kizárhatóságán kívül szinte minden fajta előfordulhat, ami a felnőtteknél is panaszt okoz.

Az objektív forma lényegesen gyakoribb. A gyógyulási lehetőségek jobbak, de itt is nélkülözhetetlen a psychés vezetés.

Természetesen vannak olyan megbetegedések, amik nem okozhatnak gyermekkorban fülzúgást, így ezek kizárása némileg megkönnyítik az oki háttér feltérképezését. (kisagy- hídszögleti tumor, érelmeszesedés okozta érelzáródás, SLE, szifilisz, alkohol, Meniére megbetegedés, halláskárosító gyógyszerek /aspirin, kinin, vízhajtók, egyes antibiotikumok/, nehézfémek, állkapocsizületi meszesedés)

Kezelési lehetőségek:

Szervi háttér megbetegedés (középfülgyulladás) kezelésével a fülzúgás is megszűnik. A krónikus fülzúgás kezelésének az alapja a „Tinnitus Retraining Terapia” (TRT), ami átképzést, azaz az agy áthangolását jelenti.

„A tinnitus retraining” terápia során zajgenerátort, pszichoterápiát, szükség esetén gyógyszeres kezelést és egyénre szabott relaxációs gyakorlatokat végzünk. Ezeknek a segítségével tudja a beteg a fülzúgását a tudata alá száműzni.

Azt a régen ismert tényt használjuk fel, hogy az idegsejtek a hallópálya ingerátkapcsolási pontjain át összeköttetésben állnak a hallópályán kívüli agyi területekkel. Sokszor a fülzúgásért tehát nem a fül, hanem inkább az agy működészavara a felelős.

Halk zene, az elalvást zavaró fülcsengést elfedheti. Jó hatású az enyhe altató és nyugtató is.
Minél régebbi a fülzúgás, annál kisebb a remény a megszüntethetőségre.

Záró gondolat:

A gyermekeink a rohanó világunkban megtanultak minden szélsőséges hang helyzethez alkalmazkodni. Az esetlegesen megjelenő fülzúgásukat sem tekintik kórosnak a mindennap forgatagában, így nem is említik sok esetben a szülőknek. A korai diagnózis itt is fontos lenne az esetleges oki háttér mielőbbi kizárása végett.

Természetesen szülőként, ha rákérdezünk, beszélünk a problémáról, akkor a gyermekünk részletesen beszámol az egyébként nem kórosnak vélt fülzúgásáról. Gyermekgyógyászati szempontból is kiemelendő, hogy bármilyen kórtörténetet veszünk fel a gyermekünkről (akár az aktuális érettségi szint ellenőrzése) a halláspanasz gyanúja esetén kérdezzünk rá a fülzúgásra is.

Dr. Garay Zsolt

A cikk megosztását külön köszönjük!