Az affektív apnoe a szülők számára rémisztő jelenség különösen, ha először találkoznak vele.

De mit is jelent valójában, mit áll a hátterében, és mit tehetünk a megelőzése érdekében?

Az apnoe légzéskimaradást jelent, az affektív szó jelentése pedig indulatokkal, érzelmekkel kapcsolatos. Az elnevezésből adódóan sokaknak egyből a hiszti szó jut eszébe, azonban nemcsak a gyermek sírása, hisztije vezethet légzéskimaradáshoz, heves érzelmeket fájdalom, nevetés, ijedtség, düh is válthat ki.

A tünet ritkán már újszülött korban is jelentkezhet, de leginkább 6 hónapos és négy éves kor között fordul elő, gyakoriságának csúcsa egy éves kor körül van, ekkor a gyermekek kb. 5%-ánál figyelhető meg. Az életkor előre haladtával csökken az előfordulási gyakorisága, 6 éves kor felett pedig gyakorlatilag már nem fordul elő a jelenség.

Több formája különíthető el: az elsápadással, az elkéküléssel kísért és a kevert típus.

A sápadt (pallid) formát kellemetlen érzelmi hatás (pl. ijedtség) illetve fájdalom inger hatására azonnali eszméletvesztés jellemzi. A sírás hiányozhat, illetve ha mégis jelen van, akkor minimálisan. Ez idő alatt a gyermek kifejezetten sápadt, bőre nyirkos, szívverése gyakran lelassul. Esetenként megfigyelhető tónusfokozódás, akár végtagrángás és bevizelés is. Ezt a formát gyakrabban tévesen epilepsziás természetűnek diagnosztizálják. Hátterében az úgynevezett vagus-reflex áll.

A kéküléssel járó (cyanotikus) formában, amely gyakoribb, a gyermek kezdetben igen erősen sír többnyire frusztráció, düh vagy fájdalom miatt, légzése gyorssá és/vagy erőteljessé válik, vagy a kilégzést követően nagyobb szünet után következik a belégzés. Sírás közben a gyermek hirtelen nem vesz levegőt, ami maximum egy percig tart. Ekkor az oxigénhiány okozta változások miatt a bőr elkékülhet vagy elvörösödhet (főként az ajkak körül). Az átmeneti csökkent agyi oxigén ellátottság miatt rövid időre a gyermek eszméletét veszti, és akár ebben a formában is jelentkezhet végtagrángás. Ezek a változások aztán reflexes belégzést indítanak el, ami áttöri ezt az állapotot, de addigra bizony megrémíti a szülőket.

Mi áll a háttérben?

Az affektív apnoe kialakulásának mechanizmusa nem teljesen tisztázott, hátterében több tényező állhat; genetikai hajlam, gyermek-szülő kapcsolati zavarok, de feltételezik az agyi véráramlás csökkenése mellett a megnövekedett mellüregi nyomás következtében kialakult vénás visszaáramlás gátoltságát is. Vashiányos vérszegénység is állhat a kialakulása háttérében, ugyanis az alacsony hemoglobin szint hatására csökken a vér oxigénszállító képessége, amely oxigénhiányt eredményezhet az agyban. Újabb tanulmányok kimutatták az agytörzsben a velőshüvely képződés késlekedésének negatív hatását az affektív apnoeval kapcsolatban.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A kivizsgálás menete kardiológiai vizsgálat elvégzése, amely során EKG-t készítenek szívritmus zavar kizárása érdekében (pl. hosszú QT-szindróma. Epilepsziához semmi köze nincsen, ezért típusos esetben EEG vizsgálat nem szükséges. Az affektív apnoe lefolyását az különbözteti meg az epilepsziától, hogy minden esetben van egy egyértelmű kiváltó tényező, amelynek során a gyermek általában sírni kezd, és ezt követik a rohamjelenségek. A laboratóriumi vizsgálatok során a vashiányos vérszegénységre derülhet fény. Nevelési Tanácsadót, pszichológussal való konzultációt is érdemes megfontolni, ha az ájulások kifejezetten hisztihez kötve jelennek meg, hiszen a hiszti ájulás nélkül is probléma, és egy szakember segíthet rámutatni az esetlegesen előnytelen nevelési szokásainkra.

Hogyan kezeljük?

Az egyébiránt szomatikusan egészséges gyermekekben az affektív apnoe az ijesztő klinikai tünetek ellenére is ártalmatlan, nem lesz a későbbi életkorban következménye, valamint az életkor előre haladtával a rohamok spontán ritkulnak, majd megszűnnek. Gyógyszeres terápiára kifejezetten ritkán, spontán nem oldódó, tudatzavart előidéző esetekben kerül sor.

Hogyan előzzük meg az affektív apnoét?

Megelőzésként arra érdemes figyelni, hogy az erre hajlamos gyermekeknél kerüljük azokat a helyzeteket, ahol heves érzelmek (pl. ijedtség), sérülések érhetik. Fontos a sírásra is odafigyelni, ugyanis a sírás hangja, hangneme változik, mielőtt kimarad egy-egy légvétel. Ilyenkor érdemes a gyermek arcára, szájába közelről, erőteljesen fújni. Hasznos lehet emellett az arc vagy test hideg vízzel való érintkezése, a gyermek megnyugtatása, figyelemelterelés, a dolgok nyugodt ismétlése (pl. vegyél levegőt). Negatív felhangú erős inger alkalmazása nem javasolt (pl. rákiáltás), mivel ezeket az ingereket a gyermek az ijedtséggel, szidással kapcsolhatja össze. Ezen kívül ájulás, görcsök esetén figyelni kell, hogy a gyermek ne üsse meg magát.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha sírás előtt a gyermek beütötte a fejét, a roham oka agyrázkódás lehet, ekkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Azonnal a mentőszolgálatot kell értesíteni, ha egy ilyen rosszullét után a gyermek nem ébred fel és kezd el újra lélegezni – ebben az esetben más betegségről van szó. Ilyen esetben a mentők azt az utasítást is adhatják, hogy el kell kezdeni a gyermeket lélegeztetni.

Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha ezek a tünetek hirtelen sűrűbben jelentkeznek, a rohamok súlyosbodnak, vagy természetük megváltozik. A legfontosabb azonban, hogy ne essünk pánikba, és ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk segítséget.

Dr. Martonosi Ágnes