Az elfelejtett visszatérő: amit a kanyaróról tudni érdemes

vizsgálat

Mi az a kanyaró?

A kanyaró, latinul morbilli, a kanyaróvírus által kiváltott, cseppfertőzéssel terjedő, hurutos és kiütéses szakaszból álló betegség. A kanyaró az egyik legfertőzőbb betegség: a beteggel érintkező fogékony egyének legalább 90%-a megbetegszik.

Hogyan tudjuk megelőzni?

Magyarországon 1969-ben került bevezetésre a kanyaró elleni védőoltás. 1989 óta a 15 hónapos korban oltott gyermekek 11 évesen egy második, ismétlő oltást is kapnak (először az akkor 11 évesek, azaz 1978-ban születettek részesültek két oltásban). Ez az oltás (MMR: morbilli-mumpsz-rubeola) a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védelmet nyújt. A védőoltás élő, attenuált (gyengített) vírusokat tartalmaz, de csak igen ritkán és akkor is csak enyhe tüneteket okoz: az oltás utáni 6. naptól kezdődően láz fordulhat elő, illetve a 8-10. napon néhány kiütés jelenhet meg. A védettség kialakulásához körülbelül 2 hét szükséges.

Okozhat autizmust az oltás?

Az 1998-as években egy brit kutató meghamisított eredményekre hivatkozva felvetette, hogy az MMR oltás és az autizmus között összefüggés lehet. Ezt azóta több százezer fős összehasonlító vizsgálatok és a legújabb kutatások sem tudták igazolni, a cikket vissza is vonták. Ezek alapján szinte kizárt, hogy bármilyen összefüggés lenne az autizmus és az oltások között!

A kötelező oltáson felül kinek érdemes kérni a védőoltást?

Az 1969 előtt születettek nagyrésze átesett a fertőzésen, ezáltal védetté vált. Az 1969 és 1978 között születettek egy védőoltásban részesültek. Az 1978 után született egyéneknek előírás szerint két védőoltást kellett kapniuk: az első védőoltás után az oltottak 93-94%-a, a második után az oltásban részesültek 97-99%-a védett.
Ezek alapján a fertőzésnek kitett személyeknek (pl: járványos területre utazók, egészségügyi személyzet, ismert kanyarós beteg a környezetben):
– Ha 1969 és 1978 között születtek, javasolt egy ismétlő oltás.
– Az 1969 előtt született egyéneknek, ha nem emlékeznek vagy nem estek át a fertőzésen, érdemes kérni az oltást.

Milyen gyakori Magyarországon a kanyaró?

A kanyaró az egész világon elterjedt, de Magyarországon a korszerű védőoltás bevezetése miatt 1991-től évente átlagban kevesebb, mint 15 megbetegedés fordult elő. 2002 és 2016 között már csak behurcolt esetekről számoltak be! Jelenleg az országban az „átoltottság” meghaladja a 98%-ot!

Kik tartoznak a veszélyeztetettek közé?

Veszélyeztetettnek azok minősülnek, akik védőoltást nem kaptak vagy nem kaphatnak: gyengült immunrendszerrel rendelkezők (betegség vagy kezelés miatt), várandós nők, és a vakcinára allergiás egyének. A 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők szintén védtelenek a vírussal szemben, bár az anyai immunitás néhány hónapig bizonyos védelmet nyújthat. Az oltás szükség esetén 9 hónapos korban már beadható.

Hogyan történik a fertőzés?

Cseppfertőzés útján: a kanyaróvírus az orron (légutakon), szájon és a szemen keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és nyirokcsomókban szaporodásnak indul. Ezek után a nyirokrendszeren és a véráramon keresztül minden szervhez eljut.

Milyen tünetei vannak a kanyaró betegségnek?

Az első 9-11 napban az immunrendszer hatékonyan küzd a behatóló vírussal, ezért ekkor még nincsenek tünetek. Ezután 3-4 napos hurutos szakasz következik magas lázzal, fejfájással, kötőhártyagyulladással, köhögéssel, orrfolyással, tüsszögéssel. A beteg közérzete igen rossz, elesett állapotú, kerüli a fényt. A második fázisban a láz átmenetileg csökken, majd ismét magasra emelkedik. Ezzel egyidőben, azaz a kezdeti tünetek megjelenésétől számított 3-4. napon bőrkiütések jelentkeznek a fülek mögött, homlokon, orcákon és a nyakon, majd idővel a törzsön és a végtagokon. Ezek a kiütések gombostűfejnyi, lencsényi méretűek, élénkvörös színűek és helyenként a bőr felszínéből kissé kiemelkednek. Viszketés nem jellemző, a tünetek nyomásra elhalványodnak. Két nappal korábban a szájban a nyálkahártyán már megfigyelhetők a pofa belső részén a vöröses udvarral körülvett, tűszúrásnyi, sárgásfehér, grízszerű foltok, az úgynevezett Koplik-foltok. A betegség 4-5. napján a bőrkiütések helyenként összefolynak, majd az 5-6. napra barnás pigmentáció, hámlás marad vissza.

Miért olyan veszélyes?

A tartósan magas láz miatti kiszáradás veszélyen felül a kanyarót a szövődmények teszik veszélyessé.

A szövődmények egy részét maga a vírus okozza azáltal, hogy minden szervhez eljut és ott fertőzést okozhat. Ezek közül az agyban okozott agyvelőgyulladás (encephalitis) a legsúlyosabb, ami után maradandó károsodás léphet fel, illetve 20-40%-os a halálozási aránya.

A szövődmények másik csoportját az immunrendszer védekező funkciójának hiányában bejutó egyéb kórokozók okozzák. Az egyik legsúlyosabb ilyen szövődmény a tüdőgyulladás, de felléphet gége-, légcső-, középfül-, melléküreggyulladás, gyomor-bélhurut vagy szívizomgyulladás is.

Mikor fertőz a kanyaróban szenvedő beteg?

A beteg a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőz, ami a kiütések megszűnése utáni 4. napig tart. A vírusokat a beteg az orr-, és garatváladékával üríti.

Mennyi ideig tart a betegség?

2-3 hét alatt az immunrendszer legyőzi a vírust, de mivel a kanyaróvírus magát az immunrendszert, azaz a védekező rendszert támadja, ennek a regenerálódásához hetekre, hónapokra is szükség lehet. Ezalatt a szervezet védtelen egyéb fertőzések ellen.
A fertőzésből való gyógyulás örök életre szóló védettséget jelent a kanyaró ellen.

Hogyan kezelhető a kanyaró?

Jelenleg nincs specifikus, vírusellenes terápia, ezért is nagyon fontos a megelőzés, azaz a védőoltás! Ha a betegség kialakult, az ágynyugalom és bőséges folyadék fogyasztása mellett láz-, és köhögéscsillapítás ajánlott. Bakteriális fertőzés esetén célzott antibiotikum kezelés szükséges. Súlyos, szövődményes esetben kórházi körülmények között vénás úton immunglobulin kezelésre lehet szükség.

Milyenek a gyógyulási esélyek?

Az elszórtan előforduló esetek gyógyulási esélye jó, de a fejlődő országokban még ma is magas a halálozási arány. A higiénés viszonyok javításával és a társuló fertőzések célzott kezelésével jelentősen csökkenthető ez az arány.

FONTOS:

Kanyaró gyanú esetén telefonon értesítsük háziorvosunkat, aki lehetőleg otthonunkban vizsgál meg, szükség esetén mintát vesz (vér, toroktörlet, vizelet). Így nem tesszük ki az orvosra váró többi beteget a fertőzés veszélyének.

Dr.Veres Klára






Kapcsolódó cikkek

influenza

Influenza

Mi is az influenza? Az influenza egy vírusbetegség, melyet az influenzavírusok okoznak. A betegség cseppfertőzésselTovább

skarlát

Mi a skarlát?

A skarlát (más néven scarlatina vagy vörheny) egy heveny, baktérium által okozott (A csoportú, βTovább

  • Rotavírus fertőzés
  • Mumpsz (parotitis epidemica)
  • Kell-e félnünk a torokgyíktól?
  • A gyermek és serdülőkor ajánlott védőoltásai
  • Ajánlott védőoltások csecsemőkorban
  • Mi az a lepkehimlő?
  • Salmonella fertőzés gyermekkorban
  • Close
    Read more:
    fogkő
    Ej, mi a KŐ – a fogkő-eltávolítás fontossága

    Kit ne érdekelne a rossz lehelet, a sárga, elszíneződött fogak? A fogágykezelés alapvető eleme aTovább

    lázas
    Ezt tudni kell a lázról!

    Mindenki életében előfordul, hogy lázas, gyermekeknél gyakrabban, nekik sokszor az első tünetük betegség kezdetekor. EzzelTovább

    Close