Viszkető probléma avagy beszéljünk a fejtetvességről

fejtetvesség

A fejtetű ( Pediculosis capitis ) emberről emberre terjedő, élősködő rovar, mely gyermekközösségekben gyakori és gyorsan terjedő fertőzések okozója.

A fejtetű vagy más néven hajtetű egy 2,5- 4,5 mm nagyságú, ovális alakú, kistestű rovar, mely kizárólag az emberen , és szinte mindig csak a hajban ( elsősorban a fül körüli tájon ) él, de ritkán előfordul, hogy az egyéb szőrzetben is megtalálható ( szemérem, hónalj, szemöldök). A nőstény tetű a petéit ( serkéit) a haj tövéhez ragasztja. A serkék fejbőrtől való távolságából megtudhatjuk a fertőzés idejét. A nőstény tetvek a 2-4 hetes életük során 200 serkét is rakhatnak. Az igen ellenálló burokkal ellátott petékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és további 2-3 hét alatt válnak ivaréretté. A már kifejlett nőstény tetvek 1-5 nap múlva már elkezdik a petelerakást. Világszerte több százmillió ember fertőzött.

A fejtetvesség elsősorban gyerekkori probléma, hazánkban főként a 4-12 éves korosztályt érinti.

A nemzetközi és haza adatok alapján megfigyelhető, hogy a fejtetvesség egy országon belül 20-25 éves periódusokban visszatérően növekszik. Hazánkban a legutóbb a ’60-as, és ’70-es években okozott jelentős gondot a fejtetvesség. Ekkor az iskolaorvosi és védőnői szolgálatok jelentősen visszaszorította ezt, de napjainkban ismét emelkedő trendek figyelhetőek meg.

Jelenleg a magyar gyermekek 1-3 % fertőzött.

Leggyakrabban a legrosszabb higiénés viszonyok között élőknél, elsősorban a hajléktalanoknál tapasztaljuk az előfordulását. Járványszerűen pedig elsősorban a gyermekközösségekben léphet fel, főleg az óvodáskorban és általános iskola alsó tagozatában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy habár a higiénia hiánya segíti a fertőzés kialakulását és terjedését, de a megfelelő tisztálkodási szabályokat betartó személy is ugyanúgy megfertőződhet érintkezés útján.

fejtetvesség

Csak illusztráció

Fejtetvesség esetén a hajas fejbőrön, főleg a fülek mögött apró, ovális alakú, szürkésfehér serkék láthatóak. Meg kell tudnunk különböztetni ezeket a korpától, a serkék nem húzhatóak le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni őket. Segítségünkre lehet a sűrű fogazatú tetűfésű, ezzel ugyan nem lehet a fertőzést megszüntetni, de viszonylag könnyű kifésülni néhány tetvet, mely a fertőzés gyanúját megerősítheti. A vérszívó rovarok nyálmirigyének értágító, véralvadásgátló és viszketést okozó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. Ennek megfelelően erős viszketéssel, a fejbőrön pedig vörös, kiütés szerű foltok megjelenésével járhat. Szemben a ruhatetűvel és a lapostetűvel, a fejtetvek nem terjesztenek vírusos vagy bakteriális fertőzéseket. Azonban az erőteljes vakarózás miatt ezeken a területeken gennyes felülfertőződés alakulhat ki, amelyet akár nyaki nyirokcsomó megnagyobbodása is kísérhet.

Fejtetvesség gyanúja esetén a gyermek haját lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek mögötti, melletti területet illetve főként a hosszú hajú gyermekeknél a tarkótájékot kell átvizsgálni.

A peték a barna és fekete hajúakon szabad szemmel is könnyen észrevehetőek, a világosabb hajúaknál azonban fokozott figyelem és kézi nagyító használata is szükséges lehet. Minden esetben meg kell győződnünk a talált serkék életképességéről, ebben a körömpróba lehet segítségünkre. Az életképes serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. A közösségbe járó gyermeknek ajánlott heti egyszer ellenőrizni a fejbőrét.

A fejtetvesség azonnali megszüntetésére alkalmas tetűirtó szerekből többféle is megvásárolható vény nélkül a gyógyszertárakban, esetleg a drogériákban.

A irtószereket minden esetben a címkén lévő használati utasítás szerint, nagy gondossággal alkalmazzuk. A hajszesszel a hajas fejbőrt és a hajat gondosan át kell itatni, majd azt a fejbőrbe kell dörzsölni. Ezt követően legalább 5-15 percet kell várni, amíg a hajszesz rászárad a hajra (ez az idő elegendő arra, hogy a készítmény kifejtse hatását, így elpusztítsa a mozgó tetveket és a serkéket is). Az elhalt serkéket csak ecetes vízbe mártott, sűrű fogazatú úgynevezetett tetűfésűvel tudjuk eltávolítani a hajszálakról. Vattával lefedve ügyelnünk kell arra, hogy a hajszesz a szembe ne jusson, mert kötőhártya gyulladást okozhat. Amennyiben mégis véletlenül a szembe jut vagy a nyálkahártyára kerül, bő tiszta vízzel el kell távolítani. Kisebesedett bőrfelületen nem szabad alkalmazni. Nagyon fontos, hogy a hajjal érintkező használati tárgyakat ( pl.: hajkefe, fésű) forró vízzel vagy a tetűirtó hajszeszbe mártva kell fertőtleníteni.

A megelőzés legjobb módja a veszélyeztetett közösségekben ( pl.: gyermekintézményekben) végzett rendszeres és gondos szűrővizsgálat. Az érintett személyek kezelésén kívül nagyon fontos annak megállapítása is, hogy az fertőzött személy a tetvességet kitől kaphatta meg, illetve esetleg kinek adhatta tovább. Minden esetben gondolnunk kell a “ping-pong effektusra” is. Ha a környezetében élők kezeletlenül maradnak, akkor a kezelt személy visszakaphatja a tetűt attól is, akitől eredetileg ő kapta, de attól is, akinek továbbadta. Ezért a vizsgálatot és az esetleges kezelést a megelőzés érdekében ki kell terjeszteni a tetvesnek talált személy egész környezetére, a vele rendszeresen érintkezőkre is, például a családtagokra, munka- illetve iskolatársakra. Ebben a családorvos, az iskolaorvos vagy a védőnő segíthet.

A tetűirtó készítmény a kezelés mellett megelőzésre is alkalmas.

Célszerű alkalmazni, ha fennáll az újrafertőződés veszélye. A hajszesz a tetűirtó hatását a következő hajmosásig, akár 2 hétig is megőrzi, és a fejre kerülő tetveket még a peték lerakása előtt elpusztítja. Amíg a visszafertőződés veszélye fennáll, célszerű a hajszeszes kezelést minden hajmosás után megismételni. Szintén a megelőzést szolgálja a hajjal kapcsolatos tárgyak, fésűk, kefék fertőtlenítése illetve az érintett személy által használt törülközők, ruhák, ágyneműk forró vizes mosása, a kalapok, sapkák és kabátok vegytisztítása is.
Ajánlatos kerülni a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és kalapok közös használatát.

Dr. Szakállas Rita






Close
Read more:
röntgen felvétel
Miként tudnak segíteni a röntgenfelvétel készítése előtt és közben a szülők gyermekeiknek

A gyermek, aki még sosem volt röntgenfelvételen, nem tudja, hogy mi az a röntgen ésTovább

D vitaminpótlás
Miért KELL D-vitamint pótolni 0-3 éves kor között?

A D-vitaminpótlás kiemelkedően fontos gyermekkorban, különösen a 0-3 éves korosztályban, hiszen köztudott, hogy a csontokTovább

Close