Főmenü
  • Ha szívesen olvasod cikkeinket légy a követőnk a Facebookon, az Instgramon, a Pinteresten, a Google+-on és a Twitteren is!
  • Megkezdődött a sürgősségi és baleseti gyermekellátás fejlesztése az országban.
  • A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, az új „H” épületben létrejön egy új MR központ.
  • Tartósan lélegeztetett osztály kialakítására került sor, ahol 6 db betegőrző monitor és 6 db lélegeztető gép beszerzésére volt szükség.

Veszélyes internetes trendek, túlzott internethasználat – mit tehetünk, és mit ne tegyünk szülőként?

veszélyes internetes trendek

Rajzfilmhősök, filmsztárok, énekesek, sportolók, táncosok, celebek… – kitalált vagy valódi személyek, akikért a gyermekek és a fiatalok rajongani szoktak.

A paletta azonban egyre bővül, a közösségi oldalak és a telefonos applikációk terjedésével, valamint a személyes élettér egyre szélesebb körű megosztásával új területek nyílnak, ahonnan idolokat választhatnak – és idolokká is válhatnak gyermekeink.

Jópár éve már, hogy sikertörténeteket hallhatunk a semmiből jött, videókból felfedezett énekesekről, táncosokról, akik mára hatalmas sztárok lettek. Nemrégiben pedig megjelentek az olyan fiatalokról szóló hírek is, akik a fantasztikus vagyonukat saját számítógépes játékuk rögzítésével, vagy akár a világban történő eseményekről szóló véleményük felvételeivel szerezték, a feliratkozó követőkből származó reklámbevételekből. A valószerűtlen sikerek sokakra csábítóan hatnak. A látszólag egyszerű, szabadidős tevékenység népszerűséget és pénzt is termel, sokan próbálnak videózásból meggazdagodni, azonban ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Ma már az egészen kicsi gyerekek is rendelkeznek videókészítésre is alkalmas okostelefonnal, sokszor ügyesen is használják azokat – még akár ügyesebben is, mint szüleik.

Ezek könnyen vezethetnek oda, hogy a gyerekek, kicsik és nagyok is felügyelet nélkül használják az internetet.

Sajnos előfordul, hogy a szülő már csak a furcsa sérülésekből értesül a gyermeke videós tevékenységéről, amikor már megvan a baj, a gyermek a nézettség növelésére valamilyen veszélyes „kihívás videót” készített.

Ezek az interneten, közösségi oldalakon megosztással terjedő, eredetileg jótékonysági akciók vírusvideóinak mintájára készült filmek, ahol az épp felkapott kihívást („challenge”-t) kell teljesíteni. Tehát valamilyen veszélyes, általában egészségre való ártalmai miatt tilos tevékenység végzésének (pl mosószeres kapszula szájbavétele, dezodorspray közelről történő bőrre fújása, stb) felvétele, melyet a gyerekek az internetre feltöltenek, egymás között megosztanak, megnéznek, és ha a készítő szimpatikus volt, feliratkoznak rá, hogy a többi videóját is lássák.

A rémült, gyermeke sebesüléseit éppen ellátó szülő első ijedtségében szintén az internetet hívhatja segítségül, azt gondolva, hogy a megelőzést a sebesülésekről készített elrettentő fotókkal kell kezdeni – sajnos azonban ezek megosztásával éppen terjesztik és ötleteket adnak a legújabb kihívás videókról, trendekről…

Mi vezethet oda, hogy egy gyermek levideózza, ahogyan saját testi épségét kockáztatja, majd meg is osztja ezt másokkal?

A praxisomban megjelenő, a témában érintett gyermekek és fiatalok elbeszélései szerint szinte kizárólag csak a lájkvadászat és a feliratkozók gyűjtése a cél ezekkel a videókkal. Fennmaradásukat és terjedésüket azonban több pszichológiai tényező is erősíti.

Általánosságban elmondható, hogy a virtuális világ a való életben kevésbé sikeres, főleg rosszabb társas helyzetű emberek számára kínál – csalókán – végtelennek tűnő lehetőségeket. Sok olyan gyermek vagy tini van, aki saját közösségében nem találja a helyét, kiközösítik, vagy társai között nehezen tudja megmutatni magát, de nagyon vágyik az elismerésre, a kapcsolatokra, és személyiségében sodorható. Ők könnyen találnak maguknak közönséget az interneten, a manapság divatos videózás formájában.

A nagy videósok, influencerek népszerűségét látva gondolhatják, hogy pár telefonos, de érdekes felvétellel feliratkozókat gyűjthetnek maguknak. Az ilyen kihívásvideók készítésével egyrészt a „negatív reklám is reklám” elvét kihasználva próbálnak figyelmet kicsikarni. De azért, hogy kitűnjenek a tömegből, nekik már extrémebb tartalmat kell készíteniük a hatás eléréséért, egyre vadabb dolgokat találnak ki, a folyamat öngerjesztővé válik. Amikor a videó címe már „önjáró”, a fiatalok úgy tekintenek ezekre, mint lehetőségekre, hogy népszerűséget szerezzenek. Emiatt maguk is megcsinálják a témában a saját videójukat, mert nem maradhatnak ki a divatból.

A gyerekek és a serdülők különösen érzékenyek ezekre a tartalmakra, mert számukra a kortársak figyelme és visszajelzései még fontosabbak, mint a felnőtt korosztálynak. A valahová tartozás igénye miatt sokkal inkább hajlandóak akár őrültségeket is csinálni, még akár saját testi épségük veszélyeztetése árán is (érdemes az offline világból a gólyatáborok és -avatók szivatásaira gondolni, amelyek hasonló elven működnek). A serdülőkori sérthetetlenség-tudat pedig kikapcsolhatja a reális gondolkodást, és már készül is a „poénos lájkmágnes videó”.

A szülők lehetőségei és szerepe a megelőzésben

A mai gyermekek és serdülők számára az online profil már valódi identitásként létezik, az én része, a telefonokba bújt srácok látványa mindennapos.

Szüleik azonban másképpen és másra használják az internetet. Valóban, ugyan a kétségbeesett szülők figyelmeztetni próbálják egymást a megosztásokkal, de jószándékuk ellenére éppen elősegítik ezeknek a tartalmaknak a terjedését. A jelenséget azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, ez struccpolitika lenne.

A válaszvideók, levelek és a sokkoló képek megosztása, valamint a hegyibeszéd és fejmosás helyett sokkal többet tehetünk azzal, beszélgetünk a gyerekünkkel, és tudatosabb internethasználatra, kritikusabb gondolkodásra tanítjuk.

Mellőzzük a kioktató monológokat, inkább kérdezzünk tőle, (úgynevezett nyitott végű /kifejtős/ kérdésekkel) mit gondol a jelenségről, mi a legdurvább kihívás, amiről hallott, mit gondol a következményekről, stb.

Fontos a megelőzés, ha tudomásunk van arról, hogy a gyermekünk saját csatornát üzemeltet, semmiképp ne hagyjuk magára, ha látszólag ügyesen menedzseli, akkor sem. Érdeklődjünk a témáiról, élményeiről és tapasztalatairól akkor is, ha ez a világ amúgy távol áll tőlünk, mert valószínűleg sokkal hamarabb észleljük rajta, ha baj van. Az internetes zaklatás, a feliratkozók teljesíthetetlen vagy épp heccelő kívánságai, valamint megfelelési kényszer szintén végig nem gondolt cselekedetekhez vezethetnek. Ha megoldható, kövessük a csatornáját. Beszélgessünk vele a készített anyagairól, tereljük a minőségi tartalmak és kreatív megvalósítások felé. Mindig biztassuk a barátságok valódi életben történő ápolására, ha úgy látjuk, hogy ebben nehézsége adódik, próbáljuk meg feltárni ennek hátterét, megoldásokhoz segíteni őt.

Érdemes a túlzott vagy nem megfelelő internethasználatra úgy tekinteni, mint tünetre, ahelyett, hogy azonnal megbüntetnénk – természetesen korlátozni muszáj, de ha csak konfliktusok származnak ebből, és a gyerek továbbra is egész nap a gép előtt ül, vagy már a baráti programokat is lemondja, csak hogy videókat készítsen, mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni.

A túlzott internetezés problémája sajnos egyre gyakoribb a gyermekpszichológiai ellátásban.

Egyre több és egyre fiatalabb gyermekekkel találkozunk az Ambulanciánkon, akiknél szüleik nem tudják megfelelően korlátozni az internetezési/videókészítéssel töltött időt, és otthon ebből nagyon sok konfliktus keletkezik. Az internetes videózás jelensége, az újabb és újabb kiegészítők és appok megjelenése nem csak a szülőt és a szakembert, de valójában a fiatalabb generációt is próbára teszi. Azonban az együtt gondolkodás és a jobb megoldások keresése mindig hatékonyabb, mintha ijedtünkben kihúzzuk a wifit, vagy felháborodva osztogatjuk a sérültek képeit…

Eitler Szilvia

A cikk megosztását külön köszönjük!  😉

Irodalom:
American Academy of Pediatrics (2018). Dangerous Internet Challenges – Understanding Their Appeal.
https://www.healthychildren.org/English/family-life/Media/Pages/Dangerous-Internet-Challenges.aspx
Tari A. (2011). Z generáció. Tericum Kiadó, Budapest

Fotó:
pixabay.com/geralt
pixabay.com/natureaddict

 

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 1 Szavazatok átlaga: 5


Close
Read more:
lapos talp
Mit nevezünk lúdtalpnak, betegség-e egyáltalán?

Bevezetés, általános megfontolások A rugalmas lapos talp vagy „lúdtalp” (hungarikum a kifejezés) mibenlétének precíz meghatározása nehézkes, a köznyelvben...

hogyan fertőtlenítsek-pluss-fertotlenites
Mit és hogyan fertőtlenítsek, ha gyermekem immunrendszere legyengült?

Bizonyos betegségek esetén az immunrendszer működése legyengülhet - nagyobb műtét után, egyes fertőző, vagy daganatos betegségek esetén, -...

Close