Főmenü

Testvérféltékenység, természetes megnyilvánulás

testvérféltékenység

Utolsó frissítés:

Minden nagyobb testvérnek „megrázkódtatást” jelent a kicsi születése,

hiszen osztozni kell az anya figyelmén, törődésén, szeretetén. Ezt azzal csökkenthetjük a testvérféltékenységet, ha már a terhesség alatt megfelelően előkészítjük a nagyobb testvéreket a kicsi fogadására. Még egész kis korkülönbség esetén is érdemes beszélni a leendő testvérről, a várható változásokról. Annak ellenére, hogy egy egy-másfél éves kisgyerek nem fogja igazán érteni, amit mondunk, a hangsúlyból, a hangulatból megérti, hogy valami jó készülődik, megérzi az örömteli várakozást.

A nagyobb gyermekeknek természetesen az ő szintjükön többet mondunk, illetve az előkészületekbe is jobban bevonjuk őket. Ha közös szobában lesznek – ami sok szempontból nagyon előnyös, jó, ha megbeszéljük vele, hogy hol legyen a kicsi ágya, pólyázója. Nem azt jelenti, hogy ők döntsék el, de beszélgessünk róla, hallgassuk meg, vitassuk meg az ő szempontjaikat is.

Ha több jó lehetőség van, akkor választhassanak ők.

Ugyanez vonatkozik a babakelengye beszerzésére, előkészítésére is. Mint minden esetben, itt is a személyes példaadás a döntő, tehát jó, ha a gyermek látja, hogy az apa is aktív résztvevője az előkészületeknek. A baba megszületése, hazavitele után amennyire lehet, együtt lássuk el a kicsit. Ne csak futárnak használjuk a nagyobb gyereket (hozd ide a pelust, a cumit), hanem a neki megfelelő szinten tevékenykedhessen is a babával. Általában jó terep az ilyen közös babázásra, a fürdetés. Ezt a legtöbb újszülött, csecsemő szereti, így jó élmény alakul ki a testvérben is. Engedjük, hogy ő mossa meg a kicsi karját, lábát, segíthessen a fürdőlepedővel való szárítgatásban is. Ebből kialakulhat később a mindkét fél nagy örömére szolgáló kukucska játék.

Nagyon sok családban jó szokás, hogy az apák töltik be a fürdető szerepét, ezzel is elősegítik a baba és apja közti jó érzelmi kapcsolat mielőbbi kialakulását. Ne erőltessük a nagyobb testvér részvételét a kicsi körüli tevékenykedésben, de igyekezzünk kedvet csinálni ehhez, és fejezzük ki az együttlét feletti örömünket.

Természetesen kell elfogadni, ha a testvér születésekor a nagyobb gyermek átmenetileg nyűgös, nyafka lesz.

Különböző magatartásproblémák jelzik, hogy több törődést igényelne. Az is gyakran előfordul, hogy ilyenkor időszakosan alacsonyabb fejlettségi szintre esik vissza, pl. ismét bepisilős lesz. Ha ezeket természetes megnyilvánulásként kezeljük, és szidás, kellemetlen megjegyzések nélkül vesszük tudomásul, akkor a problémák többnyire maguktól rendeződnek.

Dr.Rigler Ilona