Térdkalács ficamok a gyermekkorban
Lehet alkati sajátosság, de leggyakrabban jelentős hossznövekedés után észleljük.
Általában hirtelen mozdulatra, vagy sportolás közben a gyermek azt érzi, hogy térde elgyengül, megbicsaklik és összeesik. A térdkalács kifelé ugrik, majd visszacsúszik a helyére. Rosszabb esetben nem csúszik vissza a helyére, ekkor a gyermek járásképtelenné válik és a visszatételhez orvosi segítségre szorul.
A térdkalács ficam képe látványos, a beteg számára pedig fájdalmas. 1. ábra
A térdkalács ficam még a helyretétel után is gyakran fájdalommal, duzzanattal és járásgyengeséggel jár.
Sajnos sok esetben a térdet alkotó porcfelszínek is sérülnek. Ekkor kisebb nagyobb porc, vagy csontos-porcos darabok szakadnak le az ízületet alkotó csontokból. Ezek eltávolítás, vagy a korábbi helyükre való visszahelyezése szükséges műtéti úton. 2.3.4.ábra
A térdkalács ficam leggyakoribb oka a külső tokrendszer szoros volta, mely nem engedi a nyújtott helyzetben lévő térdkalácsot hajlításkor a helyére csúszni.
A műtéti ellátás is ennek a szoros toknak a felszabadítását, illetve a combizomzat húzó erejének a helyes vektorba való állítását célozza meg. Számos műtéti technika ismert, ezeknek felsorolása nem célja a cikknek.
Az ellátás történhet térdtükrözéssel, vagy az ízület feltárásával.
A különböző ellátási lehetőségek mindig az adott sérüléstől, vagy sérülés kombinációtól függenek. Ezt természetesen bízzuk a kezelő orvosra. A műtét után szükség lehet különféle rögzítők (brace) használatára, általában 4-6 hétig. A
sérüléstől és az adott ellátástól függően a végtag terhelésétől akár 6 hétig is el kell tekinteni.
A térdkalács ficam minden esetben a combizomzat bizonyos fokú sorvadásával jár, mely miatt gyakran
gyógytornász segítségére szorul a gyermek a megfelelő rehabilitáció érdekében.
Mindig kérjük ki a kezelő orvos véleményét és tartsuk be az utasításokat.
A kezelés igen tág határok között mozog, mint ahogy a sérülés nagysága is. Gondoljunk bele, hogy az egyszerű, semmiféle sérüléssel és duzzanattal nem járó, magától visszaugró térdkalács ficamtól a sor a teljes belső tokszakadással és a térdkalács ízfelszínéből és a combcsont terhelő ízfelszínéből történő 2-3 cm-es porcos-csontos részek kitöréséig járhat.
Gyakran találkozunk ismétlődő ficammal.
Ez egy rossz mozdulatra, akár havonta 2-3-szor ismétlődő és spontán reponálódó ficamot jelent. Ezeknek a kezelése is szükséges, sokszor műtéti úton, mert ezzel a felnőttkorban jelentkező térdfájdalmakat előzhetjük meg.
Kapcsolódó cikkek
Kis műtétek helyi érzéstelenítésben
Helyi érzéstelenítésben gyermekkorban is sok műtét elvégezhető. Előnye, hogy a beavatkozás után a páciens szinte azonnal haza mehet, nem igényel előkészületeket, nem szükséges több órás éhezés, szomjazás. A műtét alatt teljes fájdalom mentesség biztosítható, és ez kihat a műtét után is néhány órán keresztül. Minden műtét előtt szükséges személyes konzultáció, ahol az orvos felméri, hogy az adott elváltozás nagyságát és helyét tekintve, a gyermek kooperációját figyelembe véve alkalmas-e a helyiOlvass tovább
Innováció a fixateur externe rögzítésben
A fixateur externe-t külső rögzítő eszköznek fordíthatjuk. A szakmai nyelvben azonban ez nem használatos, és a páciensek is csak egyszerűen fixateur-ként ismerik. Ez egy olyan, a törésgyógyításban évtizedek óta használatos eszköz, mely a sérült csontot nem belülről, hanem kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett nyárs és rúd rendszer segítségével rögzíti. Alapvetően a súlyosan roncsolt, nyílt vagy darabos, részben anyaghiánnyal járó törések kezelésére fejlesztették ki, de szinte bármilyen törés kezelhetőOlvass tovább
Emlőtályog gyermekkorban
Az emlő gyulladásos megbetegedése lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is. Az emlő fertőzéses eredetű megbetegedése a leggyakoribb jóindulatú elváltozás várandósság alatt és a gyermekágy (puerperium) időszakában, amikor globális prevalenciája 1-10%, az adott földrésztől függően. Sőt, egyes vizsgálatok szerint az emlőgyulladás (mastitis) incidenciája akár 33%-ra is tehető. Az emlőtályog az emlőgyulladás szövődményeként kialakuló kórkép. Mastitis-ben szenvedő nők 3-11%-ában jön létre, szoptató édesanyáknál incidenciája 0,1-3% (a legmagasabb az előfordulás a szülésOlvass tovább
Veleszületett fülkagyló elváltozások, deformitások kezelése műtét nélkül
Kevesen tudják, hogy a fülkagylónak – jóllehet a hallószerv részét képezi – a hallásban kevés szerepe van. Tulajdonképpen egy kiterjedt, porcalappal alátámasztott bőrredőről van szó, amelynek funkciója a hang irányának megállapítása, továbbá a szemüveg viselhetőségének biztosítása. Esztétikai jelentősége vitathatatlan. Hiánya, torzulása az arc egységét megbontja. A fülkagyló elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek (pl. baleseti sérülés, daganat stb.), részlegesek, teljesek, egy- és kétoldaliak. Műtéti kezelésük lehet alaki eltérést javító vagy hiánypótlóOlvass tovább
