Jobb- és balkezesség és a hajforgó

hajforgó

Érdekes megfigyelést tettek amerikai kutatók a repülőtereken. Módszeresen megfigyelték, hogy ki a jobbkezes és ki a balkezes, és észrevették, hogy a jobbkezes emberek 95%-ának a hajforgója az óramutató járásával megegyező irányba csavarodott, míg a balkezes és a kétkezes emberek (akik mindkét kezüket egyformán használják) 50-50%-ának az egyik, illetve a másik irányba. Ez arra utalhat, hogy a két dolog összefügghet, és mivel

a hajforgó iránya biztosan öröklődő tulajdonság, valószínűsíti, hogy a kezesség kialakulása is az.

Az ehhez a megfigyeléshez fűzött elmélet szerint ezeknek a tulajdonságoknak a kialakulásáért egy gén (igazából génpár, hiszen a gének túlnyomó részéből két példánnyal rendelkezünk) a felelős. Ennek a génnek az úgynevezett domináns formája felelős a jobbkezességért és az óramutató járásával megegyező irányban csavarodó hajért (ekkor elég, ha a génpár egyik tagja domináns), míg a másik (recesszív) formájából kettővel rendelkezők fele-fele arányban lesznek jobb, illetve balkezesek, és a hajforgásuk is véletlenszerűen oszlik el. Ezt persze csak akkor fogadhatjuk el, ha ténylegesen megtalálják ezt a gént.

Az embereknek kb. 90%-a jobbkezes. Még nem lehet bizonyosan tudni, hogy ez öröklődő, vagy tanult tulajdonság. Általában az a feltételezés, hogy a kezesség kialakulásáért több gén lehet felelős. Ismert, hogy két balkezes szülőnek gyakran születik jobbkezes gyermeke. Az azonos géneket öröklő egypetéjű ikrek közül is lehet az egyik jobb-, a másik balkezes. A fenti elmélet azonban magyarázatot nyújthat ezekre a megfigyelésekre. Ha például két recesszív gént örökölnek az ikrek, akkor lehet az egyik iker jobb, a másik balkezes. A dominánsból elég csak egyet örökölni (a génpár másik tagja lehet recesszív), hogy biztosan jobbkezesség alakuljon ki.

A kezességért felelős gén, vagy gének magyarázhatják agyunk aszimmetriáját,

valamint a jobb- és balkezesek között megfigyelhető különbségeket. A balkezes és a kétkezes emberek például sokszor tárolják a nyelvtudást a jobb agyféltekéjükben (az emberek általában a bal agyféltekében tárolják a nyelvet), hajlamosabbak a skrizoféniára és, azt mondják (bár ez tudományosan nem bizonyított), hogy gyakran kreatívabbak és több köztük a géniusz.

Prof.Dr.Szalai Csaba

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket!


error

Tetszett a cikk? Kérem ajánlja ismerőseinek is!