Első hangzásra talán furcsának tűnhet, de bizony igazolt tény, hogy a psziche állapota nagyban befolyásolja immunrendszerünk működését.

Régebb óta ismert, hogy a lelki okok testi betegségekhez vezethetnek. Ezeket a kórisméket hívjuk pszichoszomatikus betegségeknek, ahol a tüneti terápia mellett fontos hangsúlyt kap a lélek gyógyítása is pszichológus vagy pszichiáter bevonásával. Talán a legismertebb pszichoszomatikus betegség a gyomorfekély, vagy a reflux. Kisgyerekkorban a hasi fájdalom, serdülőknél a mellkasi fájdalom hátterében gyakran nem lehet kimutatni szervi eltérést, így felmerül a pszichés eredet.

Nem olyan régen ismert tény viszont az, hogy immunrendszerünk is érintett lehet a lélek által. Felismerték, hogy a lelki problémák (pl, gyász, depresszió, magány), hosszan tartó stressz alatt az immunsejek, közülük is a T lymphociták mennyisége és működése is lecsökken és az NK sejtek (természetes ölő sejtek) aktivitása is alacsonyabb mértékű.

A T lymphociták és az NK sejtek, vérünkben a fehérvérsejtek közé tartoznak, elsősorban a vírusok, gombák elleni védekezésben valamint a daganat elleni védekezésben játszanak szerepet. Ezért van az, hogy egy depressziós beteg ellenálló képessége főleg a vírus infekciókkal szemben csökken le, és gyakrabban kap el felső légúti fertőzést.

Megfigyelték azt is, hogy a két agyfélteke közül a bal oldali agyfélteke felelős a fokozott immunválaszért,

az immunglobulin szint növekedéséért, a T sejtek aktivitás fokozódásáért. Depressziós betegek illetve tartós stressz alatt állóknál viszont a jobb agyfélteke az aktívabb, így a bal agyfélteke immunrendszert serkentő hatása nem érvényesül annyira.

Az egyetemi vagy főiskolai vizsgaidőszakban, mint egy hosszabb stresszes időszakban már kimutatható az immunvédekezés csökkenése. Tartósabb, kutatások alapján minimum 9 hónapja tartó, munkanélküliségnél is észlelhetővé válik már a T sejtek számának csökkenése.

Nagyon fontos tehát odafigyelni e rohanó anyagias világunkban belső egyensúlyunkra, boldogságunkra, saját magunkra és egymásra.

A szépet, a jót meglátni mindenkiben és mindenben, mert a rossz hangulat hajlamosít a betegségekre.
A kialakult betegség miatt rossz kedvünk lesz, mely által immunrendszerünk működése lelassul, kevésbé tudunk megküzdeni a betegségünkkel, elhúzódóbb tüneteink lesznek. Ezért is kulcsfontosságú a gyógyszeres terápia mellett a lélek támogatása krónikus betegségekben.

Közhely, de a nevetés tényleg gyógyít.

Egyrészt mert kimutatták, hogy a pozitív gondolkodás az NK sejt aktivitását növeli, másfelől nevetéskor a dopamin szintünk nő.

Dopamin, mint boldogsághormon, elégedettséget, boldogságot vált ki. Bizonyos ételek hatására is termelődik pl. a mandula, a banán, chili, magok (pl. szezámmag, tökmag). De szerelem hatására is növekszik a dopamin szint, a szerelmes ember mindenre képes, még a kórokozók elleni harcban is védettebb.
És miért? Mert, a legújabb kutatások szerint a T sejtek képesek a dopamin hatására aktiválódni.

Összefoglalva tehát, lehet erősíteni az immunrendszerünket vitaminokkal, táplálék kiegészítőkkel, Ribomunillal, Immunotrofinával, Isoprinosinnel, Aloe Veraval, de ne feledkezzünk meg a lelkünkről sem.

Immunműködésünket befolyásoló életmódbeli tényezők a megfelelő szociális – társas kapcsolatok, sportolás, a jó minőségű alvás.

Leginkább a stresszes szituációkban lehetnek jók a relaxációs technikák. A magyar emberre jellemző a pesszimista látásmód, jó lenne megtanulnunk a gondolatstop technikát, azaz tudatosan elcsípni magunkat az aggodalmaskodáson és gondolkodásunkat tudatosan pozitív irányba terelni. Ezek is jussanak eszünkbe, ha immunrendszerünket erősíteni szeretnénk.

Dr. Müller Brigitta