Főmenü

A szerelem hormonja

Utolsó frissítés:

szerelem hormonjaAz oxitocin nevű molekulát (peptidet) gyakran nevezik a szerelem hormonjának.

Nem véletlenül, hiszen az agyban termelődik és az emberi szervezetben számos olyan dolgot befolyásol, ami a szerelemmel van összefüggésben. Így stimulálja mind a férfi, mind a női szexuális viselkedést, az erekciót, a szociális kötődést – ide tartozik a szülői és a monogám kötődés is.

Azonban az elmúlt évek kutatásai alapján az oxitocinnak még ezeken kívül is számos más rendkívül pozitív tulajdonságát találták, amelyek miatt akár antistressz faktornak is hívhatjuk. Így például csökkenti a fájdalmat, a depressziót, az aggódást, az agressziót, a stressz hormonok mennyiségét, a vérnyomást, ellene dolgozik a kábítószerekhez való rászokásnak, javítja a közérzetet drog elvonáskor, befolyásolja az étvágyat és elősegíti a sebgyógyulást. Uvnäs Moberg 2004-ben megjelent könyvében (The oxytocin factor) részletesen tárgyalja az oxitocin tulajdonságait és rámutat arra, hogy ezeket akár gyógyászati célra is fel lehet használni. A szerző szerint az oxitocin a feltételezett ’nyugalom-és-kötődés’ rendszer középpontjában van, és az említetteken kívül serkenti a relaxációt, az energia-visszanyerést és a baráti kötődéseket is. Nézete szerint ez a rendszer aktívan elnyomja a klasszikus, a stresszes helyzetek által kiváltott „harcolj-vagy-menekülj” reakciót.

Az oxitocin tulajdonságait számos állatkísérlet is igazolja. Így például megfigyelték, hogy a patkányoknál az anyai nyalogatás nagyban befolyásolja, hogy a patkányok felnőttkorukban hogyan reagálnak a stresszes szituációkra, és nőstények esetében, mennyit fogják nyalogatni saját kölykeiket. Az anyai nyalogatás hatására a kölykökben az oxitocin receptor (az a molekula, amelyen keresztül az oxitocin hat) száma az agyban megnő, és így az oxitocin hatása felerősödik. Így feltehetőleg az oxitocin befolyásolja a korai életkorban ért pozitív hatások felnőttkori megnyilvánulását. Itt valószínűleg párhuzamot lehet vonni az emberi csecsemőt ért simogatások és kedveskedések és a felnőttkori szociális viselkedés között is, amit ezek szerint szintén a kisgyermekek agyában simogatás hatására fokozódó oxitocin hatás befolyásolhat.

Bizalom egy palackban

Az oxitocin gyógyszerként való felhasználását eddig az befolyásolta, hogy szájon keresztül bevéve nagyon gyorsan lebomlik és az agy-vér gáton is csak nagyon kismértékben jut át az agyba. Azonban svájci kutatók most kifejlesztettek és teszteltek egy olyan kiszerelésű szert, amellyel, úgy tűnik, az oxitocint a szervezetbe, illetve az agyba lehet juttatni. A tesztelés meglepő eredményeket is hozott.

A kifejlesztett módszerrel az oxitocint orr-spray formájában juttatják be a szervezetbe, így az nem bomlik le az emésztőrendszer enzimjei miatt, és sokkal könnyebben bejut az agyba. A kutatók többek között azt vizsgálták, hogy az oxitocin mennyire befolyásolja az emberek közötti bizalmat. Ezt úgy tesztelték, hogy egy bizalomra épülő gazdasági társasjátékot játszattak az önként jelentkezőkkel. A játékban a résztvevők a társaikra bízhatnak bizonyos pénzösszeget, ami hatalmas nyereséggel, vagy ha az rosszul fekteti be, vagy másra fordítja a pénzt, az összeg elvesztésével járhat. Azok az emberek, akik oxitocint lélegeztek be az orrukon keresztül, sokkal gyakrabban és nagyobb összegeket bíztak társaikra, mint azok, akik placebót kaptak. Érdekes módon, hogyha a kísérletet megismételték úgy, hogy a pénzt nem egy másik embernek, hanem egy gépnek kellett odaadni és az véletlenszerűen döntötte el, hogy nyereséggel, vagy veszteséggel adja vissza a pénzt (vagy esetleg egyáltalán ne adja vissza), akkor a különbség a két csoport (oxitocint, vagy placebót kapó emberek) között eltűnt. Ez azt mutatja, hogy az oxitocin hatására az emberek nem egyszerűen csak könnyelműbbek lettek, hanem jobban megbíztak embertársaikban.

Feltételezhetően sok embernek a szerrel való visszaélés lehetősége jut először eszébe, amikor is szélhámosok ezt a szert permetezik a levegőbe, mielőtt áldozatukat elkezdik rábeszélni, hogy bízza rájuk pénzét, vagy üzletekben az eladók ezt használják, hogy könnyebben elköltsük pénzünket. De ha belegondolunk, az oxitocin hatását, ha nem is így közvetlenül, már most is felhasználják, amikor az eladandó dolgokat gyönyörű tájakhoz, vagy gyönyörű, kívánatos emberekhez kapcsolják. Hiszen például a szexuális asszociációk is oxitocin termelést váltanak ki, és így hajlandóbbak leszünk pénzünket másoknak átadni.

Azonban ezt a szert, illetve a kísérletből szerzett ismereteket nemcsak ilyen negatív célokra lehet felhasználni, hanem valóban gyógyító célokra is. Például a másokkal szembeni kóros bizalmatlanságban szenvedő fóbiások, vagy a másokkal való kapcsolat defektusában szenvedő autisták gyógyítására. Másfelől az oxitocin hatásának a tompítását lehet felhasználni, olyan emberek kezelésére, mint például a Williams-szindrómások, akikre a túlzott bizalom és barátságosság a jellemző.

Prof.Dr.Szalai Csaba