A háztartásban előforduló vegyszerek által okozott mérgezések között az utóbbi évtizedben egy új szereplő okoz egyre több problémát: a gélkapszula. Európában 2001-ben, Amerikában pár évvel később jelentek meg a piacon a színes, mosógépbe dobható, vízben oldódó bevonatú mosókapszulák.

Miért olyan veszélyesek a mosókapszulák?

Az élénk színű, illatos kapszulák rögtön felkeltik a kisgyermekek figyelmét, akik könnyen édességnek vagy játéknak nézhetik azokat. Kisdedkorban a gyerekek minden újdonságot a szájukba vesznek – a gélkapszulák polyvinil membrán borítása pedig nedvesség (nyál, nedves bőrfelület) hatására gyorsan oldódik, tartalmuk pedig a gyermek szájába, szemébe, bőrére ömlik. A kapszulák tartalma általában anionos, kationos és nem ionos felületaktív anyagokból, enzimekből, egyéb segédanyagokból, illatanyagokból áll. Különösen a Duo és Trio típusú termékek jellemzője, hogy az átlagos mosószereknél töményebb formában erősen lúgos kémhatású vegyületeket is tartalmaznak, melyek bőrre, szembe kerülve, nyálkahártyával érintkezve maró hatásúak, és nagy részben ez felelős a káros hatásokért.

Milyen tüneteket okozhatnak?

Leggyakrabban a kapszulák tartalmának lenyelése okoz problémát: ez a száj-, a nyelőcső- és a gyomornyálkahártya felmaródását, súlyos esetben kilyukadását (perforációját) eredményezheti. Ennek hányinger, hányás, nyelési nehezítettség, habos nyálzás, nyálcsorgatás, köhögés, rekedtség lehet a jele, azonban még komolyabb nyelőcső- vagy gyomorsérülés is lehet kezdetben akár teljesen tünetmentes is. Bőrre kerülve bőrpír, helyi irritáció, égési sérülés alakulhat ki. Szembe jutáskor kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-gyulladás fordulhat elő, ilyen esetekben szemészeti vizsgálat szükséges.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baleset?

Először bő langyos vízzel mossuk le a gyermek bőrét, vegyük le a szennyeződött ruházatot, mossuk ki a száját, ha szükséges, bő vízzel öblítsük ki a szemét is. Mint minden marószermérgezés esetén, a hánytatás, gyomormosás itt is szigorúan tilos. A köztudatban elterjedt, hogy mérgezéskor tejet kell itatni, ennek ebben az esetben nincs semmi haszna, ezért nem javasolt. Pár korty hideg víz itatása segíthet, de hányás vagy egyéb tünet esetén ez sem javasolt.

Milyen vizsgálatok történnek a kórházban?

Duo és Trio kapszulák esetén minden esetben, egykomponensű kapszulák esetén a fent leírt tünetek jelentkezésekor szükséges kórházi vizsgálat. Ez részletes kikérdezésből, fizikális vizsgálatból áll, mely után a mérgezés körülményei és a tünetek alapján a kezelőorvos és az endoszkópos gasztroenterológus szakorvos együtt eldöntik, hogy szükség van-e ún. endoszkópos vizsgálatra. Ez más néven a nyelőcső- és gyomortükrözés, mely során a beteg száján át egy nagy felbontású kamerával ellátott, vékony, hajlékony csövet vezetnek le, így alaposan végig tudják nézni a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél kezdeti szakaszának falát, és amennyiben szükséges, az esetleges sérülést, vérzést speciális eszközzel el is tudják látni. Kisgyermekeknél ez a vizsgálat mindig altatásban történik. A gyermek annyit él meg az egész folyamatból, hogy a szülő bekíséri őt a vizsgálóba, ahol édesanyja kezét fogva elalszik, majd egyszer csak a kórházi szobában, az ágyában ébredezik, ahol a szülei már szintén mellette vannak.

Amennyiben endoszkópiára kerül sor, ezt a legjobb eredmény érdekében a baleset bekövetkezése után 6 órán túl, 24 órán belül kell elvégezni. A beavatkozást laborvizsgálatok, altatóorvosi vizsgálat előzik meg. Minden esetben, amikor nyelőcsősérülés gyanúja felmerül, el kell végezni a vizsgálatot, mert csak így lehet teljes biztonsággal megállapítani vagy kizárni a károsodást.

Milyen kezelésre lehet szükség?

Ha nyelőcsősérülés gyanúja nem merül fel, általában pár órás kórházi megfigyelés után hazaengedjük a gyermeket. Nyelőcső- és gyomortükrözés esetén a továbbiakat annak eredménye határozza meg: enyhébb esetekben szintén rövid kórházi megfigyelés, nyálkahártya-bevonó gyógyszer, pépes étrend lehet szükséges.

Súlyosabb nyelőcső- ill. gyomor-felmaródásnál nagyon fontos, hogy a sérülés szövődménymentesen meggyógyulhasson, ezért az érintett részt ideiglenesen óvni, kímélni kell: ezt ún. szondatáplálással tudjuk biztosítani. A szonda egy vékony, puha műanyag cső, melyet még az altatás során az orrnyíláson keresztül egészen a gyomorig, vagy ha az is megsérült, akkor a vékonybél kezdeti szakaszáig vezetünk le, és a gyógyulásig ezen keresztül tudunk speciális tápszert és gyógyszereket juttatni a szervezetbe.

A kezelés gyógyszeres része általában nyálkahártyavédő, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító szerek, antibiotikum adásából áll. Még egyszer ki kell emelni, hogy a szövődmények megelőzésében a szondatáplálásnak van a legnagyobb szerepe, a sérült terület pihentetésével. A gyógyulás átlagosan 1-3 hetet vesz igénybe, azonban a kezelés hosszát minden esetben a gasztroenterológus határozza meg egyénileg, a sérülés súlyossága alapján.

Hogyan előzhetjük meg a mérgezést?

Kisgyermekes háztartásban élők számára nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a mosókapszulák veszélyességével.

Így ezeket a szereket a többi ártalmas vegyszerrel egyetemben biztonságosan zárható szekrényben, a kicsik számára nem elérhető magasságban kell tárolni, és nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy egy kis időre se hagyják őket elöl, felügyelet nélkül. A gyerekeknek ezek nagyon csábító célpontok, és baj egy pillanat alatt bekövetkezhet. Nem egy esetünknél a szülő szeme láttára történt a baleset, mégsem tudta időben kikapni a gyerek kezéből a kapszulát. A gyártók részéről biztató tendencia, hogy egyre gyakrabban nem átlátszó dobozban hozzák forgalomba a gélkapszulákat, valamint vannak arra irányuló próbálkozások, hogy a kapszulák borítása kevésbé sérülékeny legyen a gyermekek védelme érdekében.

Dr. Gulácsi Ágnes