Főmenü

Ha elfogy a levegő!

elfogy a levegő

Utolsó frissítés:

LÉGZÉS, HÖRGŐK, TÜDŐ

Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két alapvető funkció a légzés és a vérkeringés. Ennek révén jutnak sejtjeink a működésükhöz nélkülözhetetlen oxigénhez. Az oxigénben gazdag belélegzett levegő az orron, a garaton, a légcsőn és a faágszerűen egyre kisebb ágakra oszló hörgőkön keresztül a tüdőhólyagocskákba jut. Ezekhez egy-egy kis verő- és vivőér (kapilláris) fut. Az elhasznált levegőt szállító erek a széndioxidot leadják és helyette oxigénnel telítődnek. Ez a légcsere zajlik a tüdőben. A belélegzett levegővel idegen anyagok is kerülnek a légutakba, ezek kisöprése, eltakarítása is állandóan folyik. A tüdő fejlődése legalább 8-10 éves életkorig tart. Különösen nagy változások történnek az első három életév során. Erre az időszakra jellemző a légcső és hörgők keresztmetszetének nagy ütemű növekedése.

A NEHÉZLÉGZÉS A LÉGUTAK BESZŰKÜLÉSÉNEK TÜNETE

Az asztmára és asztmás hörghurutra az alsó légutak beszűkülése jellemző. A kilégzés nehezített, megnyúlt, sípoló. Ezt száraz, fojtott köhögés kíséri.

Három tényező hatására jön létre:

– a hörgők falában lévő izomzat görcsösen összehúzódik
– a hörgők belső fala (nyálkahártyája) megvastagodik
– a hörgőkben sűrű, nehezen kiköhöghető váladék szaporodik fel

A gégehurut (ide tartozik a croup, magyaros használatban krup) a légutak legfelső szakaszának beszűkülése. A szűkület a gége nyálkahártyájának párnaszerű megduzzadása révén jön létre, leggyakrabban 1-4 éves korban. Kiváltásában bizonyos vírusok, gyakran párás-meleg időjárási frontok játszanak szerepet. Ilyenkor a belégzés lesz nehezített, húzó jellegű, a köhögés hangos, kutyaugatás-szerű.

A légutak átjárhatóságát akadályozó egyéb elváltozások (a gége, légcső, hörgők szűkületei, a hörgőkben lévő váladék, a félrenyelés kapcsán légutakba került idegen anyagok) is okozhatnak asztma-, vagy krup- szerű tüneteket.

Légszomj

Bármilyen okból is jön létre a légutak beszűkülése, azt kellemetlen szubjektív érzés kíséri „Nem kapok levegőt!” „Megfulladok!”- mondja a beszélni tudó gyermek, de ugyanez a halálfélelemmel járó érzés kíséri a kisebbek hasonló betegségeit is.

AZ ÁLLAPOTROSSZABBODÁS OTTHONI ELLÁTÁSA ASZTMÁS HÖRGHURUT ÉS ASZTMA ESETÉN

légzésAz asztma hirtelen állapotrosszabbodását, az asztmás rohamot, a légzésszám emelkedése, a légzés gyorsan fokozódó romlása, rövidülése, köhögés, zihálás, a légzési segédizmok használata, mellkasi szorító érzés jellemzi. A roham súlyossága az enyhétől az életveszélyes állapotig változhat. A súlyosság, valamint a kezelés hatásának objektív megítélése a csúcsáramlás értékének ismételt meghatározásával történik, de jól használható erre a célra az egy perc alatti légzésszám ismételt meghatározása is.

Az asztmás hörghurut és asztma állapotrosszabbodásának elsőként választandó módszere a rövidhatású hörgőtágító inhalációban történő alkalmazása.

Az inhalációs kezelés bevezetésével jelentősen csökkent a gyógyszerek mellékhatásainak veszélye. Mégis a régebben használt, nem csak a hörgőkre ható, úgynevezett nem szelektív hörgőtágítókkal tapasztalt mellékhatások miatt ma is aluldozírozzák a szelektíven csak a hörgőizomzatra ható szert (Ventolin). Valójában a mellékhatásokért a vérkeringésben kialakuló magas gyógyszer-koncentráció felelős. Szájon át, vagy injekcióban adott gyógyszer esetén erre szükség is van ahhoz, hogy a tüdőben magas koncentrációt érjünk el.

Inhalatív bevitel esetén a tüdőben magas, ugyanakkor a szisztémás keringésben alacsony lesz a gyógyszerszint, tehát kevesebb mellékhatásra számíthatunk.

A 90-es évektől rendelkezésre álló eszközökkel az addig csak iskoláskorúaknál használt inhalációs módszerek csecsemő- kisdedkorban is alkalmazhatóvá váltak. Így az asztmás roham kezelése napjainkban a legfiatalabb életkorban is döntően inhalációs gyógyszerbevitelt jelent.

Ennek módjai:

– adagolós aeroszol (spray)
– adagolós aeroszol toldalékokkal gépi porlasztókészülékek ( Az inhalációs eszközökről következő lapszámunkban írunk)

ASZTMA ÉS ASZTMÁS HÖRGHURUT AKUT OTTHONI ELLÁTÁSA
(Bármelyik toldalékkal)

 
Izgatott köhögés és/vagy sípoló nehezített légzés esetén Ventolin 2 puffer
Ha nincs javulás, 10 perc múlva megismétlendő az adag Ventolin 2 puffer
Ha továbbra sincs javulás,
1 órán keresztül 20 percenként 2 puff
Ventolin 3×2 puff1 óra alatt

Ha 2 óra elteltével sincs lényeges javulás, hívjon orvost

vagy vigye kórházba a gyermeket!

Ha javulás van, folytassa a kezelést 2-3 napig,
előbb 4-6 óránként, majd fokozatosan ritkítva(amíg a köhögés ritkává, hurutossá válik, majd megszűnik)
Ventolin 4×2 puffnaponta

LEGGYAKORIBB HIBÁK ÉS TÉVHITEK

„Spray-t csak akkor kell használni, ha a tabletta, kúp vagy szirup nem segít.”

Az akut asztma kezelése során gyermekkorban ez a leggyakoribb és a legártalmasabb tévedés. Az inhalációs hörgőtágítókat azért “találták ki”, hogy a roham legdinamikusabb tünetét, a hörgőizomzat görcsét gyorsan oldják. Ha ezzel késlekedünk, a társuló nyálkahártya-duzzanat és váladék-felszaporodás révén súlyos szűkület alakul ki, melyben a sima izomzat görcsének oldása már nem jár akkora légzésfunkciós javulással, mint a folyamat kezdetén.

„A hörgőtágító adását tünetmentes állapotban is folytatni kell.”

A rövid és hosszú hatású hörgőtágítók az asztmás roham, vagy a tartós tünetek oldására valók, megelőző hatásuk nincs.

„A gyógyszerek inhalatív bevitele veszélyesebb.”

“A spray kikészíti a szívet, az inhalatív kortikoszteroidok esetén mellékhatások alakulnak ki”

hallja gyakran az asztmás beteg, sajnos nemcsak laikusoktól. Valójában ennek az ellenkezője igaz: inhalációs gyógyszerbejuttatás esetén kevesebb a mellékhatások veszélye.

„Az inhalációs módszereket kisgyermekeknél nem lehet alkalmazni.”

Csecsemő-kisdedkorban valóban problematikus az inhalációs kezelés megtanítása. Aki ezt az elsőre sziszifuszinak tűnő munkát elvállalja, meglepően jó kooperációt fog tapasztalni a roham oldására alkalmazott inhalációs kezelés elsajátításában mind szülők, mind a gyermekek részéről.

A GÉGEHURUT (KRUP) OTTHONI ELLÁTÁSA

Tekintettel arra, hogy a „Gyógyhírekben” erről részletes ismertetés jelent meg, most csak az asztmától történő elkülönítést és az ellátásbeli különbségeket foglaljuk röviden össze.

 

ASZTMA

KRUP

Kilégzési nehezítettség, sípolás Belégzési nehezítettség, húzó légvét
Száraz, fojtott köhögés Hangos, ugató köhögés
Otthoni kezelés:hideg levegőinhalációs hörgőtágító (Ventolin) Otthoni kezelés:hideg levegőpárásításRectodelt kúp
Az állapot megítélése a légzésszám alapján.Rossz jel: ha a légzésszám nem csökken a kezelés hatására Az állapot megítélése: mennyire veszi igénybe a gyermek a légzési segédizmokat.Rossz jel: a bordaközi izmok és a két kulcscsont közötti terület behúzódásának fokozódása.
Nyugodt környezet biztosítása: ne lásson pánikot a gyermek maga körül!Nagyobbaknál légzőtorna: próbáljon meg mély légvételekkel, lassabban lélegezni!

 

Dr.Gács Éva