A fixateur externe-t külső rögzítő eszköznek fordíthatjuk.

A szakmai nyelvben azonban ez nem használatos, és a páciensek is csak egyszerűen fixateur-ként ismerik. 30-40 éve alkalmazzák rendszeresem az igen súlyos törések kezelésére.

Ez egy olyan, törésgyógyításban használatos eszköz, mely a sérült csontot nem belülről, hanem kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett nyárs és rúd rendszer segítségével rögzíti.

1. ábra

Leggyakrabban a combcsont, vagy lábszárcsontok súlyos töréseinél használjuk ezt az eljárást. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy ezek a törések rögzítés nélkül nagyon fájdalmasak. A gyermeket beviszik a műtőbe, elaltatják, és reggel arra ébred, hogy szörnyű vasak állnak ki a lábából. Természetesen meg sem meri mozdítani, mert retteg a fájdalomtól, amit már előző nap a baleset után megtapasztalt. Az orvos és a nővérek feladata, hogy a gyermeknek megmutassa, és elhitesse vele, hogy ezek a vasak azért vannak, hogy ne fájjon a lába, tudja mozgatni, felkelhessen vele, sőt iskolába is mehessen.

Ez nem mindig egyszerű feladat, de az első fájdalmatlan végtag emelés, mozgatás után a gyermek saját maga tapasztalja ennek a rögzítési rendszernek az előnyeit. Gyakran dicsekszenek vele, hogy nekik milyen trükkös módon operálták meg a törését. A szülők meggyőzése már nehezebb feladat, de látva gyermekük gyors javulását, mozgását és érdeklődését, hamar elfogadják a fixateurt.

A töréskezelésen kívül leggyakrabban végtag hosszabbításra alkalmazzák.

Mivel a fixateur externe a törött csontot a bőrön kívül rögzíti, ezért a csontból kiálló nyársak napi szinten fertőtlenítő kezelést igényelnek mindaddig, amíg eltávolításra nem kerülnek.

A nyársak tisztántartását, fertőtlenítő kezelését a szülőkel és a gyermekkel a nővérek a kórházi bent lét alatt megtanítják.

Jó időben a megszokott ruha viselete nem probléma, mert rövidnadrágban, vagy szoknyában a kiálló nyársak nem okoznak gondot. Ha hosszú nadrágot kell viselni, ahhoz a szülők kreativitása szükséges, mivel a ruhatár átszabása nélkül nem lehet felhúzni a nadrágot a végtagra. Természetesen erre is megtalálták a megoldást. A nadrágot hosszában, a külső varrás mellett felhasítják, és ezt a részt gombok, vagy patentok segítségével zárják.

Általában 1-2 hetente szükséges kontroll vizsgálat, melynek során a törés gyógyulását követjük nyomon röntgen felvételek segítségével.

A végtag terhelése fokozatosan következik be, először segédeszközzel terhelés nélkül, majd részterheléssel járatjuk a pácienseket, végül segédeszköz nélkül, teljes terheléssel járhatnak. Ahogy gyógyul a törés, a fixateur külső rúdját eltávolítjuk, amihez általában a gyermek segítségét, közreműködését is igénybe vesszük. Ezzel a gyermek észleli, hogy semmi fájdalommal nem jár, ha a csontjában lévő fémekhez hozzányúlnak.

Ilyen kondícionálás után a fixateur kivétele gyakran altatás nélkül is megoldható. Ha nem, akkor néhány perces altatásban távolítjuk el a fémeket és a gyermek rövid megfigyelési időt követően haza mehet. Eltávolítás után a nyársak sebei gyorsan begyógyulnak.

2. ábra

Mivel ezt a külső rögzítési módot a törés gyógyulásáig-kb.6-12 hét-fenn kell tartani, a viszonylag kényelmetlen viselete miatt csak ritkán alkalmazzuk.

Azokban az esetekben használjuk, amikor a törés más módon nem rögzíthető. Előfordul, hogy a balesetben a gyermek olyan súlyosan sérül, hogy több végtagot is kénytelenek vagyunk ilyen módon gyógyítani.

3. ábra

Ezek a súlyos, darabos, nagy lágyrész károsodással társuló törések, vagy olyan izület közeli törések, amik egyéb módszerrel, a növekedési zóna károsítása nélkül nem rögzíthetők. A fixateur törésrögzítő rendszernek ezekben az esetekben van létjogosultsága. A súlyos, darabos, nyílt törések esetén ez a típusú törésrögzítés gyakran megmenti a végtagot az amputációtól.

4. ábra

Dr. Novoth Béla