A köznyelvben a szteroid kezelés egyet jelent a testépítők által szedett „anabolikus szteroidokkal”, és máris hatalmas izomzatú, ám a későbbiekben súlyos mellékhatásoktól szenvedő egyén jelenik meg lelki szemeik előtt.

A szteroidokat azonban a gyógyászat ennél sokkal fontosabb célokra, széleskörűen felhasználja, megfontolt alkalmazás esetén a várható haszon messze felülmúlja a kockázatot, téves indikációval azonban használatuk semmiképpen nem indokolt.

A szteroidok története a mellékvese felfedezésével és leírásával kezdődött, ezt 1563-ban Bartholomeo Eustacchio tette meg elsőként. Ezután csaknem háromszáz évnek kellett eltelnie, amikor Brown-Séquard 1856-ban állatkísérletei során felismerte azt, hogy a mellékvese életfontosságú szerv. Biedl 1913-ban azt is tisztázta, hogy az élet fenntartásához nem a mellékvesevelő, hanem a mellékvesekéreg a nélkülözhetetlen. 1937-39 között számos mellékvesekéreg-hormont (szteroid hormonokat) izoláltak, szintetizáltak és megismerték biológiai hatásait. A mellékvesehormonok szerepének tisztázásában Selye János magyar tudós is részt vett.

Az első terápiás beavatkozás egy ízületi gyulladásos beteg esetében volt 1948-ban, 1950-ben jelent meg az első közlemény a kortizon alkalmazásáról asztmában és szénanáthában. 1952-re dolgozták ki a nagyüzemi gyártás módszereit, ekkor vált lehetővé a gyógyszer széleskörű alkalmazása.

A kortizon kezelés az életben maradás esélyét hozta meg a betegek számára, ugyanakkor a következő évtizedben nyilvánvalóvá váltak a kezeléssel járó súlyos mellékhatások.

Milyen légúti betegségek kezelésében javasoltak szteroidok?

Laryngitis subglottica (croup)

A betegség lényege a gége nyálkahártyájának duzzanata és az ilyen módon beszűkült felső légút következményeként az ugató köhögés, húzó belégzés. Bár a hatás nem azonnali, első otthoni segítségként szteroid kúp vagy szirup adása indokolt, amennyiben hideg levegőn sem szűnnek a tünetek.

DE: visszatérő orrmandula gyulladás, arcüreg gyulladás is járhat éjszaka jelentkező rohamszerű köhögéssel, amely még akár kissé ugató jellegű is lehet, ilyen estben azonban a típusos húzó, nehéz belégzés nem észlelhető. Ilyenkor sós inhalálás, orrcsepp és orrszívás többnyire elegendő. Gyakori tünetek esetén érdemes felkeresni fül-orr-gégész szakorvost!

Vírus kiváltotta zihálás

A korábban asztmás hörghurut vagy obstruktív bronchitis néven említett betegség, leggyakrabban 6 éves kor alatti gyermekeknél, vírusinfekció kapcsán fordul elő. Típusos tünetei a megnyúlt, préselő, sípoló kilégzés, száraz ingerköhögés. Súlyosabb esetben a légzés szapora, a bordák között behúzódást lehet látni, a gyermek bágyadt, nem iszik. Hörgőtágítók belélegeztetése javasolt az orvos által előírt dózisban. Amennyiben visszatérő tünetről van szó, a hörgőtágító adagolását el lehet és el is kell kezdeni a korábban kiadott kezelési útmutató alapján. Szteroid adása csak akkor jön szóba, ha megfelelő technikával, megfelelő adagban alkalmazott hörgőtágítóval sem érünk el kellő javulást, ebben az esetben orvosi vizsgálat is szükséges az indikáció eldöntéséhez.

DE: jó általános állapotú, nagyon hurutos kisded hörgő légzése feltehetően a jelentős mennyiségű légúti váladék következménye. Éppen ezért a hörgőtágítók hatása csekély (vagy semmi). Hiba ilyen esetben a jól lévő gyermeket szteroiddal kezelni a hörgő légzés miatt, alapos orrszívással többre megyünk.

Szintén nem indokolt szteroidot adni a hat hónap alatti csecsemőknek, ahol a préselő légzést, köhögést jó eséllyel kishörgő gyulladás (bronchiolitis) okozza. A legenyhébb eseteket kivéve, kórházi megfigyelés indokolt, különösen, ha a csecsemő folyadékbevitele sem elégséges.

Asztma

Ebben a betegségben alkalmazzuk legszélesebb körben a szteroidokat: elsősorban inhalatív formában (spray, porbelégző), de olykor sor kerül szisztémás alkalmazásra is (tabletta, injekció)

A 70-es évek óta tudjuk, hogy a szteroidok azért hatékonyak ebben a betegségben, mert az asztma patológiai alapja a hörgők jellegzetes krónikus gyulladása. ennek a gyulladásnak a visszaszorítása eredményezi a jól kontrollált állapotot.  A nyolcvanas évektől már rendelkezésre állnak a modern inhalatív kortikoszteroidok, sőt ezek hatását biopsziás vizsgálatokkal is bizonyították.

A gyermekkori asztma kezelésében is vezető szerepet töltenek be az inhalációs szteroidok (ICS).

Ez a pozíció nem véletlen: a jelenleg ismert fenntartó szerek közül egyedül az ICS csökkenti a fokozott hörgi választ és a hörgőnyálkahártya gyulladását. Összehasonlító vizsgálatokban a többi fenntartó szernél hatékonyabbnak bizonyult a tünetek, a súlyos állapotromlások, a légzésfunkció, az asztmás halálozás, valamint a kórházban töltött napok vonatkozásában is.

A 90-es évek elejétől már rendelkezésre állnak azok az inhalációs segédeszközök, toldalékok, melyek lehetővé teszik az ICS alkalmazását iskoláskor előttieknél is. A gyermekek ICS kezelésével kapcsolatban nem csak a szülőknek, de a szakmának is voltak eleinte fenntartásai, részben ennek is köszönhető, hogy ezek a készítmények mellékhatások szempontjából a legkörültekintőbben vizsgált gyógyszereink közé tartoznak.

Az már régen ismertté vált, hogy a szisztémás szteroid kezelés során előforduló gyakori súlyos mellékhatásokra – elhízás, hipertónia, cataracta, diabetes, osteoporosis, mellékvese elégtelenség – az inhalációs alkalmazás során nem kell számítani. Az inhalációs gyógyszerbevitel lehetővé teszi, hogy a szer a célszervben magas koncentrációt érjen el minimalizálva a szisztémás hatásokat.

 A mai modern biokémiai módszerekkel vannak kimutatható mellékhatások, ezek gyakorlati szempontból nem jelentősek. Fontos tudni azonban, hogy a tüdőbe jutott gyógyszer bekerül a keringésbe, ami szisztémás hatások lehetőségével jár. Ezért a nagy dózisú, több évig tartó kezelés esetén számolni kell gyermekkorban a növekedés átmeneti lassulásával. Ugyanakkor ismert tény, hogy a kezeletlen vagy alul kezelt asztma a növekedés elmaradásához vezet! Szerencsére hosszú időn keresztüli nagy dózisú ICS kezelésre csak igen ritkán, súlyos asztmások esetében kényszerülünk.

Az inhalációs szteroid terápia stratégiája az elmúlt néhány évben változott:

12 év feletti serdülők és felnőttek esetében a kombinált kezelés (ICS+ tartós hatású hörgőtágító egy eszközben) ajánlott fenntartó és szükség szerinti terápia esetén is. Ez azt jelenti, hogy a beteg már kezdődő nehézlégzés esetén is extra adag szteroidot szív a hörgőtágító mellé, így megelőzhetőek a súlyos, akár szisztémás szteroid adását is szükségessé tevő állapotromlások.

12 év alattiak esetében ez a stratégia azzal a módosítással lehetséges, hogy a jól ismert, rövid hatású hörgőtágító beszívásakor az állapotromlás kezdetén minden alkalommal az ICS tartalmú sprayt is alkalmazza a beteg.

Mindkét esetben fontos, hogy a szülő és a gyermek is jól ismerje fel a kezdődő állapotromlást, megfelelő adagban és technikával alkalmazza a gyógyszert, Ehhez fontos a szakorvosi konzultáció.

DE: 6 év alatti gyermekek nehézlégzése esetén – ahol már az asztma diagnózisa is nagy körültekintést, alapos megfontolást igényel- területen nem javasolt az ICS szükség szerinti alkalmazása. Természetesen ebben a korosztályban is szükség lehet ICS beállítására, fontos azonban, hogy a terápia eredményét 6-8 hét múlva kritikusan felmérjük, és ennek megfelelően folytassuk, vagy állítsuk le a gyógyszer adását. A megfelelő gyógyszerelés beállítását bízzuk gyermekpulmonológus szakorvosra!

A gyakorlatban minden betegnél arra törekszünk, hogy a legalacsonyabb, de jó asztma kontrollt biztosító dózist alkalmazzuk, és csak a szükséges ideig. Ehhez szoros, minden részletre kiterjedő gondozás szükséges.

Allergiás nátha

Felnőttek súlyos allergiás panaszai esetén sok helyen bevett gyakorlat a hosszú hatású (depo) szteroid injekció beadása. Ez a gyakorlat gyermekkorban semmiképpen nem támogatható, a szteroidos orrspray alkalmazására azonban gyakran sor kerül. Tudni kell, hogy a szteroidos orrspray nem azonnal szünteti meg a tüneteket. Főleg serdülők hajlamosak az első adag után már az orrdugulás megszűnését várni, majd csalódottságukban kidobni az orrsprayt. 2-3 nap kitartó használat után várhatjuk az eredményt.

Összefoglalás

A szteroidok nagy segítséget jelentenek a gyermekkori légúti betegségek kezelésében. Megítélésük a szülők körében nagyon eltérő: szteroid fóbia esetén vonakodnak használni még a szükséges, kis dózisú, inhalatív szteroidokat is, mások azonban indokolatlanul könnyen nyúlnak a szteroid kúpokhoz. A helyes álláspont az, ha a még hatásos legkisebb adagban, csak a szükséges ideig, kellő indikáció alapján alkalmazzuk.

Dr. Gács Éva

Irodalom:
Agertoft L, Pedersen S. Effect of long-term treatment with inhaled budesonide on adult height in children with asthma. N Engl J Med 2000;343:1064-9 
Suissa S et al: Low dose inhaled corticosteroids and the prevention of death from asthma. N Engl J Med 2000; 343: 332-336. 
Barnes N: Relative safety and efficacy of inhaled corticosteroids. J Allergy Clin Immunol 1998; 101: 460-464. 
Pálföldi Regina , Somfai Attila : Az inhalációs szteroidok biztonságossága. Amega, 2013
Uhereczky Gábor: Inhalációs kortikoszteroid kezelés asztmában: múlt, jelen, jövő. Gyermekorvos Továbbképzés 2011/2.

Légúti panaszok esetén az első lépés mindig a beteg házi gyermekorvosa, aki el tudja dönteni, hogy szükséges-e szakorvosi ellátás.
Ha igen, akkor eldönti, hogy a probléma jellege szerint melyik területileg illetékes szakrendelésére, pl. SBO, Pulmonológia vagy Belgyógyászati rendelésre küldje a gyermeket, ahová beutalót is ad.
Az SBO NEM, de a Pulmonológia és a Belgyógyászat beutaló köteles.
Ha orvoshoz megy, mindig vigye magával gyermeke és a saját TAJ- és lakcímkártyáját, személyi igazolványát!

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet SBO-ján beutaló nélkül a nap 24 órájában fogadják a gyermekeket.
A Pulmonológia és Belgyógyászat esetén az ellátáshoz beutaló és előzetes időpont egyeztetés szükséges.
Ide kattintva, majd a listából a megfelelő ambulanciát megkeresve kaphat részletes tájékoztatást.