Egy család életében fontos mérföldkő, amikor a gyermek eléri az iskolába lépés küszöbét.

Ilyenkor gyakran felmerül a szülőkben, hogy gyermekük elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szintet? Menjen-e vagy esetleg maradjon még egy évet az óvodában fejlődni, játszani? Mi lenne előnyösebb számára? Hogyan kaphatnak ebben a szülők segítséget, és kitől? Dönthet-e ebben a kérdésben a szülő, vagy az óvodapedagógus?

Ezekre a kérdésekre igyekszem választ adni.

Az iskolaérettségi vizsgálatokkal, és azok szabályozásával kapcsolatban jelentős változások léptek életbe 2020-ban. Ezt megelőzően az óvodapedagógus a szülővel közösen dönthetett arról, hogy maradjon-e még 1 évet óvodában a gyermek. Jelenleg erre már nincs lehetőség, ennek megállapítására az Oktatási Hivatal lett kijelölve, csak az ő engedélyükkel maradhat még óvodában a gyermek plusz 1 évet.

A jogszabály szerint:

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik, el kell kezdenie az iskolát.  
Indokolt esetben viszont a szülő kérelmezheti az Oktatási Hivataltól azt, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vehessen részt. Erre egy alkalommal van lehetősége a szülőnek a 6. életévet betöltött gyermek esetében. Legkésőbb a gyermek 7. életévének augusztus 31-éig történő betöltése után kezdődő tanévben a gyermek meg kell, hogy kezdje tankötelezettségének teljesítését az iskolában.

Iskolaérettségi vizsgálatot az óvoda, Pedagógiai szakszolgálat már nem végez minden gyermek esetében a fenti szabályozás következtében.

Azokban az esetekben, ha valamilyen pszichés, magatartási, vagy képességbeli eltérés miatt a gyermeket vizsgálja a Pedagógiai Szakszolgálat, és a vizsgálata során BTMN, vagy SNI kerül megállapításra, ezekben az esetekben a Pedagógiai Szakszolgálat kiállíthat iskolaérettséggel kapcsolatos szakvéleményt, melyben javasolhat további 1 év óvodai nevelést a gyermek számára. Ha ez leírásra kerül, (Január 18.-ig) abban az esetben nem kell a szülőnek kérvényeznie az Oktatási Hivataltól.  Az említett eseten kívül, ha a szülő szeretne gyermekének iskolaérettségi vizsgálatot, szakvéleményt készíttetni, azt az Oktatási Hivatalon keresztül kérvényezheti.

A kérelem benyújtására a hivatalhoz az iskolakezdés évének január 18. napjáig van lehetőségük a szülőknek, ha azt szeretnék, hogy gyermekük maradhasson még 1 évet az óvodában.

Ezt követően már nem fogadják be a kérelmeket. A hivatal határozata kötelező érvényű, ami azt jelenti, hogy ha az a döntés születik, hogy maradhat még 1 évet a gyermek az óvodában, akkor 1 évvel később válik tankötelessé, vagyis már nem gondolhatja meg magát a szülő, hogy mégis beíratná az iskolába a gyermeket.

A kérelmet ügyfélkapus azonosítást követően az Oktatási Hivatal elektronikus felületén, vagy kinyomtatva postai úton küldhetik meg a kérelmezők az Oktatási Hivatal címére. Email-en küldött kérelmeket nem dolgozza fel a hivatal, csak az említett két lehetőséggel lehet élni. Az elektronikus űrlap kitöltését és ügyfélkapun történő továbbítását javasolja elsősorban a hivatal az ügyintézés során. Ez egyszerűbb, és gyorsabb ügyintézést eredményez. A szülő kérelmét természetesen meg kell, hogy indokolja. Ennek érdekében érdemes minden olyan dokumentumot, szakvéleményt csatolni, melyek azt támasztják alá, hogy a gyermeknek az szolgálja az érdekét, ha még maradhat az óvodában. Ilyenek pl.: háziorvosi, szakorvosi vélemény, pedagógiai szakvélemény, fejlődési napló, pedagógiai szakszolgálati vélemény, terapeuták véleménye, stb..

Amennyiben a szülői kérelem, ill. az ahhoz csatolt mellékletekből nem tudja megállapítani egyértelműen a hivatal a gyermek fejlettségi szintjét, szakértői vizsgálatot rendelhetnek el a szakértői bizottságban (Pedagógiai Szakszolgálat).  

Az ügyintézési határidőt tekintve, amennyiben a benyújtott kérelem, és dokumentumok alapján tisztázható a gyermek fejlettségi szintje, akkor a hivatal 8 napon belül megküldi döntését határozat formájában. Amennyiben szakértői vizsgálatra, vagy egyéb dokumentumok beszerzésére van szükség, akkor 50 napon belül hoz határozatot. Amennyiben nem ért egyet a szülő a döntéssel, akkor a kézhezvételtől számított 15 napon belül közigazgatási per indítható.

Mi alapján dönthető el, hogy iskolaérett-e a gyermek?

Nagyon fontos, hogy a gyermek az iskolába kerülésre elérje a megfelelő fejlettségi szintet, azért, hogy megfelelően tudjon teljesíteni, és ne érjék azért kudarcok, mert még bizonyos területeken esetleg még érnie kellene. Ahhoz, hogy egy kisgyermek megfelelően tudjon alkalmazkodni, és jól tudjon teljesíteni egy teljesen új elvárási szinten, nem csupán értelmileg kell jó képességekkel rendelkeznie. Nagyon fontos e mellett a test, lelki, szociális érettség is. Megfelelő szókinccsel kell rendelkeznie, fejlett beszédértéssel, mozgáskoordinációval, alkalmazkodóképességgel kell rendelkeznie.

De pontosan mi alapján lehet ezt eldönteni, mi alapján határozzák meg a fejlettségét a gyermeknek?

Ennek eldöntéséhez, az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet ad részletes útmutatást, ami alapján eldönthető, hogy a gyermek fejlettsége eléri-e az óvodás kor végére szükséges fejlettségi szintet.

Mind test, lelki, és szociális érettség területén is meghatározzák a szükséges feltételeket az eredményes iskolai teljesítéshez.

Testi fejlettség szempontjából elérkezik a gyermek 6 éves kora körül az első alakváltáshoz. Testalkata, testarányai megváltoznak, teherbíróbbá válik, megkezdődik a fogváltás. Mozgása összerendezett, finommozgásra képes. Szükségletei kielégítését irányítani képes.

Lelki fejlettségét tekintve nyitott, érdeklődő, érzékelése, észlelése differenciálódik. Képes a késleltetésre. Megjelenik a tanuláshoz szükséges szándékos figyelem, és fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme (kb. 15-20 perc aktív figyelem iskolakezdés elején). A fogalmi gondolkodás kialakulóban van. Megfelelően, folyékonyan, érthetően kommunikál, meghallgatja és megérti mások kommunikációját.  Megfelelő ismeretekkel rendelkezik önmagáról, családjáról, környezetéről (szükséges adatok, címek). Tisztában van alapvető közlekedési szabályokkal, ismeri környezete élővilágát, ismeri az évszakokat, stb..

Szociálisan megfelelően érett gyermek képes rugalmasan alkalmazkodni, beilleszkedni az iskola életébe, megérti, és elfogadja a szabályokat, együttműködésre képes mind a gyermekekkel, mind a pedagógusokkal. Alapvető illemszabályokkal tisztában van. Feladattudata kialakulóban van, munkatempója, önállósága, fegyelme lehetővé teszi a feladattartást, nem igényel folyamatos megerősítést.

Az iskolaérettlenség okai lehetnek többek között:

A különböző környezeti és nevelési ártalmak; a belső kontrollfunkciók, feladat- és szabálytudat nem megfelelő szintje; idegrendszeri éretlenség, testi fejletlenség, érzelmi zavarok, mentális elmaradás, elhanyagolás.

Mint látható, nagyon összetett dolog az iskolaérettség fogalma, ezáltal nagy körültekintést igényel ennek megállapítása. Abban az esetben, ha a gyermek még nem rendelkezik megfelelő érettséggel az iskolakezdéshez, akkor nagy valószínűséggel kudarcélmények elé állítjuk. Nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki különböző tanulási zavarok, magatartási zavarok, és lelkileg is megterhelő lehet a gyermek számára.

Burgondné Stomp Edit

Vonatkozó jogszabályok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
https://szuloihang.hu/k/tudasbazis/beiskolazas/