Nagy népességalapú tanulmány

A serdülők egyre több időt töltenek elektronikus eszközök használatával, ami következtében növekszik körükben az alváshiány, és egyéb egészségügyi következmények is fellépnek.

Egy 2012-es norvég kutatás arra helyezte a hangsúlyt, hogy összefüggést keressen a napközbeni, és a lefekvés előtti időben történő elektronikus eszközhasználat alvásra gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A vizsgálatba 9846 gyermeket, ill. serdülőt vontak be a 3 éves kortól 19 éves korig. A serdülők mind nappal, mind este lefekvés előtt sok időt töltöttek képernyő előtt, melyek mind az alvás minőségére, mind időtartamára negatív hatással volt. 

Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az elektronikus eszközök elérhetősége, ill. használata, mely következtében a telefon, PC, TV, stb., szerves részeivé váltak a serdülők életének. Az amerikai serdülők 97%-ának legalább 1 elektronikus eszköz van a hálószobájában. Ezek az eszközök nem csak a szórakozásban, hanem a serdülők társadalmi életében is fontos szerepet játszanak. A közösségi média aktívabb használata negatívan befolyásolja az alvási időt, valamint annak minőségét is. Később fekszenek le, nehezen alszanak el, romlik az alvás minősége, így lerövidül az alvási idő.

A felmérés során a középiskolás korú serdülők online kérdőívet kaptak, mely kitöltésére iskola időben, tanári felügyelet mellett került sor. A kamaszok 6 féle elektronikus eszköz használatáról számoltak be, (PC, mobiltelefon, MP3, tablet, játékkonzol és TV) továbbá arról, hogy használták-e ezek közül valamelyiket a lefekvés előtti órában. A napközbeni, tanítás utáni, illetve esti órákban történő használat időtartamát vizsgálták. Felmérték a serdülők szubjektív alvásigényét, az elalvási időt (mennyi ideig tart elaludni) és magának az alvásnak az idejét. Ezekből az adatokból már ki lehetett számítani az alváshiányt.

A legtöbb serdülő használt elektronikus eszközt a lefekvés előtti órában.

A fiúk inkább PC, illetve, játékkonzol használatról számoltak be többségében, míg a lányoknál inkább a telefon, online csevegés, ill. Mp3 használata volt jellemzőbb. Az iskolai oktatás utáni időszakban a teljes, összeadott képernyő előtt töltött idő esetén (4 óra használat), de külön-külön vizsgálva is az egyes eszközöket (2 óra használat), egyértelműen negatív hatással volt az elalvás idejére. Az esti lefekvés előtti órában bármelyik eszköz használata növelte az elalvás idejét, ezzel hozzájárulva az alváshiány kialakulásához. A több mint 4 óra képernyő elött töltött idő erős összefüggésben állt a kevesebb, mint 5 óra alvásidővel. Minél több eszközt használtak a nap folyamán, annál inkább növekedett magának az elalvásnak az ideje, akár több mint 60 percre is.

Az elektronikus eszközök napközbeni, és lefekvés előtti használata az újabb technológiákat is beleértve, több alvási paraméterhez is kapcsolódnak.

Míg az egyes eszközök használatának gyakorisága különbözött, addig a kapcsolat az alvással jelentős maradt. Ez arra utal, hogy a már korábban megalapozott, megállapított kapcsolat a TV és az alvás között általánosítható az újabb technológiákra is. Az alvás és a PC-használat közötti negatív kapcsolatot már korábban is igazolták a kevés alvásidővel kapcsolatban. Jelen tanulmány eredményeiben is a PC volt a leggyakrabban használt eszköz, ami a legnagyobb kockázatot mutatta a rövid alvásidővel, valamint az alváshiánnyal. Több eszköz használata lefekvés előtt nagyobb kockázatot mutatott a megnyúlt elalvási idővel, ezáltal a rövidebb alvásidővel, mint csak egy eszköz használata.

A médiahasználat közvetlenület befolyásolja az alvást időigényessége miatt, valamint fokozottan zavarhatja az elalvást az erős fény által kiváltott pszicho fiziológia izgalom által.

Az eszközök által kibocsájtott erős fénysugárzás a cirkadián késleltetésével megzavarhatja az alvás ritmust, amennyiben az expozíció este történik, továbbá, azonnali aktivitást is kiválthat, fokozza az éberséget, ezzel nehezítve a nyugodt elalvást. Az elektronikus média használata során a tartós helytelen testtartás révén izomfájdalmakat, fejfájást is okozhat. A hálószobában történő rendszeres médiahasználat hatására a hálószoba elveszti eredeti funkcióját, és összekapcsolódik a médiahasználattal. Bár a különböző eszközök relatív jelentősége még vita tárgya, de a negatív hatásuk egyértelmű.

 A gyermek életkorának megfelelően szükséges meghatározni, egy bizonyos mértéket az elektronikus eszközök használatával kapcsolatban.

A jelenlegi ajánlások alapján nem jó, ha a hálószobában található TV, ill. egyéb elektronikus eszköz. A kapcsolat a zavart, elégtelen alvás, és az egészség, ill. az iskolai teljesítmény között régóta ismert, hangsúlyoznunk kell a prevenció fontosságát. Az alváshiány kialakulása közegészségügyi problémává válhat, ami miatt szükségessé válik az elsődleges megelőzés. A szülők által meghatározott lefekvési idő betartása hozzájárul a megfelelő alváshoz, továbbá a szülők bevonása az eszközök használatába biztosíthatja a megfelelő felügyeletet, a biztonságos használat megtanítását.

Ajánlások a gyermekkori médiahasználattal kapcsolatban:

Az egyre inkább médiával telített világunkban kihívást jelenthet a szülők számára, hogy korlátozzák-e, és milyen mértékben gyermekük média használatát. Manapság gyermekeink már nagyon hamar kapcsolatba kerülnek az elektronikus eszközökkel. Az óvodás korú gyermekek közül már alig akad olyan gyermek, aki ne játszana szülei telefonján, számítógépén stb… Természetesen nem csak negatív hatása van ez elektronikus eszközök használatának, nagyon sok hasznos dologra is lehet használni, Pl. mesenézés, zenehallgatás, oktató anyagok, stb..

De felmerül a kérdés, mikortól használhatják, mennyi ideig, milyen gyakran, és hogy ez hogyan hat a kicsik fejlődésére? Mit tehetünk szülőként?

Ezekre a kérdésekre nehéz pontosan válaszolni, mert az ajánlások fejlődési szakaszonként, szervezetenként és még a média típusa szerint is változnak. Továbbá nincs egyetlen ajánlás, amely minden család számára megfelel.

A WHO egyáltalán nem javasolja, hogy a szülő kétéves kora előtt bármilyen képernyő elé ültesse gyermekét, és szórakoztatásul se adjon a kezébe mobilt vagy tabletet. A felhívással elsősorban a mozgásszegény életmód ellen küzd a szervezet, ugyanis ma már bizonyított, hogy az olyan betegségek kialakulásához vezethet, mint egyes anyagcsereproblémák (pl. elhízás és cukorbetegség), szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi problémák és pszichés gondok (pl. depresszió). 

A szülők számára nagyon kényelmes lehet, hogy telefonnal, elektronikus játékokkal gyorsan, és akár hosszú ideig le tudja kötni gyermekét, és ez idő alatt el tudja látni egyéb teendőit, munka, háztartás stb.… Másik oldalról viszont, van egy fajta külső kényszer is a szülőkön, a gyermek kortárskapcsolatai által. Ha nem engedjük a gyermeknek, hogy játsszon bizonyos játékokkal, akkor megfosztjuk attól, hogy közös kapcsolódási pontja legyen társaival, és ez által könnyebben alakítson ki társas kapcsolatokat, ami, ha nincs, akár izolációhoz is vezethet.

Nagyon fontos, hogy szülőként már nagyon korán felelősségteljesen álljunk ehhez a dologhoz. Kell, hogy legyenek előre megbeszélt időkorlátok, amit következetesen be is tartatunk gyermekünkkel, ezzel is elősegítve a szabálytudat kialakulását. Nem várhatjuk el gyermekünktől, hogy majd ő fogja tudni, mikor kell abbahagyni, mikor elég. Nagyon fontos, hogy mi felnőttek is megfelelő mintát nyújtsunk gyermekeink számára. „A gyerekek nemcsak készségeket és ismereteket sajátítanak el szüleiktől, hanem viselkedésmintákat és értékrendet is”.

Mennyi időt töltsenek a gyerekek a képernyők előtt?

Nagy kihívás annak meghatározása, hogy a kisgyermekek esetében a média elősegíti-e a tanulási folyamatokat, vagy rontja-e azokat a tevékenységeket, amelyeknek nagyobb fejlesztő értéke lenne. A televízió továbbra is a legelterjedtebb platform a fiatalabb gyermekek körében. A gyermekeket bevonó, kiváló minőségű programok tanulási eszközként szolgálhatnak, különösen akkor, ha a szülőkkel együtt nézik, és megbeszélik annak tartalmát.

A fejlődő agy és képernyőidő

A kisgyermekkor az agy gyors fejlődésének ideje. A gyermekek túlzott médiahasználata számos nemkívánatos egészségügyi következménnyel jár együtt, például a már fentebb említett csökkent alvásidőn kívül, fokozott elhízáshoz, valamint a nyelvi és szociális érzelmi fejlődés késéséhez, eltéréséhez vezethet. A képernyőn keresztül egyszerre túl sok inger, és információ éri az idegrendszert, egyfajta „áthangolást” végezve. A villanó fények, gyors változások felkeltik a gyermek figyelmét, érdeklődését, egyre többet akarnak ebből az ingergazdag élményből. Ebből adódóan elveszthetik érdeklődésüket, és nem kelti fel figyelmüket a megszokott, hétköznapi környezetük által nyújtott ingerek. Lassúnak, unalmasnak találhatják környezetüket, a hagyományos játékokat, mondókákat, énekeket, szerepjátékokat, mozgásos tevékenységeket.

A kognitív fejlődésben, valamint az érzelmi, önszabályozási folyamatokban is eltérést okozhat a túlzott média használat.

Kisgyermekek számára a magasabb rendű kognitív készségek (ideértve a figyelmi és érzelmi kontrollt is) fejlesztésének legjobb módja a szülő-gyermek interakciók, társas játékok, szerepjátékok révén valósulhat meg. A gyermek érzelmeire, reakcióira az elektronikus eszközök nem tudnak reagálni, ehhez szükséges az élő, személyes interakció, kapcsolat.

Az Autista Gyerekekért Központ által készített tanulmány kimutatta, hogy az autizmussal diagnosztizált 2-3 éves gyerekek 90%-ának esetében a betegség legfőbb kiváltó oka a túlzott tévénézés vagy a virtuális valóság más formáinak túlzott használata. „Nagyon sok gyerek esetében, akik több mint napi 5 órát televízió, vagy más virtuális eszköz hatása alatt töltenek, állapítottak meg késést a pszichomotoros képességek és a nyelvi készségek fejlődésében, valamint különböző viselkedészavarokat, köztük figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart és autizmust is diagnosztizáltak.”

Ajánlások

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia (AAP) a gyermek fejlődési stádiumán alapuló, médiahasználatra vonatkozó irányelveket adott ki:

2 éves és annál fiatalabb: kerülje a médiahasználatot (a videocsevegés kivételével).

Óvodáskorúak: Naponta legfeljebb egy óra magas színvonalú médiahasználat ajánlott.

Iskolások és tizenévesek: Ne hagyjuk, hogy a médiahasználat kiszorítson más fontos tevékenységeket, például a minőségi rendszeres alvást, testmozgást, családi étkezéseket, programokat.

Minden korosztály számára ajánlott a szülői felügyelet, a megfelelő kontroll.

Noha elengedhetetlen a gyermekek médiahasználatának mérséklése és a biztonságos gyakorlatok biztosítása, fontos figyelembe venni a család sajátos értékeit és az ilyen ajánlások megvalósíthatóságát is.

A kisgyermekes szülők az élet korai szakaszában a médiahasználat kapujaként működnek – és a szülői médiahasználat szorosan összefügg a gyermek média használatával. Az egyik javasolt gyakorlat a digitális monitorozás, a használat nyomon követése, ellenőrzése. Ennek egyik hasznos formája, ha együtt nézik a szülők a gyermekkel, ami lehetőséget nyújt a kommunikációra, értelmezésre, megfelelő biztonságos használat megtanítására. A gyermekek médiahasználattal kapcsolatos önszabályozásának kialakulásához fontos a szülők példamutatása, az előre megbeszélt, és következetesen betartott időkorlátok. A legfontosabb az egészséges kapcsolat megtalálása és fenntartása a médiával.

Lelki, magatartási következmények

A médiahasználat során nem csak a használat időtartamáról kell szót ejteni, hanem az egyéb veszélyforrásokról is. Bizonyos tartalmak életkori besorolására vonatkozó ajánlások betartása nagyon fontos, de figyelembe kell venni gyermekünk egyéni érzékenységét, személyiségét, fejlettségi szintjét is.  Általában nyolc és kilenc éves korban alakul ki egy gyermeknél az, hogy meg tudja különböztetni a látott és hallott tartalmat a valóságtól. Ezért is nagyon fontos főleg kisebb korban a szülői felügyelet, a látott tartalmak megbeszélése, értelmezése.   A személyes felügyeleten kívül szükséges lehet olyan szűrőprogramok használata, mellyel elkerülhető, hogy olyan tartalmakhoz férjen hozzá a gyermek akarva, vagy akaratlanul, mely számára káros lehet.

Mik azok a tünetek, viselkedési megnyilvánulások, amelyek utalhatnak a nem megfelelő, vagy túlzott elektronikus eszköz használatra?

Ha a gyermek viselkedése, magatartása jelentősen megváltozik, korábban nem jellemző tulajdonságok jelennek meg nála, pl.: agresszivitás, ingerlékenység, szemtelenség, szófogadatlanság, fokozott szorongás, akkor felmerülhet az eszközök túlzott, nem megfelelő használata.                                                                                                                                                          

A függőség jele lehet, ha egyre többet (órákat) szeretne például a PC-n játszani, ha elmaradnak a kedvenc játékai, tevékenységei, szociális kapcsolatai gyengülnek, vagy ha a szülő el szeretné venni tőle függősége tárgyát, dührohammal reagál, figyelme másra nem terelhető, mindent megtenne azért, hogy a készülékhez jusson. Ilyen esetekben pszichológust, gyermekpszichiátert érdemes lehet felkeresni.

Burgondné Stomp Edit

Felhasznált irodalom:

1. Sleep and use of electronic devices in adolescence: results from a large population-based study
   https://bmjopen.bmj.com/content/bmjopen/5/1/e006748.full.pdf
2. CYF News | May 2019
   Media use in childhood: Evidence-based recommendations for caregivers
   The latest media use recommendations when parenting a child in the face of technology.
   https://www.apa.org/pi/families/resources/newsletter/2019/05/media-use-childhood
3. Kütyüzik a gyerekem – ez probléma?
   https://vasarnap.hu/2020/02/12/kutyuzik-a-gyermekem/?fbclid=IwAR1ofORDd6ztqbl5cR74DHFDehmn7oCmvupTgxE4hcdtzJpsbtLMmHGpsi4
4. Virtuális autizmus: a 2-3 éves gyerekek 90%-át érinti, a legfőbb kiváltó ok a televízió, a mobiltelefon és a tablet túlzott használata
   https://filantropikum.com/virtualis-autizmus-a-2-3-eves-gyerekek-90-at-erinti-a-legfobb-kivalto-ok-a-televizio-a-mobiltelefon-es-a-tablet-tulzott-hasznalata/

Fotó:
dreamstime.com