Mi befolyásolja, hogy fiúnk, vagy lányunk születik?

fiú-lány arány

A WHO adatai szerint a világon születéskor a fiú-lány arány átlagosan 105:100, azaz minden 100 lány születésre 105 fiú születése jut.

Azonban a fiúk szervezete kicsit érzékenyebb a különböző környezeti stressz-hatásokra, illetve nagyobb eséllyel folytatnak kockázatosabb életmódot, így ez az arány serdülőkorra kiegyensúlyozottabbá válik, ekkora a fiú-lány arány átlagosan 101:100 lesz.

Rengeteg statisztikai felmérés, kutatás vizsgálta, hogy milyen tényezők befolyásolják születéskor a fiú-lány arányt.

Az alábbiakban néhány érdekesebb megfigyelést, illetve hipotézist mutatok be, amelyek megkísérlik megmagyarázni a születéskor várható fiú-lány arányt, illetve az ettől való eltéréseket.

Az közismert, hogy a gyermek nemét az apa hímivarsejtjei határozzák meg.

Az embernek két nemi kromoszómája van, az X és az Y. A lányoknak két X, a fiúknak egy X és egy Y kromoszómája van. Az anya petesejtjében mindig egy X kromoszóma van, az apa hímivarsejtjeiben vagy X, vagy Y található. Ha az X kromoszómát tartalmazó hímivarsejttel történik a megtermékenyítés, akkor lány, ha az Y-t tartalmazóval, akkor fiúgyermek születik.

Az Y kromoszómát tartalmazó spermium valamivel gyorsabban úszik, így megtermékenyítéskor az arány 150-100 az Y kromoszómát tartalmazók javára, azonban az Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek, illetve az XY kromoszómákat tartalmazó zigóták sokkal érzékenyebbek a környezeti tényezőkre, így sokkal gyakrabban halnak el, így lesz születéskor a nemek arány kiegyensúlyozottabb.

Fiú vagy lány

Számos vizsgálat, statisztika igazolja, hogy akár a terhes nőket, akár a férfiakat megtermékenyítés előtt ért stressz a fiú-lány arány csökkenéséhez vezet, azaz ilyenkor relatív több lány születik.

Ilyen stressz lehet bármilyen negatív esemény, természeti katasztrófa, éhezés, rossz gazdasági helyzet, megemelkedett sugárterhelés, pszichés stressz, társadalmi konfliktusok. Megfigyelték például, hogy a terrortámadások után relatív több lány születik, pl. 2001 szeptember 11-es ikertorony elleni támadás, a 2011-es norvég tömeggyilkosság, vagy az USA-ban az iskolai lövöldözések után.  Ezek a pszichés stresszek mind megnövelik az esélyét a fiú-magzatok vetélésének és növelik az esélyét, hogy a fiú:lány arány csökkenjen. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek az arányok, csak nagyon kicsit változnak, azaz csak nagyszámú születést elemezve válnak statisztikailag „láthatóvá”.

Környezeti stressznek számít a hideg időjárás is. Hidegben a nők fiú magzatai nagyobb eséllyel vetélnek el, így csökken születéskor a fiú-lány arány. Viszont a hidegebb időjárás növeli a férfiak várható élethosszát, így hidegebb éghajlaton az idősebb életkorban a férfi: nő arány nő. Ezzel kapcsolatban azt is megfigyelték, hogy az éves átlagos hőmérséklet emelkedése növeli a fiúk születésének esélyét. A megfigyelés alapján 1 ̊C éves hőmérsékletemelkedésnél a vártnál eggyel több fiú születik minden 1.000 lányra. 

Német statisztikusok 1946-1995 közötti időszakban, németországi születéseket elemezve megállapították, hogy a születéskori nemek aránya, ha nagyon kicsit is, de évszak-függő. Így májusban és decemberben kicsit nagyobb valószínűséggel születnek fiúk, míg márciusban és októberben lányok.

fiú-lány
Fiú vagy lány?

Stressznek tekinthető férfiaknál az intenzív sportolás is. Amerikai focista férfiaknál megfigyelték, hogy az intenzív edzés időszakában nagyobb valószínűséggel született lányuk. A magyarázat szerint az intenzív edzés csökkenti az antioxidáns kapacitást, így a spermiumok nagyobb oxidatív stressznek vannak kitéve, amely az erre érzékenyebb Y kromoszómát tartalmazó hímivarsejtek nagyobb valószínűségű pusztulásához vezethet.

A születéskor várható fiú-lány arányt befolyásolja az ország gazdasági, illetve egészségügyi helyzete. Mindkettő javulásával nő a fiú-lány arány. Így például Dél-Afrikában megfigyelték, hogy az egészségügy helyzetének javulásával nőtt a megszületett fiúk aránya. Ez is azt bizonyítja, hogy a stressz csökkenésével javul a fiú magzatok túlélési esélye.

A férfiak életkora (a nőké nem) is befolyásolja az arányt. Fiatalabb apáknak nagyobb valószínűséggel születik fia, mint az idősebbeknek. Ez magyarázhatja azt a megfigyelést, hogy azokban a társadalmakban, ahol a házasságokat fiatalabb korban kötik, nagyobb a fiú:lány arány.

Azt is megfigyelték, hogy azoknak a férfiaknak, akiknek több bátyjuk van, nagyobb valószínűséggel születik fiúk, akiknek több nővérük van, nagyobb valószínűséggel születik lányuk. A nőknél ilyen összefüggést nem lehet találni. Ez a megfigyelés arra enged következtetni, hogy férfiaknál ez a jellemző öröklődik, azaz genetikai háttere van.

Corry Gellatly a Newcastle Egyetem kutatója 1600-tól kiindulva, 927 családfa és 556.387 ember adatait elemezve, kidolgozott egy genetikai elméletet, ami magyarázza ezt a megfigyelést. Ez alapján azt, hogy egy férfinak lánya, vagy fia születik, egy gén határozza meg, amelynek két változata, allélja van, m (az angol male = fiú szóból) és f (female = lány). Annak a férfinak, akinek mm a genotípusa inkább fiai születnek, akinek ff, inkább lányai. Az mf heterozigótáknak egyenlő eséllyel születik fia, vagy lánya.

Az allélokból egyet kapunk az apánktól, egyet az anyánktól. Az elmélettel magyarázni lehet azt is, hogy hosszútávon az emberiségben a nemek aránya kiegyenlített marad. Egyrészt a férfiak egy részének (mm), több fia, másik részének (ff) több lánya születik. Ha valami miatt több fiú lesz egy populációban, akkor a lányok könnyebben találnak párt maguknak, azaz az ff genotípusú apák lányai nagyobb valószínűséggel adják tovább a lány születésére hajlamosító f allélt.

Ezzel a genetikai elmélettel magyarázni lehet, azt az előzőeknek kicsit ellentmondó megfigyelést is, hogy háborúk alatt és után több fiú születik. Ezt meg lehetett figyelni számos háború esetén, többek közt mind az I., mind a II. világháborúban. A háborúban főleg férfiak vesznek részt. A sok fiúval rendelkező mm genotípusú apának, a háborúban résztvevő fiai közül nagyobb valószínűséggel éli túl a háborút és tér haza valamelyik, mint a mondjuk egy fiúval és több lánnyal rendelkező, ff genotípusú apa egyetlen fia. Ezzel magyarázni lehet, hogy a háborúból hazatérő férfiaknak relatív több fia születik.

Azonban a fenti egygénes genetikai elméletet gyengíti, hogy eddig, bár keresték, nem találtak európai populációban ilyen gént, vagy genetikai variációt.

fiú vagy lány?

Tekintve, hogy a tulajdonságaink túlnyomó többsége poligénesen öröklődik (azaz általában rengeteg gén befolyásolja), nem túlságosan valószínű, hogy van ilyen egyetlen gén, inkább ebben a genetikai hajlamban is sok gén játszhat szerepet. Azonban ezeket, az előzőekben említettek miatt nagyon nehéz beazonosítani, hiszen a relatív erős környezeti faktorok elnyomhatják a gének hatását. A környezeti szempontból heterogén európai populációban az egyes emberekre nagyon különböző környezeti tényezők hathatnak. Meg kell jegyezni, hogy az európai populációnál jóval homogénebb környezetben élő koreai populáció genetikai vizsgálatakor sikerült két génben található variációt azonosítani, amelyek összefüggést mutattak a születéskori nemek arányával.

Azt a megfigyelést, hogy háborúk alatt és után szinte mindig több fiú születik, több más elmélet is magyarázza, amelyek közül van egy, amelyet talán a legtöbb közvetett bizonyíték alátámaszt. Ismert, hogy a nők menstruációs ciklusuk közepén eshetnek teherbe. 28 napos ciklus esetén a 12., 13 és 14. napon. Megfigyelések alapján a fiú magzat létrejöttének esélye egy U alakú görbével írható le. Azaz a termékenységi periódus elején és végén van nagyobb esély arra, hogy a magzat fiú legyen, a közepén inkább lány magzat alakul ki. A háborúból szabadságra hazatérő férfiak általában csak egy rövid időt tölthettek el feleségükkel. Ez alatt a rövid idő alatt a szexuális együttlét gyakorisága az átlagosnál jóval magasabb.

Matematikailag ki lehet mutatni, hogy a szexuális együttlét gyakoriságával megnő az esélye, hogy a termékenységi periódus elején történjen a megtermékenyülés, ha egyáltalán ez alatt a rövid idő alatt megtörténik. Ekkor viszont a fiú magzat kialakulásának van nagyobb esélye. Hasonló módon magyarázható az is, hogy miért születik relatív több fia háború után, a frissen hazatérő férfiaknak.

Azonban hozzá kell tenni, hogy a fenti hipotézisre is csak közvetett bizonyítékok vannak.

Az előzőekben említetteken kívül, még a hormonszintek is befolyásolják a fiú-lány arányt. Magasabb tesztoszteronszint (mindkét nemben), illetve ösztrogénszint a nőkben, a fiúk születésének kedvez. Mind a két hormonszintet genetikai és környezeti tényezők is befolyásolják. Például férfiaknál ki lehet mutatni, hogy a pozitív életesemények (pl. győzelem egy versenyben, vagy a túlélt háború utáni eufória) növelik a tesztoszteronszintet, azaz a fiú utódok nemzésének esélyét. Ezzel szemben a stressz, akár fizikai, akár pszichikai a tesztoszteronszint csökkenéséhez vezethet, ami így a lány utódok születésének kedvez.

Az angol (UK) biobank és a holland születési adatokat elemezve azt találták, hogy a családokon belül a gyerekek nemének eloszlása ún. szub-binominális eloszlást mutat. Ez azt jelenti, hogy a vártnál lényegesen több családban fordul elő, hogy a fiú:lány arány 1:1, azaz, hogy egy családban ugyanannyi lány van, mint ahány fiú. Ezt a „kupongyűjtő viselkedés1” elméletével magyarázzák. Ez alapján egy család kisebb eséllyel vállal még egy gyereket, ha mindkét nemből van már egy gyerekük.

Prof. dr. Szalai Csaba

Lábjegyzet

1 A kupongyűjtő viselkedés a valószínűség elméletben arra utal, hogy a műzlisdobozokban található kuponokat a vásárló csak addig gyűjti, amíg az összes fajta kupont megszerezte.

Irodalom
Grech V, Mamo J. What is the sex ratio at birth? Early Hum Dev. 2020 Jan;140:104858.

Vaamonde D, Hackney AC, Garcia Manso JM, Arriaza Ardiles E, Vaquero M. Birth sex ratio in the offspring of professional male soccer players: influence of exercise training load. Hum Reprod. 2020 Nov 1;35(11):2613-2618.
Ryu D, Ryu J, Lee C. Genome-wide association study reveals sex-specific selection signals against autosomal nucleotide variants. J Hum Genet. 2016 May;61(5):423-6.
Lerchl A. Seasonality of sex ratio in Germany. Hum Reprod. 1998 May;13(5):1401-2.
Newcastle University. “Boy or girl? It’s in the father’s genes.” ScienceDaily. ScienceDaily, 12 December 2008. <www.sciencedaily.com/releases/2008/12/081211121835.htm>.
James WH, Grech V. Offspring sex ratio: Coital rates and other potential causal mechanisms. Early Hum Dev. 2018 Jan;116:24-27.
Long E, Zhang J. The Coupon Collection Behavior in Human Reproduction. Curr Biol. 2020 Oct 5;30(19):3856-3861.e1.

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!