A gyermek és serdülőkor ajánlott védőoltásai

2védőoltás

A fertőző betegségek kórokozói elleni védekezést a veleszületett, természetes immunválasz (nevezhetjük általános védekezésnek) és a szerzett, specifikus immunvédekezés biztosítja.

A két védekező rendszer között alapvető különbség, hogy a természetes immunrendszernek nincs memóriája, nem emlékszik a kórokozóra, ismételt támadás esetén ugyanolyan védekező választ (például gyulladást) indít el, mintha még sohasem találkozott volna vele. Ezzel szemben a specifikus immunválasz emlékszik, kivédi az azonos kórokozó ismételt támadását, tehát megelőzi a betegség ismételt kialakulását.

A védőoltás nem csak az oltottat védi, hanem a széleskörű átoltottság az egész lakosságot.
Azokat a gyermekeket, akik valamilyen okból nem kaphatnak védőoltást (pl. immunhiány miatt élő vakcinát), csak az védi a számukra életveszélyes fertőzéstől, hogy nincs a környezetükben olyan, akitől megkaphatnák.

Egy korábbi cikkemben részletesen foglalkoztam a csecsemőkorban fakultatívan választható védőoltásokkal. Jelen cikk a gyermek és – serdülőkori önkéntesen választható védőoltásokat tárgyalja.

A gyermek és serdülőkor ajánlott védőoltásai:

A varicella-zoster vírus (VZV) fertőzés

kapcsán kialakuló bárányhimlő jellegzetes a hólyagos bőrjelenségeivel. Cseppfertőzéssel terjedve járványos előfordulású, évente Magyarországon is minimálisan 50 ezer jelentett esettel. A lefolyás általában kisgyermekkorban enyhe, de szövődmények minden életkorban adódnak. Az élő, legyengített vírusvakcinával adott két oltás 9 hónapos kortól adható, általában 15 és 18 hóban érdemes adni. A bárányhimlő elleni oltás „családtervező” vakcina is – a még fogékony leendő anyák két, minimum négy hét eltéréssel kapott oltás után 4 héttel vállalhatnak terhességet.

védőoltásokKullancs vírus által okozott agyvelőgyulladás megelőzés

A kullancsvírus fertőzés tipikusan a mi régiónk betegsége – közép, kelet és észak Európa országai a legfertőzöttebbek. Országunkban átlagosan évente 80-100 bejelentett kullancs által okozott agyvelőgyulladásnál több nem fordul elő, ám a gyógyultak többsége maradványtünetekkel kínlódik, amíg él, a legtöbben soha többet nem tudják folytatni a betegségük előtti munkájukat. Vírusellenes szer nincs, a kezelés tüneti. 1 éves kortól adható, melyeket célszerű a téli hónapokban kezdeni. A három oltási sorból álló immunizációt első alkalommal három, majd a későbbiekben 5 évente ajánlott ismételni.

Járványos fertőző májgyulladás – Hepatitis A

A hepatitis A időről időre hazánkban is kisebb nagyobb helyi járványokat okoz. A terjedéséhez kifejezetten kedveznek a zsúfolt, rossz lakáskörülmények, a csatornázatlan, fürdőszoba nélküli lakóhelyek, az étkezés, a poharak, evőeszközök nem megfelelő tisztán tartása, a fogyasztott ételek tárolási hibái, stb.
A megelőzéshez mind az aktív, mind a passzív immunizálás eszközei rendelkezésre állnak. A passzív immunizálás eszköze a véradások során gyűjtött vérplazmából készített immunglobulin, melyet legfeljebb a feltételezett fertőzést követő egy héten belül be kell adni. Megelőzésre is használható, ám hatása átmeneti, 6-12 hét alatt lecsengő.

A másik megelőzési lehetőség az aktív immunizáció inaktivált, vagyis élő kórokozót nem tartalmazó vakcinával. Két, minimum féléves időközzel adott oltással évtizedekre lehet megfelelő védettséget kialakítani, tehát az előbbiekben vázolt passzív immunizációnál minőségében és tartósságában is előnyösebb megelőzési módszer.

Ajánlott a hepatitis elleni védőoltás mindenkinek, aki nem szeretne heteken át beteg lenni, illetve szeret a környező, Magyarországnál kedvezőtlenebb hepatitis A járványügyi helyzetű országban- pl. a horvát, bolgár, török, stb. tengerparton – nyaralni, pihenni. Feltétlenül ajánlott azonban minden, bármilyen eredetű májbetegségben szenvedő gyermek vagy felnőtt hepatitis A fertőzéselleni aktív immunizációja, mert számukra ez az igen kellemetlen, ám komplikációk nélkül gyógyuló fertőzés is komoly kockázatot jelent.

védőoltásokHumán papilloma vírusfertőzés megelőzés

A nők egyik rettegett betegségét, a méhnyakrákot ma már biztosan tudjuk, hogy a humán papillomavírusok (HPV-k) okozzák. A HPV nemcsak a szexuálisan terjedő betegségektől megszokott módon, tehát szexuális aktussal, hanem bőr-bőr kontaktus útján is fertőzhet. A HPV-nek körülbelül 100 különféle típusát ismerjük, de ezek közül csak körülbelül 15 okozhat méhnyakrákot. A két messze leggyakoribb HPV típus (HPV 16 és HPV 18) teszi ki a nőket érintő rosszindulatú HPV betegségek minimálisan 70%-át, és vált a jelenleg elérhető védőoltásokkal megelőzhetővé.

Egybehangzó az a vélemény, hogy legnagyobb egészségügyi előnyt az jelenti, ha a 11-13 éves, szexuális életet még nem élő serdülőlányokat oltjuk be, akik életük elkövetkező évtizedeiben fertőződhetnek meg azokkal a HPV törzsekkel, melyek egy része bennük kialakíthatja a daganatos betegséget. Ezért került be 2014-ben a magyar oltási rendbe az önkéntes alapon (térítésmentesen) választható, 2 oltásból álló 12-13 éves lányok HPV oltása.

Az idősebbek azonban továbbra is 3 HPV oltásból álló sorozattól immunizálandók.
A jelenlegi ajánlások és a szakirodalomban hozzáférhető tudományos eredmények alapján a védőoltás hatékonyságáról egészen 55 éves korig vannak meggyőző adatok. Két védőoltás kapható, egyik négy, a másik két HPV típus ellen alakít ki védelmet. Hangsúlyozni érdemes azonban, hogy a védőoltás nem teszi feleslegessé a szűrővizsgálatokat.

Keringő rémhírekkel ellentétben egyik HPV vakcina sem képes semmilyen rosszindulatú betegség kialakítására, egyik sem tartalmaz élő kórokozót és mindegyik igen jól tolerálható.

Dr.Dános Zsófia



(Következő cikk) »



Close
Ezt olvastad már? Betegségek, Fertőző betegségek
védőoltások-2
Ajánlott védőoltások csecsemőkorban

A világ minden országában kapnak védőoltásokat a gyerekek, meghatározott, életkorhoz kötött rendszerben, ezek az úgynevezettTovább

Vérzések

Egyes gyermekek hajlamosabbak lehetnek rá, mint mások. A gyermekek bőrén gyakran láthatunk bevérzéseket, melyek lehetnekTovább

Close