Mi az aphta (afta) és a stomatitis?

Az aphta görög eredetű szó, amelynek jelentése: égni. Ez az elnevezés nagyon találó, hiszen az aphta egy kifejezetten fájdalmas, apró, hólyagszerű, gombostűfejnyi-kölesnyi nagyságú, szürkésfehér színű, gyulladásos (vérbő-piros) udvarral körülvett felületes hámhiány (seb) a nyálkahártyákon. Elsősorban a szájüregben figyelhető meg a pofa, az ajkak, a szájpad, a nyelv és a garat területén.
A szájnyálkahártya gyulladás latinul a stomatitis, az aphtás szájnyálkahártya gyulladást pedig stomatitis aphtosa-nak nevezzük.

Mi okozza az aphtát és a stomatitist?

Az aphta kialakulásának oka nem pontosan tisztázott, azonban feltételezhető, hogy vírus (pl. herpes simplex vírus) által kiváltott fertőzés áll a háttérben. Ezen kívül aphtára hajlamosít C és B12 vitamin, folsav valamint vashiány, de a Crohn- betegség vagy a coeliakia is. Érdekes megfigyelés, hogy gyakrabban alakul ki aphta dió, mogyoró, eper, málna vagy citrusfélék fogyasztását követően.

Az aphtás szájnyálkahártya gyulladás egy fertőző betegség, amely bármely életkorban kialakulhat, azonban főként kisgyermekkorban jelentkezik. Felnőtteknél többnyire stresszes állapotban, fokozott pszichés terhelés esetén vagy csökkent immunitásúaknál, immunhiányos állapotokban figyelhetjük meg. Kisgyermekeknél fogzás esetén gyakrabban alakul ki, mivel ők „mindent a szájukba vesznek”, ezáltal könnyebben alakul ki a szájnyálkahártyájukon felületes hámsérülés, amely behatolási kapu a kórokozók számára. Továbbá ismeretes, hogy az aphta kialakulása családi halmozódást mutat, valamint visszatérő is lehet.

A betegség általában néhány naptól akár két hétig is eltarthat, azonban ha a szájüregben lévő normál flóra baktériumai felülfertőzik a vírusos betegséget, súlyosbítják a tüneteket, fekélyeket alakítanak ki, amelyeknek a gyógyulási ideje hosszabb.

Mik az aphtás szájnyálkahártya gyulladás tünetei?

Kezdetben a betegség egyszerű megfázásnak tűnik, általában torokgyulladás képében jelentkezik. Ilyenkor a gyermek torkát nagyon fájlalja, amely pirosan belövellt, azonban enyhébb esetben csak a fogíny gyulladását tapasztalhatjuk. Emellett általános tünetek is kísérik a betegséget: magas láz, elesett állapot, bágyadtság, nyűgösség, fejfájás, étvágytalanság, fájdalmas nyelés. Sokszor a folyadékot is elutasítják a gyermekek, amely gyorsan kiszáradáshoz tud vezetni.

A folyamat előre haladtával jelennek meg a száj nyálkahártyáján a fent említett igen fájdalmas fekélyek. A betegségre jellemző még a kellemetlen szájszag, a gyulladt nyálkahártyák fokozott a vérzékenysége, a nyálcsorgás, a nyelv fehéres lepedékkel való fedettsége, valamint a nyaki nyirokcsomók duzzanata is.
Bakteriális felülfertőződés esetén könnyen kialakulhat ótvar (impetigo) is, mivel a kifolyt nyállal a kórokozók a bőrre juthatnak, ekkor mézsárga pörkkel fedett fekélyeket láthatunk többnyire a szájzugban, az ajkak környékén.

Hogyan kezeljük az aphtát és a stomatitist?

Mivel az aphtát többnyire vírusok okozzák, ezért specifikus terápia nincs, a betegség tüneteit kell kezelnünk.

A betegség általában lázzal jár, ráadásul a fekélyek nagyon fájdalmasak, ezért fontos a megfelelő láz- és fájdalomcsillapítás. Fontos a váltott hatóanyagú láz- és fájdalomcsillapítók szájon keresztül vagy végbélkúp formájában történő alkalmazása, amelyek lehetnek diclofenák, ibuprofen, metamizol származékok vagy paracetamol hatóanyagúak.

Érdemes helyileg ható fájdalomcsillapító ecsetelőt vagy szopogató tablettát (Anaesthetica FoNo VII, Tantum Verde, Mebucain), vagy fertőtlenítő öblögetőt (Corsodyl) alkalmaznunk. Ezen kívül fontos még a megfelelő vitamin és ásványi anyag pótlás.

Azonban az egyik legfontosabb feladatunk gyermekünk folyamatos itatása (5-10 percenként pár korty).

Mivel ilyenkor nagyon nehéz rávenni a gyermeket a megfelelő folyadékfogyasztásra, hiszen az aphták igen fájdalmasak. Érdemes a fájdalomcsillapító adása után megpróbálkozni az itatással kiskanállal vagy fecskendővel való hideg ital adagolásával. A betegség gyakran együtt jár étvágytalansággal. Darabos élelmiszert, a nagy fájdalom miatt, sokszor nem is fogadnak el a gyermekek, ezért pépesítve, pürésítve, turmixolva érdemes az ételeket elkészíteni.

Antibiotikum adására csak bakteriális felülfertőződés esetén lehet szükség.

Kórházi kezelésre akkor kerülhet sor, ha a gyermeket a kiszáradás veszélye fenyegeti, ilyenkor szükséges lehet vénás folyadék- és elektrolit pótlás. Ezen kívül érdemes orvoshoz fordulni abban az esetben, ha az apthák gyakran kiújulnak és tömegesen jelentkeznek, valamint bármilyen nyugtalanító tünet esetén is.

Amit még hasznos megjegyezni, hogy mivel a betegség fertőző, és a nyállal valamint cseppfertőződéssel könnyen terjed, ezért fontos az alapos kézmosás, valamint a gyermek használati eszközeinek fertőtlenítése, és tilos ilyenkor többek között a közös evőeszközök, játékok stb. használata is.

Dr.Martonosi Ágnes