Laparoscopia – nézzünk tévét műtét közben…
A ’80-as évek végén az orvostudományban is térhódításba kezdett az üvegszál optikás technika alkalmazása, amely lehetővé tette flexibilis eszközök alkalmazását. Ezáltal nem csak az eszközök váltak könnyebbé, de a gyógyászat olyan területein is alkalmazni lehetett őket, ahol korábban erre nem volt lehetőség.
Egyik területe az endoscopia, amikor hajlékony eszközzel vizsgáljuk az emésztőrendszer felső (oesophagogastro–duodenoscopia – nyelőcső-gyomor-patkóbél tükrözés) vagy alsó (recto-colonoscopia – végbél-vastagbéltükrözés) részét.
Másik területe a mellkassebészet (thoracoscopia) illetve a hasi sebészet (laparoscopia, amikor merev eszközzel,
a törzsön ejtett 1-2 cm-es nyílásból tekintjük át a CO2 segítségével felfújt testüreget. Ilyenkor a bevezetett kamera által közvetített képet egy monitoron látjuk, amely a beteg mellett helyezkedik el.
Ez a módszer lehetőséget ad diagnosztikus és terápiás beavatkozásokra egyaránt.
Az eljárás előnye, hogy a betegen a műtét típusától függően 2-3 darab, 1-2 cm-es műtéti seb keletkezik,
a korábbi lényegesen nagyobb műtéti hegeket okozó módszerekkel szemben. Műtét után a beteg sokkal hamarabb felkelthető az ágyból, hamarabb visszatérhet a közel normális életvitelhez, 2-3 nap után otthonába távozhat, és csak varratszedésre kell ismét jelentkeznie. Az otthoni ápolás gyakorlatilag nem jelent megterhelést a családnak, hiszen a beteget nem korlátozza a sebek feszülése okozta fájdalom.
A hasüregi szerveknek is kisebb megterhelést jelent, így a hasi műtétek jelentős hányadában kialakuló hasüregen belüli összenövések, és ezáltal a késői szövődmények veszélye is csökken. Daganatos betegségek során, az esetlegesen folyamatban lévő kemoterápiás kezelés alatt a sebgyógyulási hajlam kedvezőtlenebb, ezért szükségessé váló szövettani mintavételt is célszerű ezzel a módszerrel elvégezni.
A Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti Osztályán a 90-es évek közepe óta végzünk video endoscopos műtéteket. Alkalmazzuk tölcsérmellkas, herevisszér (varicole), epekövesség (cholelithiasis), petefészek ciszták ellátására, a gyulladt féregnyúlvány eltávolítására (vakbélműtét) valamint bizonytalan eredetű, más eszközökkel nem tisztázható kórképek esetében. A behelyezett fémhüvelyeken (trokárokon) keresztül vezetjük testüregbe a változó vastagságú (3 mm- 1,4 cm) eszközöket. A műtét során az operáló orvos a műszer külső végét mozgatva végez beavatkozást, mely a külső monitoron követhető. Műtéti típustól függően egy vagy két orvos segédkezik a kamera és más műszerek kezelésében, miközben a teljes érzéstelenítésről (altatásról) az aneszteziológusok gondoskodnak.
Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy gyakorlott kézben az ilyen eljárások kisebb műtéti megterhelést, kisebb műtétet követő fájdalmat, gyorsabb gyógyulást, kevesebb „rossz élményt” jelentenek a betegek és családtagjaik számára.
Kapcsolódó cikkek
Kis műtétek helyi érzéstelenítésben
Helyi érzéstelenítésben gyermekkorban is sok műtét elvégezhető. Előnye, hogy a beavatkozás után a páciens szinte azonnal haza mehet, nem igényel előkészületeket, nem szükséges több órás éhezés, szomjazás. A műtét alatt teljes fájdalom mentesség biztosítható, és ez kihat a műtét után is néhány órán keresztül. Minden műtét előtt szükséges személyes konzultáció, ahol az orvos felméri, hogy az adott elváltozás nagyságát és helyét tekintve, a gyermek kooperációját figyelembe véve alkalmas-e a helyiOlvass tovább
Innováció a fixateur externe rögzítésben
A fixateur externe-t külső rögzítő eszköznek fordíthatjuk. A szakmai nyelvben azonban ez nem használatos, és a páciensek is csak egyszerűen fixateur-ként ismerik. Ez egy olyan, a törésgyógyításban évtizedek óta használatos eszköz, mely a sérült csontot nem belülről, hanem kívülről, a bőrön ejtett kis lyukakon bevezetett nyárs és rúd rendszer segítségével rögzíti. Alapvetően a súlyosan roncsolt, nyílt vagy darabos, részben anyaghiánnyal járó törések kezelésére fejlesztették ki, de szinte bármilyen törés kezelhetőOlvass tovább
Emlőtályog gyermekkorban
Az emlő gyulladásos megbetegedése lehet fertőzéses és nem fertőzéses eredetű is. Az emlő fertőzéses eredetű megbetegedése a leggyakoribb jóindulatú elváltozás várandósság alatt és a gyermekágy (puerperium) időszakában, amikor globális prevalenciája 1-10%, az adott földrésztől függően. Sőt, egyes vizsgálatok szerint az emlőgyulladás (mastitis) incidenciája akár 33%-ra is tehető. Az emlőtályog az emlőgyulladás szövődményeként kialakuló kórkép. Mastitis-ben szenvedő nők 3-11%-ában jön létre, szoptató édesanyáknál incidenciája 0,1-3% (a legmagasabb az előfordulás a szülésOlvass tovább
Veleszületett fülkagyló elváltozások, deformitások kezelése műtét nélkül
Kevesen tudják, hogy a fülkagylónak – jóllehet a hallószerv részét képezi – a hallásban kevés szerepe van. Tulajdonképpen egy kiterjedt, porcalappal alátámasztott bőrredőről van szó, amelynek funkciója a hang irányának megállapítása, továbbá a szemüveg viselhetőségének biztosítása. Esztétikai jelentősége vitathatatlan. Hiánya, torzulása az arc egységét megbontja. A fülkagyló elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek (pl. baleseti sérülés, daganat stb.), részlegesek, teljesek, egy- és kétoldaliak. Műtéti kezelésük lehet alaki eltérést javító vagy hiánypótlóOlvass tovább
