A bronchoscopia, magyar nevén hörgőtükrözés egy diagnosztikus, adott esetben terápiás beavatkozás, melynek során az alsó légutakat látótérbe hozzuk, így megállapíthatjuk, hogy került-e a tüdőbe idegentest (ezt félrenyelésnek, idegen szóval aspirációnak nevezzük), vagy fennáll-e egyéb alsó légúti betegség (pl. hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, szűkület). A beavatkozás során képesek vagyunk az idegentestet eltávolítani, a váladékot leszívni, más esetekben a diagnózis felállítását segítheti.

Kisgyermekkorban a bronchoscopia leggyakoribb indikációja étel, vagy apróbb tárgy félrenyelésének gyanúja.

Ritkán előfordulhat úgynevezett endogén idegentest is, melynek során olyan mennyiségű és minőségű légúti váladékot termel a tüdő, amely távozni nem tud, lezárja saját kiürülési útvonalát. Az alsó légutakba kerülő idegentest onnan felszívódni nem tud. Közép-, és hosszútávon immunreakciót okoz, gyulladást generál, mely gyógyszerekre nem szűnik. Az olajos növényi magvak gyorsan provokálnak gyulladást a hörgőrendszerben és a tüdőben, míg a fém idegentestek hosszú ideig tünetmentesek maradhatnak. Az idegentest aspiráció legnagyobb veszélye azonban, az hogy a kisebb, alsóbb légutakba kerülő anyagok egy-egy köhögés vagy intenzívebb mozgás során ki tudnak mozdulni, elindulnak kifelé, így a légcsőbe, esetleg a hangszalagok közé kerülve hirtelen fulladást okozhatnak. Emiatt az idegentest félrenyelésének gyanúja potenciálisan életet veszélyeztető állapotként kezelendő.

Tünetek

Tudni kell, hogy kisgyermekek esetében a köhögési reflex még renyhe, így sokszor a kísérő tünetek is enyhék. Étkezés közben, vagy tárgy szájba vételekor jelentkező heves ingerköhögés, légvételi képtelenség vagy fulladás mindig fennáll, azonban a félrenyelést követő későbbi tünetek igen enyhék lehetnek. Ez általában időnként 1-1 köhécselést, vagy rohamokban jelentkező ingerszerű köhögést, nyugtalanságot jelent.

Tapasztalatunk, hogy a félrenyelés az esetek nagy százalékában egyébként is beteg, náthás, köhögő gyermekeknél következik be, emiatt a diagnózis még nehezebb. Fizikális vizsgálattal általában az idegentest által lezárt tüdőrész felett gyengült légzés hallható, netán zörejek (sípolás), de ezek sem állnak
fenn minden esetben. A mellkas röntgen sajnos csak sugárfogó idegentest esetén mérvadó. A biztos diagnózis felállítása, tehát annak a biztos kizárása, hogy van-e a tüdőben idegentest csakis a bronchoscopias vizsgálat elvégzésével garantálható.

A beavatkozás

A beavatkozás altatásban zajlik. A kórházi felvételt követően megvárjuk, amíg kiürül a gyomor (utolsó étkezestől számított 6 óra, tiszta folyadék – víz vagy tea – ivásától 2 óra).
Amennyiben heves tünetek, fulladás, légvételi nehézség áll fenn, az éhgyomrossági idő kivárásától a sürgősségi faktor miatt eltekintünk.

Beavatkozás előtt történik egy aneszteziológiai vizsgálat, majd műtőbe indulás előtt kap a gyermek egy előkészítő nyugtató gyógyszert, hogy az altatás minél gördülékenyebben menjen, és ne legyen traumatikus élmény számára. A műtőbe érkezve megtörténik az altatás, majd a fül-orr-gégész feltárva a gégebemenetet, a bronchoscopot a légcsőbe vezeti. Ezt követően egy optika segítségével áttekinti a légutakat, egészen az apróbb oszlásokig. Amennyiben váladékot talál, leszívja.
Amennyiben idegentestet észlel, szemellenőrzés mellett fogóval eltávolítja azt.

A bronchoscopia kockázatai

Mint minden orvosi beavatkozásnak, a bronchoscopiának is vannak kockázatai. Azt azonban fontos kiemelnünk, hogy amikor a beavatkozás szükségességéről döntünk, minden alkalommal mérlegeljük a haszon/kockázat arányt.

Amennyiben az előzmények és a fizikális vizsgálat alapján megvan annak az esélye, hogy a gyermek légútjaiba idegentest került, a műtéti kockázat ellenére a beavatkozás mindenképp elvégzendő, mert a kockázatok minimális előfordulási esélye mellett a beavatkozás elmaradásából adódó kockázat óriási, a gyermek megfulladhat. Minden gondosság ellenére előfordulhat a légutak falának sérülése, ezzel általában akkor kell számolnunk, ha valamilyen éles tárgyat (pl. tű, csat) kell a tüdőből eltávolítani.

Minden eszközünk gyermekek számára kifejlesztett, atraumatikus, a lehető legkisebb kockázattal okoz sérülést. Gyakoribb mellékhatás beavatkozás után, hogy a gyermeknél átmenetileg croup szerű tünet jelenik meg vagy a már eleve hurutos gyermeknél a köhögés intenzitása átmenetileg mélyül. Ennek kezelésére az osztályon rendelkezésre állnak megfelelő eszközök, gyógyszerek.

Utókezelés

Az utókezelés és a kórházi tartózkodás hossza is a beteg állapotától, illetve a beavatkozás során észlelt eltérések mértékétől függ. Minimum 6-8 órás kórházi megfigyelés az altatás után szükséges. Emellett a beavatkozás során észlelt állapottól függően szükség lehet mellkas röntgen elvégzésére, antibiotikus kezelésre, esetleg gyógytornára, hogy az idegentest okozta pangó váladék ürülését elősegítsük. Amennyiben következményes tüdő- vagy hörgőgyulladás alakult ki, hosszabb kórházi tartózkodás is szükséges lehet.

Megelőzés

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a megelőzés, a szülői odafigyelés fontosságát! Gyakori tapasztalatunk, hogy sok szülő nincs tudatában annak, milyen komoly veszéllyel járhat az, ha a kisgyermeknek olajos magvakat adunk. Ez a a leggyakoribb tüdőből eltávolított idegentest a kisdedkorban. Az apró magvak szárazak, porlékonyak, fogyasztásukkor egy nagyobb levegővétel vagy nevetés kapcsán teleszórhatják a tüdőt vagy az őrlőfogak hiánya miatt egy nagyobb, rosszul megrágott magdarab hirtelen elzárhatja a légutakat. Emiatt rendkívül fontos, hogy a gyermek csak őrölt vagy paszta formában, ételbe keverve kapjon olajos magvakat.

Étkezni csak és kizárólag nyugalmi helyzetben, ülve szabad, mert gyakran amiatt kerül étel a tüdőbe, hogy a gyermek szaladgál evés közben, és nem tud megfelelően figyelni a légvételre és a rágásra. Egy szárazabb keksz például ahogy szétporlik a gyermek szájában, szaladgálás közben igen könnyen a tüdőbe kerülhet.

Emellett fontos a játékokon található életkori leírások betartása is. Az igen apró, nagyobb gyerekeknek való játékokból származó darabok, apró gyöngyök könnyen kerülhetnek kisgyermekek légútaiba. Amennyiben a szülő a félrenyelés fent leírt tüneteit észleli, azonnal hívjon mentőt, és amennyiben szükséges, kezdje meg az elsősegélynyújtást. Ez a gyermek hátának ütését jelenti, amennyiben a gyermek kis testméretű, ez történhet alkarra vagy térdre fektetve. Nagyobb gyermekeknél a Heimlichműfogás alkalmazandó.

Dr. Pálinkás Edina