Az ultrahangvizsgálat szerepe a hasi nyirokcsomógyulladás kimutatásában

nyirokcsomogyulladas

Mi az a nyirokcsomó ?

A nyirokrendszer elsősorban a fertőzések elleni védekezésben játszik szerepet. Szervezetünket a vérerekhez hasonlóan nyirokerek hálózzák be, amelyekben átlátszó folyadék, nyirok kering. A nyirokerek mentén babalakú szervecskék, nyirokcsomók helyezkednek el, bizonyos testtájakon (nyakon, hónaljban, lágyékban) csoportosan, nagyobb számban találhatók. Feladatuk a gyulladásos folyamat terjedésének meggátlása, ezért számos betegségben megduzzadhatnak.

Mikor kórosan nagy egy nyirokcsomó?

Ez testrész és életkor függvénye is lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy ha keresztmetszetük, (rövidebb átmérőjük) meghaladja az 1 cm-t, azt kórosnak tekinthetjük. Viszont az áll alatti nyirokcsomóknál ez a keresztmetszeti mérethatár 1.5 cm.

Mikor érdemes egy nyirokcsomót ultrahanggal vizsgálni ?

Pici nyirokcsomókat, amelyeknek keresztmetszete 1-1.5 cm vagy kisebb, nem érdemes vizsgálni. Ha a kezelőorvos nem biztos benne tapintás alapján, hogy nyirokcsomóról van szó, akkor mindenképpen érdemes ultrahangvizsgálattal tisztázni. Kisgyermekkorban nagyon aktívan működnek a nyirokcsomók, ezért vírusos és bakteriális fertőzések esetén, különösen a fej-nyaki területen gyakran lehet nagyobbakat tapintani. Ezek a fertőzés lezajlása után sokáig megmaradhatnak. Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy ismert gyulladásos betegség fennállása nélkül egyre nagyobb, vagy egyre több nyirokcsomót tapintunk, azt mindenképpen érdemes megvizsgáltatni. Vannak olyan testtájak, ahol egészséges emberekben nagyon ritkán jelenik meg tapintható nyirokcsomó, ilyen például a kulcscsont feletti terület. Az ott elhelyezkedő nyirokcsomók óvatosságra intenek, ezért azokat meg szoktuk vizsgálni.

Mit állapíthat meg az ultrahangvizsgálat ?

Megadhatja a nyirokcsomók pontos méretét, számát. Nyilatkozhat arról, hogy normális-e a szerkezetük, erezettségük. A nyirokcsomók többnyire csak azért nőnek meg, mert az ellátási területükben valamilyen gyulladás, fertőzés zajlik, vagyis „végzik a dolgukat”. Ilyenkor reaktív nyirokcsomó megnagyobbodásról beszélünk. Ha a gyulladás ráterjed a nyirokcsomóra, akkor szerkezete megváltozik, kontúrja elmosódik, súlyos esetben benne elfolyósodott, gennyes területek jelennek meg. Környezetében a lágy szövetek is vizenyősek, duzzadtak lesznek. Ezt általában a kezelőorvos már sejti, mert nagy fájdalommal, bőrpírrel jár.

Ha a nyirokcsomó megnagyobbodását ritka, súlyos gyulladást előidéző kórokozó okozza (pl. macskakarmolási betegség, tbc, stb.), az általában speciális szerkezeti eltéréssel jár, amit az ultrahangvizsgálat kimutathat. Szintén lehetnek jelei annak, ha a nyirokrendszert érintő rosszindulatú betegséggel állunk szemben.

Mi az a hasi nyirokcsomógyulladás ?

nyirokcsomogyulladas

Hasi nyirokcsomó ultrahangképe

Akut panaszokkal – láz, hányás, hasmenés, fájdalom – járó hasi nyirokcsomó megnagyobbodás. Jelentőségét az adja, hogy tünetei alapján összekeverhető a vakbél féregnyúlványának gyulladásával, a „vakbélgyulladással”. Mivel a hasüregen belül legnagyobb számban a jobb alhasi területen vannak nyirokcsomók, ahol a vakbél is elhelyezkedik, a fájdalom mindkét betegség esetben itt a legerősebb. Számos kórokozó előidézheti a hasi nyirokcsomók gyulladását. Általában a környező belek is érintettek, faluk vaskosabb, erezettebb. A hasi nyirokcsomógyulladás „kizárásos diagnózis”, vagyis nehéz bizonyítani, a többi felmerülő betegség (pl. vakbélgyulladás) hiánya alapján mondjuk ki. Természetesen a hasi nyirokcsomók is jelen vannak egészségesekben és ott is megnagyobbodnak a környező szervek – leginkább a bélrendszer – fertőzéseiben is, reaktív jelleggel.

Manapság a kiváló felbontású ultrahangberendezésekkel jól láthatóak a hasi nyirokcsomók is. Sokszor tapasztaljuk, hogy normális nagyságú vagy enyhén megnagyobbodott, ultrahangvizsgálat során leírt hasi nyirokcsomókat gyulladásban lévőknek értékelnek. Ugyanakkor teljesen egészséges gyermekekben is megfigyelhetünk hasonló nagyságú hasi nyirokcsomókat. Ennek tisztázására kutatást végeztünk a Heim Pál Gyermekkórház ultrahanglaborjaiban, azzal a céllal, hogy felmérjük: mekkora jelentősége van a hasi nyirokcsomók kimutathatóságának, mennyire lehet ez alapján kimondani a hasi nyirokcsomógyulladás diagnózist.

2016.02.26. és 2016.06.01. közötti 3 hónapban 300 gyermeket vizsgáltunk abból a szempontból, hogy vannak-e kimutatható hasi nyirokcsomóik és milyen számban, mekkorák.

nyirokcsomogyulladas

Az alábbi kördiagramokon azt szeretnénk szemléltetni, hogy bár azoknak a betegeknek, akikben nem találtunk nagyobb nyirokcsomót, több, mint fele a panaszmentes betegcsoportból került ki, ugyanakkor számos nyirokcsomót közel egyenlő arányban találtunk a három betegcsoportból. A harmadik diagramról leolvasható, hogy 8 mm-nél szélesebb nyirokcsomó lényegesen nagyobb arányban fordult elő az akut tünetekkel érkező betegek köréből.

Figyelembe vettük, hogy a hason belül melyik oldalon jelentek meg és azt is, hogy mennyire voltak erezettek. Öt orvos vizsgált, 3 készüléken. A vizsgálatokat táblázatban vezettük. A betegeket véletlenszerűen válogattuk ki, 3 csoportból:

1. akut hasi panaszokkal érkező, sürgős betegek (82 beteg),
2. krónikus hasi panaszokkal érkező, előjegyzett betegek (90 beteg),
3. hasi panaszokkal nem bíró gyerekek (kisebb baleset kapcsán, más testtájra vonatkozó problémákkal, esetleg szűrésre érkező betegek, 128 beteg).

A kutatásba 142 fiú és 158 lány került be.

Életkor szerint 2 hónap 3 nap és 18 év 3 nap közöttiek voltak.
Összesen 169 betegben találtunk megnagyobbodott hasi nyirokcsomót, vagyis 131 betegben nem.
Az akut panaszokkal érkező betegek közül 67.08 %-ban, a krónikus betegcsoportban 55.56 %-ban, a panaszmentes gyerekek 50 %-ában volt kimutatható nyirokcsomó. Mindhárom csoportban azoknál, akiknél csak néhány nyirokcsomó volt és azoknál is, akiknél hasszerte voltak, leginkább 5 mm keresztmetszet alatti nyirokcsomókat találtunk. 8-10 mm közötti méret 14 esetben fordult elő, amiből 8 (57.14 %) az akut csoportból került ki.

Ha az elhelyezkedést nézzük, az akut panaszokkal érkező gyerekek esetében több volt a jobb oldalon fellelhető nyirokcsomó, míg a krónikus és panaszmentes esetekben a köldök körül találtunk nagyobb számban.
Fontos észrevétel még, hogy fokozottan erezett, vagyis vérbő nyirokcsomót 23 esetben találtunk, ebből 13-at (56.52 %) az akut csoportból.

A 82 akut panaszokkal érkező beteg közül 7 gyermeknek vakbélgyulladása volt, közöttük 3 esetben nem találtunk nagyobb nyirokcsomót, a fennmaradó 4 beteg nyirokcsomói valószínűleg reaktív nyirokcsomók voltak, a fennálló gyulladást próbálták helybentartani. 28 esetben vírusos, bakteriális bélgyulladás derült ki, ebből 25 gyermekben találtunk nyirokcsomót, az ő nyirokcsomóik is valószínűleg reaktív jelleggel duzzadtak meg. 31 esetben nem derült ki a panaszok oka, ebből 18 betegnek volt nagyobb hasi nyirokcsomója. Ők 18-an tartozhatnak a hasi nyirokcsomógyulladástól szenvedő betegek közé.

Összefoglalva kutatásaink eredményeit:

  • Mindhárom betegcsoportban ki lehet mutatni nagyobb hasi nyirokcsomókat, az esetek legalább felében.
  • Akut panaszok mellett gyakrabban találtunk a has jobb oldalán nagyobb nyirokcsomókat. A köldök körüli nyirokcsomó inkább krónikus panaszokkal, ill. panaszmentesen érkező betegekre volt jellemző.
  • Akut panaszok esetén nagyobb arányban találtunk 8 mm-nél szélesebb nyirokcsomókat.
  • A fokozott vérbőség akut panaszok mellett gyakrabban fordult elő.

Vizsgálataink eredménye egybevág sok külföldi szerző kutatási eredményeivel.
Következtetésként elmondható, hogy a hasi nyirokcsomók kimutathatósága nem jelent feltétlenül betegséget. Teljesen egészséges gyermekekben is találhatunk ultrahangvizsgálattal kisebb-nagyobb nyirokcsomókat. Fontos hangsúlyozni, hogy a hasi nyirokcsomók ultrahangos kontrollja indokolatlan. Kivételt csak az extrém méreteket öltő (keresztmetszetben 3-4 cm-nél nagyobb), összeolvadó nyirokcsomók képeznek, ha egyéb módon (pl.laborvizsgálattal és széklettenyésztéssel) ezek okát nem találjuk.

Dr. Molnár Diana






Close