Vesekövesség, vesekőzúzás gyermekkorban?
Miért baj ha nem iszik a gyermek?
A vesekövesség gyermekkorban is előfordul, és az utóbbi időben gyakorisága növekszik. Ennek oka elsősorban életmódunkban keresendő: keveset mozognak a gyerekek, megváltoztak az étrendi szokások, sok az elhízott gyermek.
Mindezek mellett fő kóroki tényező, hogy sokan igen kevés folyadékot fogyasztanak naponta, és ritkábban ürítenek vizeletet, emiatt csökken a vizelet áramlásának sebessége a húgyutakban, és nő a calcium és egyéb kőképzők koncentrációja a vizeletben.
Természetesen a kialakulásban szerepet játszhatnak anatómiai adottságok, a húgyutakban kialakult szűkületek, a keskenyebb kehelyszár, vagy a vese eleve rendellenes elhelyezkedése. Emellett a fokozott calcium ürítés és a visszatérő húgyúti fertőzések is az okok között szerepelhetnek.
Milyen kövek fordulnak elő gyermekkorban?
A kövek összetételük szerint leggyakrabban calcium-oxalát kövek, de előfordul húgysav, struvit és cystinkövesség is. Ez utóbbi oka többnyire a nagyon ritka cystinuria- azaz egy veleszületett, autoszomális recesszív módon öröklődő anyagcserezavar következménye, melynek során a cisztin nem szívódik vissza a vesetubulusokban.
A húgyútakban kialakuló kövek összetétel szerint:
-calcium-oxalát-monohydrát (whewellit)
-calcium-oxalát dihidrát (whedellit)
-calcium-foszfát
-magnézium-ammónium-foszfát-hexahidrát (struvit, vagy szennykő)
-húgysav
-cisztin
Hogyan kezeljük a vesekövességet?
A kezelés első lépésben konzervatív, fájdalomcsillapítás mellett intenzív folyadékterápia, vagy kórházi keretek között kőhajtó kezelés, de emellett is fontos a fokozott mozgás, ez mind a kő ürülését segítheti elő.
Amennyiben nagyobb kövekről van szó, egyéb invazív eljárások jöhetnek szóba: PCNL- per cutan nephrolithothripsia- amikor a vesét a hasfalon át keressük fel, illetve az URS- ureterorenoscopia- ekkor a a húgyhólyag felől közelítünk a veséhez egy endoscópos eszközzel. A hólyagban lévő kövek esetében igyekszünk hólyagtükrözés során eltávolítani azokat. Mindhárom esetben lehetőség van a kő aprítására mechanikus vagy lézeres úton.
Esetlegesen szükségessé válhat hasüregi tükrözés, azaz laparoscopos műtét végzése, de szerencsére nyílt műtétre ma már ritkán kerül sor vesekövesség miatt. Még ritkábban a vese eltávolítására, vesekő következtében pusztult veseállomány miatt. De még
manapság is előfordul egy-egy elhanyagolt eset, amikor a vesekövesség a vese elvesztéséhez vezet. (1)
Mindezen invazív beavatkozások előtt azonban lehetőség van a vesekő zúzására.
Az ESWL therápia (extracorporal shockwave lithotripsy) a testen kívülről lökéshullámmal desintegrálja, szétrobbantja a követ. Másfél éve kórházunkban is van erre lehetőség, kisebb gyermekeknek altatásban, nagyobbaknak enyhe fájdalomcsillapítás mellett. A húgyutakban bárhol elhelyezkedő követ képesek vagyunk megcélozni, nagyjából 2 cm-es nagyságig.
kezelésre is, kisebbek akár egy kezelés után is kiürülhetnek törmelék formájában. A kő célzása ultrahanggal, néhány esetben rtg átvilágítással történik. Néhány napos előkészítést igényel, labor és vizeletvizsgálatokat, ultrahang és hasi rtg vizsgálatot, valamint egy enyhe hashajtást.
A beavatkozás kellemetlen, de nagy fájdalommal nem jár, az altatás valójában azért szükséges, hogy a gyermek mozdulatlan legyen a célzás után. A kezelés nagyjából 25-40 percig tart. Ezt követően néhány napos megfigyelés, a vizelet szűrése és kontroll ultrahang vizsgálat végzése után engedjük haza betegeinket.
Felhasznált irodalom:
dr.Karsza Attila, dr.Berényi Mihály: A kőbetegség kezelése- Urológiai módszertani levél
dr. Merksz Miklós: Gyermekurológia
Kapcsolódó cikkek
Rejtettheréjűség, nem tapintható here, ingahere gyermekkorban
Nem tapintható here, ingahere gyermekkorban: mit érdemes tudni ezekről az állapotokról? Érett fiú újszülötteknél optimális esetben mindkét here a herezacskóban tapintható. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a here egyáltalán nem észlelhető a herezacskóban, vagy időnként – főleg pelenkacserénél, fürdés előtt – a korábban jól tapintható here „eltűnik”. Az alábbiakban azokat az állapotokat és teendőket tekintjük át, amelyekkel a le nem szállt herék ellátása kapcsán találkozhatunk. Rejtettheréjűségről akkor beszélünk, ha az egyikOlvass tovább
A gyermekkori, hirtelen kialakuló herefájdalmakról
A hirtelen kialakuló herefájdalom hátterében legtöbbször gyermekurológiai ellátást igényelő elváltozás van. A baj megállapításakor azonban nemegyszer nehéz feladat elé kerül az orvos, mivel több kórkép is hasonló panaszokkal, tünetekkel jár, és sokszor a radiológiai vizsgálatok (pl. ultrahang vizsgálat, a here keringés úgynevezett „Color Doppler” vizsgálata) eredményének birtokában sem könnyű mindig tisztázni a háttérben rejlő okot. Ezek a panaszok bármely életkorban jelentkezhetnek, ugyanakkor a gyermek kora segítségünkre lehet abban, hogy melyOlvass tovább
Vesekövesség gyermekkorban
Előfordulás A gyermekkori vesekövesség viszonylag ritka kórképnek tekinthető, azonban előfordulási gyakorisága mégis egyre inkább nő, egyes vizsgálatok szerint az elhízás növekedésével összefüggésben. A megjelenés, a klinikai tünetek jelentősen különböznek a felnőttkorban kialakuló formától. Míg felnőttkorban férfiaknál gyakoribb, gyermekek esetében egyenlő arányban fordul elő a nemek között. Bármely életkorban kialakulhat, leggyakrabban az iskolás- és serdülőkorú csoport érintett. Hajlamosító tényezők Bizonyos típusok családi halmozódást mutatnak, vagy endémiás területeken fordulnak elő. A rokonokOlvass tovább
Vese üregi tágulat, magzati vese-problémák II.
Vese üregi tágulat Ha a vizelet útjában valahol torlódás lép fel, a vizelet pang, és az üregeket kitágítja. Kétféle tágulatot ismerünk: az átmeneti, spontán szűnő, „jóindulatú” tágulatot, valamint azokat, melyeket komoly fokú szűkület, elzáródás okoz, és ez utóbbiaknak komoly következményeik lehetnek. A szűkület a húgyutak falában jön létre, legtöbbször a húgyvezetéken. Miért baj a vese üregi tágulat? A legfőbb gond nem az üregrendszer kitágulása, bár annak is komoly következményei lehetnek:Olvass tovább
