Mi ez a betegség a pylorus stenosis?

A pylorus stenosis (pilórus sztenózis) az egyik leggyakoribb sebészeti beavatkozást igénylő gyomor-bél rendszeri elváltozás csecsemőkorban. Az elváltozás lényege, hogy a gyomor-kivezetőrész (pylorus) izomrétege ismeretlen oknál fogva megvastagodik, ezáltal akadályozva a táplálék gyomorból a vékonybélbe való tovahaladását. A betegség általában 2 hetes és 2 hónapos kor között fordul elő, de akár 6 hónapos korig is kialakulhat. Leggyakrabban az első tünetek 3 hetes kor körül jelentkeznek.

Mely tünetek hívhatják fel a figyelmet a betegségre?

A táplálék gyomorban való felhalmozódása következményeként a betegségre jellemző, hogy kezdetben gyakori, fokozódó „köpések”, majd nagy mennyiségű, akár több méteres távolságra kilövellő sugárhányás alakul ki közvetlenül étkezést követően. Olykor a hányadékban megfigyelhető összecsapzódott tej, a gyomorirritáció miatt akár véres hányás is előfordulhat, de a hányadék epesavat nem tartalmaz (nem zöld színű). A csecsemő a hányást követően éhes. A székletre jellemző, hogy ritkább és kevesebb mennyiségű, esetleg székrekedés is előfordulhat. Kezdetben a súlyfejlődés hiánya tapasztalható, a súlygörbe stagnál, majd a kórkép előrehaladtával súlyesés következik be. Súlyos esetben dehidráció, elektroliteltérések és letargia alakulhat ki, a csecsemő bágyadttá, aluszékonnyá válhat, vizelete kevesebb lehet. Egyes esetekben sárgaság is kialakulhat, vagy az esetlegesen fennálló sárgaság fokozódhat, amely a bőr és a nyálkahártyák fokozott sárgás elszíneződését jelenti.

Mely tényezők befolyásolják az elváltozás gyakoriságát?

Leggyakrabban elsőszülött fiúkban, a kaukázusi népcsoportban fordul elő ez a kórkép. További befolyásoló tényező a vércsoport, ugyanis B-s és 0-ás vércsoportúak körében sűrűbben fordul elő. Érdekes megfigyelés, hogy minden 10. pylorus stenosisban szenvedő csecsemő családjában korábban előfordult ez a betegség, emellett bizonyos antibiotikumok használata (pl. erythromycin) a gyermek első életheteiben, vagy az édesanyának a késői terhességben adott antibiotikumok is hajlamosíthatnak a betegség kialakulására. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy cumisüvegből való és tápszeres táplálás esetén is gyakoribb az előfordulása.

Mi a teendő pylorus stenosis esetén?

A fenti tünetek észlelése esetén javasolt a háziorvos felkeresése, aki szükség esetén sebészeti intézménybe irányítja a kis beteget.

A kivizsgálás része a fizikális vizsgálat, amely során egyes esetekben megfigyelhető, hogy etetéskor balról jobbra irányuló perisztaltikus hullámok alakulnak ki a gyomor területén, valamint a pylorus területén olíva- vagy cseresznyenagyságú képlet válhat tapinthatóvá. Ennek hátterében az áll, hogy etetést követően a gyomor nem tud kiürülni, a fala megfeszül, a hasfalat megemeli, és azon kirajzolódik.

A jellegzetes tünetek észlelése mellett, a diagnózis megerősítésére hasiultrahang-vizsgálat végzendő, valamint az esetlegesen fennálló elektrolitzavarok észleléséhez laboratóriumi vizsgálatok elvégzése javasolt.

A betegség fennálltakor átmenetileg a szájon keresztüli táplálás felfüggesztése, valamint az orron keresztül a gyomorba levezetett szonda letétele javasolt a gyomor tehermentesítése céljából.

A gyermeknek infúzió adása is szükségessé válhat a folyadék- és elektrolitpótlás érdekében. Ebben az időszakban javasolt az édesanyának a tejtermelés fenntartása céljából átmenetileg a fejés.

A betegség kezelése sebészeti úton lehetséges, a beavatkozást pyloromyotomiának nevezzük, amely során az izomrostok behasítása történik meg. Ez elvégezhető laparotómiás vagy laparoszkópos úton is.

A sikeres műtétet követően, bár átmeneti hányás a táplálás módjától függetlenül is kialakulhat a műtéti terület duzzanata miatt, javasolt a szájon keresztüli, fokozatosan felépített táplálás. A szoptatás a beavatkozás után rövid időn belül újból megkezdhető, sőt a kórházi tartózkodás idejét lerövidítheti az igény szerinti, nem korlátozott anyatejes táplálás.

Dr. Martonosi Ágnes Rita