Önök kérdeznek, a pulmonológus válaszol
1. Kinőhető-e az allergia?
Az allergiás hajlam nem nőhető ki. Hogy veleszületett hajlam esetén kialakul-e allergiás betegség, illetve ha kialakul, milyen gyakoriak és súlyosak a tünetek, azt a környezet és életmód dönti el. Így ha valaki 1500 m magasság felett születik és él, nem lesz házi poratka allergiás, mert ott az atka nem életképes. Ha a fű-pollen allergiás az egész nyarat a Földközi-tengeren egy hajón tölti, nem fog tüsszögni. Mint a példákból is látható, a környezeti hatásokat nehéz elkerülni. Ugyanakkor a bajt sem kell keresni: az atka allergiás lakásában ne legyen meleg, és ne legyen magas a páratartalom, a fű-pollen allergiás pedig ne nyírjon füvet!
Nőknél a terhesség hozhat „regénybe illő” változást. Gyermekszülés után előfordul, hogy „megszűnik” az allergia.
2. Kinőhető-e a gyermekkori asztma?
A csecsemő- kisdedkori asztmás hörghurut, amikor csak a légúti vírusfertőzés során jelentkezik az visszatérő zihálás, az esetek felében iskoláskorban megszűnik. Különösen akkor, ha nincs allergiás a családban. Legnagyobb esély a „kinövésre” azoknál a fiúknál van, akiknél a tünetek korán, 2 éves koruk előtt kezdődtek.
3. Miért inhalációs gyógyszerekkel kezeljük az asztmát?
A belélegzéssel bejuttatott gyógyszer gyorsan és egyenesen odajut, ahol hatnia kell. Emiatt kevesebb a mellékhatás lehetősége, mert ha belélegezzük a gyógyszert, a tüdőben magas, a vérkeringésben alacsony gyógyszer-koncentráció alakul ki.
4. Hogyan fogom észrevenni, hogy hörgőtágítót kell adni?
Az asztmás állapotrosszabbodás száraz, rohamszerű köhögéssel kezdődik. Vagy ezzel együtt, vagy kicsit később a kilégzés nehezítetté válik, megnyúlik,”hörgő” légzés jelentkezik. Ha a gyermek hátát füllel meghallgatjuk, sípolás hallható.
5. Miért kell a hörgőtágítóból ilyen sokat adni?
Nem az számít, hogy a rohamoldó sprayből mennyit puffogtatunk a szájba (gyermekeknél a spray-hez csatolt toldalékba) hanem az, hogy mennyi jut le ebből a tüdőbe. Minél súlyosabb az asztmás hörgőgörcs, minél kisebb a gyermek, minél rosszabb az inhalációs technika, annál nagyobb mennyiségre és gyakoribb alkalmazásra van szükség ahhoz, hogy elegendő gyógyszer jusson a tüdőbe. Ezért van az, hogy ugyanannyit (vagy többet) kell puffogtatni egy kisgyereknél, mint a felnőtteknél.
6. Miért kell akkor is adni a gyógyszert, ha az asztmás tünetmentes?
Az asztma gyógyszeres kezelése két részből áll:
1. Inhalációs hörgőtágító állapotrosszabbodás esetén
2. Folyamatosan alkalmazott, megelőző-gyulladáscsökkentő kezelés. Ez lehet tabletta vagy inhalációs szer. Azért van erre szükség, mert az asztmás hörgőgyulladás a tünetmentes időszak alatt is zajlik, és kezelés nélkül a légzésfunkció romlásához vezet. A gyulladáscsökkentő kezelés befejezése vagy átmeneti szüneteltetése az orvos feladata. Ezért is szükséges a rendszeres ellenőrzés 3-6 havonta.
Irodalom:
www.asztmasuli.hu
Kapcsolódó cikkek
Légúti betegségek és szteroidok
A köznyelvben a szteroid kezelés egyet jelent a testépítők által szedett „anabolikus szteroidokkal”, és máris hatalmas izomzatú, ám a későbbiekben súlyos mellékhatásoktól szenvedő egyén jelenik meg lelki szemeik előtt. A szteroidokat azonban a gyógyászat ennél sokkal fontosabb célokra, széleskörűen felhasználja, megfontolt alkalmazás esetén a várható haszon messze felülmúlja a kockázatot, téves indikációval azonban használatuk semmiképpen nem indokolt. A szteroidok története a mellékvese felfedezésével és leírásával kezdődött, ezt 1563-ban Bartholomeo EustacchioOlvass tovább
Krónikus bronchitis, COPD
Krónikus bronchitis előfordulása gyermekkorban igen ritka, sok tankönyv nem is említi önálló betegségként ezen a néven. Diagnózisát akkor lehet kimondani, ha az egyébként egészséges gyermeknél több mint 3 hétig tartó hurutos köhögés áll fenn, és kizárhatók az egyéb krónikus köhögést okozó betegségek. Krónikus bronchitis definíciójának leginkább az elhúzódó bakteriális bronchitis néven említett betegség, a PBB felel meg. A mozaikszó az angol „protracted bacterial bronchitis” elnevezésből származik, a betegség jellemzője aOlvass tovább
Köhögésről újra és újra…
A köhögés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők orvoshoz viszik a gyermeket, feltehetően emiatt fogy a gyógyszertárakban a legtöbb recept nélkül kapható szer, valamint számos –felesleges – vizsgálat történik. Az esetek túlnyomó többségében banális, felső légúti vírusfertőzésről van szó, nagyon ritkán súlyos betegség tünete is lehet. Kétségkívül a „nem súlyos”, de elhúzódó köhögés is jelentősen befolyásolhatja a gyermek alvását, ezen keresztül az iskolai teljesítményt, a nappali aktivitást. EmiattOlvass tovább
Tegyük tisztába – tévhitek a légúti betegségek, gyógyszerek körül
Sok információ cserél gazdát a szülők között a játszótéren, óvodában, iskolában. Természetes, hogy megosztják egymással a gyermek egészségével kapcsolatos gondokat is, de ezek az információk nem okvetlenül tarthatók hiteles forrásnak. Számosan tájékozódnak az internetről, sokszor nem megfelelő forrásból, szülői vélemények, hozzászólások alapján, így nem csoda, hogy gyakoriak a félreértések. Ebben a nem egyszerű helyzetben szeretnénk segítséget nyújtani néhány fogalom tisztázásával a légúti betegségek kapcsán. Az egyik legtöbbször félremagyarázott kifejezés aOlvass tovább
