Életünk rengeteg óráját töltjük alvással. Kisgyerekek pedig több mint a nap felét átalusszák.

Vajon tényleg ennyire fontos az alvás? Mi van akkor, ha egy kisgyerek nem alszik eleget? Hogyan tudunk segíteni neki, hogy eleget aludjon? 

Akinek van gyermeke biztosan tapasztalta, hogy amikor a csöppség kialudta magát mennyivel kiegyensúlyozottabb, vidámabb, mint amikor fáradt. Sőt, saját magunkon is átélhetjük mindezt. Az alvás nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, a testi-lelki egészség egyik alappillére is. Alvás során az „egyszerű pihenésen” túl rengeteg fontos dolog történik, ilyenkor dolgozzuk fel élményeinket, rendszerezzük emlékeinket, valamint az agyunk elengedhetetlen „karbantartási- és tisztítómunkákat” is végez.

Mit tehetünk azért, hogy gyermekünk eleget és jól aludjon?

Aludni akkor tudunk, ha álmosak vagyunk, de még nem estünk át a holtponton. Az álmosságot két rendszer szabályozza: a cirkadián ritmus és az alvásnyomás.

A cirkadián ritmus segít abban, hogy éjjel aludjunk és napközben legyünk éberek. Ebben az alváshormonnak (a melatoninnak) van fontos szerepe, mely sötétben termelődik, így este és éjjel álmosságot okoz.

Az alvásnyomás pedig a kisbabák és kisgyermekek nappali alvásában központi jelentőségű. Az alvásnyomást úgy képzelhetjük el, mint egy homokórát, ami az utolsó ébredésnél elkezd „leperegni”, és ahogy az utolsó homokszemek is leérnek, úgy álmossá válunk. Az újszülötteknél „gyorsan lepereg a homokórában a homok”, azaz keveset tudnak ébren lenni, majd hónapról hónapra többet bírnak a babák, de még az óvodások többségének is szüksége van a délutáni alvásra. Természetesen az is befolyásolja az elfáradást, hogy mennyi inger éri a gyereket. Fontos tehát, hogy „jól időzítsük” az altatást. Hiszen, ha túl korán próbáljuk altatni gyermekünket, akkor még nem lesz álmos, és nem fog elaludni. Azonban, ha túl későn kezdjük – akár a nappali akár az éjszakai – altatást, akkor a túlfáradás miatt stresszhormon keletkezik a gyermekben, és ez akadályozza az elalvását.

Honnan tudhatjuk akkor, hogy mikor jött el az altatás megfelelő ideje?

Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik életkorban mennyi a gyermek napi alvásigénye, mennyit bír ébren maradni és napi hány alvást igényel. Ebben az összefoglaló táblázatban olvasható mindez:

Egyéni eltérések ugyan lehetnek, de jó, ha nem esünk bele abba a „csapdába”, hogy „biztos pont az én gyerekem a kivétel”. Próbáljuk előbb rendszerezni a gyermek napját, rendezni az alvásait, alakítsunk ki korának megfelelő napirendet. Hiszen sok gyereknek a megfelelő napirend kialakításától megnő az alvással töltött óráinak száma, pihentebb, nyugodtabb, jobb alvó lesz.

A napirend kialakításában segíthet, ha megfigyeljük hogy a gyermekünk mikor kezd elálmosodni. A fáradás jelei kisgyermekeknél lehet például a nyűgösség, a szemdörzsölés, elbambulás, elcsendesedés…

Vezethetünk alvásnaplót (vannak okostelefonos applikációk is), pár nap/hét után észre vehetjük az összefüggéseket a napi események, az altatás módja-, időtartama, az ébren töltött idő és az alvás mennyisége- valamint minősége között. Így kialakíthatjuk a kisgyermek életkorának és igényeinek megfelelő napirendet.

Kezdetben, amíg kicsi a baba, addig még ritkán tudunk olyan napirendet létrehozni, mely az órához igazodik. Inkább az utolsó ébredéstől eltelt időt és az álmosság jeleit érdemes figyelni, hogy jól eltaláljuk az altatás időpontját. 8-9 hónapos kor körül érik meg a baba arra, hogy már az órához igazítsuk az alvásait.

A jó napirenden túl mi segíthet még a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásában?

Jobban tud aludni a kisgyermek, ha nyugodt, csendes helyen altatjuk, ahol nincsen ingerekkel elárasztva, továbbá a félhomály is segíti a gyorsabb elalvást, illetve megébredésnél a visszaalvást.

Az elalvást továbbá megkönnyíti, ha kialakítunk egy alvási rutint. Az alvásrutinnak célja egyrészt, hogy „jelet adjunk” a babának, hogy eljött az alvás ideje, hiszen egy kisbaba az ismétlődő szokásokból tudja, hogy mi történik, mit várunk tőle. Másrészt segít lecsendesíteni, megnyugtatni a babát, mivel egy mocorgó, játszadozó gyermek nem tud pár perc alatt váltani az ébrenlétből az alvásba. Az alvásrutin hosszát kb. 10-30 percesre érdemes kialakítani, része lehet például a redőny lehúzása, éneklés, mese, összebújás, ringatás…

Az első félévben sok baba csak mozgás közben (babakocsi, hordozó, hinta, ringatás…) tud elaludni/aludni, hiszen ez felidézi az anyaméh érzeteit, valamint sokan csak 20-40 perceket alszanak (persze napjában többször). Ez ebben a korban teljesen rendben van. Azonban féléves kor után a babák optimális fejlődéséhez szükséges a mélyalvás, mely alvásuk későbbi szakaszában következik be, ezért már nem lesznek elegek a rövid nappali alvások. Egy-egy napközbeni alvás időtartama ebben a korban min. 1-1,5 óra. Ha hamarabb felébred, akkor akár 20 percig is érdemes a visszaaltatással próbálkozni. Az alvás körülményeivel is támogassuk meg a babák mélyalvását, melyet ekkor már a mozgás közbeni altatás nem segít, tehát jó, ha megtanul a baba az ágyikójában is aludni.

Mivel a babák és kisgyermekek alvása erősen hat testi-lelki fejlődésükre, továbbá a szülők lelkiállapotát és a család harmóniáját is befolyásolja, ezért érdemes foglalkozni a témával. Amennyiben alvási nehézséggel küzdenek javaslom a szakirodalom mélyebb áttekintését, és szükség esetén szakember bevonását.

Vetier Anna

Felhasznált irodalom:
dr. Dénes Ivett: Békés éjszakák, vidám nappalok; 2018. Dr. Dénes Ivett E.V. Budapest