Leválnék, de a segítségedre van szükségem
Mikor serdülőkorról beszélünk, akkor fejlődés-lélektanilag a 13-21 éves kor közötti életszakaszt értjük alatta.
Ebben az időszakban az elmúlt 12 év újraélése történik meg, pontosabban az érzelmi átélés; 21 éves kortól válik dominánsabbá a kognitív, vagyis gondolkodáson alapuló feldolgozás.
A serdülőkor 3 legfontosabb fejlődési feladata:
– családról, szülőkről való leválás, eltolódás a kortárs kapcsolatok irányába;
– az önálló identitás kialakítása;
– eltolódás a felelősségvállalás irányába.
A szülők gyakran szembesülnek azzal, hogy 12-13 éves gyerekük kezelhetetlenné válik. A fiatalok ilyenkor kezdenek átpártolni a kortárs kapcsolatok felé.
14-15 éves korban a leválási tendencia egyre jobban felerősödik, elkezdődik a kapcsolatok átalakulása. Mivel a családról való leválás nehéz, veszteségekkel teli folyamat, ezért a serdülőknek egyre nagyobb szükségük van a kortársak támogatására. Törekszenek rá, hogy minél több időt töltsenek együtt – akár személyesen, akár telefonon / interneten keresztül, a lényeg, hogy kapcsolatban legyenek egymással. Egyfajta családot hoznak létre, ami megtartó közegként funkcionál, hogy ezzel könnyítsék meg az otthonról való elrugaszkodást.
A leválás időszakában az ellentmondások nagyon jellemzőek, a leválás egy előrelépés és egy visszalépés egyaránt.
Mivel az újraközeledési krízis megelevenedik, ezért a serdülők viselkedése meglehetősen szélsőséges – hol kizárják a szülőket a szobából, hol az ölükbe ülnek. Ezzel párhuzamosan elindul a kapcsolatok átrendeződése is.
Ebben a folyamatban nagyon fontos szerepet játszanak a szülők is.
A család reakciója, viszonyulása a serdülő önállóságra való törekvésére meghatározó jelentőségű a leválás sikerességében, az önálló identitás kialakításában.
Ahogy a csecsemő megtapasztalja, hogy ő és édesanyja két különálló személy, úgy kell a serdülőnek is átformálnia a szüleiről, és magáról alkotott képét. Azzal, hogy elismeri a szülőket, és önmagát is önálló, független entitásként, elindul a felnőtt felelősségvállalás irányába. A serdülő egyre inkább átveszi a felelősséget saját ügyeiben, a szülő pedig visszavonul, megtanulja elengedni a kontrollt, miközben a háttérben mindig elérhető marad. A szülő egyre inkább megtapasztalja saját inkompetenciáját, és nem törekszik arra, hogy egy mindenható/mindentudó képet tartson fenn magáról.
Ez a folyamat ijesztő lehet mindkét fél számára, de a kölcsönös bizalom nagyban megkönnyítheti ezt az időszakot.
Nagyon fontos a szülői realitás a kontroll megtartásában – bizonyos kontrollt megtart, egy másik részt pedig átenged. De ezt akkor tudja a szülő megfelelően végrehajtani, ha képes lemondani a saját mindenhatóság-érzéséről. A konfrontáció, összetűzés ebben az időszakban elkerülhetetlen, és a szülőnek ezt fel is kell vállalnia – fontos, hogy fenntartsa saját nézeteit, ésszerű határokat szabjon, ezzel segíti a serdülőt abban, hogy kitapasztalja, és később megszilárdítsa saját határait.
A serdülőkori leválást nagyon megnehezíti, ha a kamasz úgy érzi „nincs joga” az önállósághoz.
Ezt előidézheti családon belüli konfliktus, a családszerkezet megbomlása, szülői patológia (testi-, vagy lelki eredetű betegség), vagy ha a szülő „ellenérdekelt” a serdülő önállósodásában. Pedig a legjobb családból is ki kell lépni ahhoz, hogy a serdülő egészséges, jól funkcionáló felnőtté válhasson.
Kapcsolódó cikkek
A gyermekek esélynövelő szolgáltatásairól
A gyermekjóléti alapellátások részeként elsősorban hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, ill. szüleik részére érhetőek el a gyermekek esélynövelő szolgáltatásai. Egyik ilyen szolgáltatás ezek közül: A Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezdet Gyerekház célja, azon gyermekek egészséges fejlődésének elősegítése, támogatása, akik szociokulturális hátrányokkal küzdő családokban nevelkednek. Az óvodába még nem járó gyermekeknek biztosítanak különböző fejlesztéseket, kreatív foglalkozásokat, és segítik a szülőket szülői kompetenciájuk fejlődésében, valamint a társadalmi felzárkózást segítőOlvass tovább
Téli depresszió
Sokszor halljuk, hogy valaki őszi fáradtság miatt kedvetlenebb vagy kevés az energiája. Egyesek saját magukon érezhetik, hogy az ősz beköszöntével nem csak az ég, hanem minden más is kicsit „szürkébb lesz”. Vajon mi ez a jelenség, miért alakul ki és mit lehet tenni ellene? Téli depresszió Szezonális depressziónak nevezzük azt, amikor rendszeresen, mindig ugyanabban az évszakban jelentkezik a hangulatzavar (szaknyelven szezonális affektív zavarnak mondják, angolul Seasonal Affective Disorder, rövidítveOlvass tovább
Mi történik egy gyermekpszichiátriai osztályon?
Bekerülés körülményei: Gyermekpszichiátriai osztályunkra előjegyzéssel, ill. sürgősséggel érkezhetnek gyermekek. Fekvőbeteg osztályra elsősorban gyermekpszichiáter szakorvos utal be járóbeteg szakellátásból, vagy másik fekvőbeteg ellátó intézmény osztályáról történik áthelyezés osztályunk orvosaival történt egyeztetést követően. Háziorvos járóbeteg szakellátásra utalja be a gyermekeket. Sürgősségi beutalóval, vagy OMSZ szállítással érkező gyermekek esetében, amennyiben az első vizsgálat során további gyermekpszichiátriai vizsgálat, ill. ellátás szükségessége merül fel, de a gyermek pszichés állapota nem indokolja az akut osztályos ellátást,Olvass tovább
Serdülőkori mentális egészség a koronavírus-járvány idején
Mi történik vajon a kamaszok pszichés egészségével a járványhelyzet idején? Mi lesz a legfontosabb életkori feladataikkal, például a családi- és a kortárs kapcsolatok változásaival vagy éppen az identitás alakulásával? Hogyan hathatnak a lassan egy éve tartó, hol szigorodó, hol enyhülő koronavírus járványhoz kapcsolódó korlátozások a fiatalok életére és mentális állapotára? Milyen beavatkozási pontok és kapaszkodók lehetnek adottak számukra lelki problémáik esetén? A Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai OsztályánakOlvass tovább
