Bizonyára sok szülő élt már át nehéz perceket, mert gyermeke valamilyen tárgyat óvatlanul az orrába dugott és házilagos eltávolítása nem járt sikerrel. A kisgyermekek, különösen a kisdedek általános kíváncsiságuktól hajtva, előszeretettel tuszkolnak fülükbe, orrukba – gyakran meglepő nagyságú –idegen tárgyakat, növényi magvakat. Ez az esemény gyakran nem a szülő szeme láttára történik, ami megnehezíti a felismerést.

Orr idegentest lehetőségére utal, ha a gyermek egyik orrfeléből furcsa színű váladékozást észlelnek. Régi idegentest jelenlétére a féloldali gennyes orrváladékozás hívhatja fel a figyelmet.

Az idegentestek az orrból megfelelő műszerek segítségével szakszerűen eltávolíthatóak. Igen veszélyesek lehetnek a gombelemek, amelyek savtartalmuk miatt az orrnyálkahártyán súlyos szöveti roncsolást, maradandó sérülést okoznak.

A légcső-, és a hörgő idegentestek különösen az 1-3 éves korosztályban gyakoriak.

Ebben az életszakaszban jellemző a kíváncsiság, a folytonos mozgás és a rágófogak hiánya, emiatt a keményebb növényi magvakat, pl. a diót, mogyorót nem tudják kellően szétrágni, ami megnehezíti lenyelésüket, vagy ami még gyakoribb, hogy mozgás vagy köhögés közben félrenyelik (aspirálják) azokat, amely könnyen vezethet életveszélyes szituációhoz.

A leggyakoribb légúti idegentestek közé tartoznak gyermekkorban a növényi magvak, a mogyoró, bab, napraforgómag, de különböző játékdarabok és kisebb fémtárgyak sem ritkák. Az anatómiai adottságok miatt az idegentest nagyobb gyakorisággal kerülhet a jobb oldali főhörgőbe.

A légúti idegentestek eltávolítása gyermekkorban minden esetben altatásban történik, megfelelő méretű endoszkópok és fogók segítségével.

Az idegentest félrenyelés legjellemzőbb tünete a hirtelen jelentkező köhögés, nehézlégzés, ellilulás, sípolás-búgás a tüdő felett, az addig teljesen tünetmentes gyermeknél.

A légutak teljes elzáródása azonnali halált eredményezhet.

A kezdeti viharos tünetek után az idegentest típusától, nagyságától és elhelyezkedésétől függően akár hosszabb tünetmentes szak is következhet. A fém idegentestek, ha lényeges elzáródást nem okoznak, akár hónapokig is tünetmentesek lehetnek. A növényi magvak ezzel szemben duzzadásra hajlamosak és elzárhatják a hörgők nyílását, szervessav tartalmuknál fogva pedig granulációs szövet képzésére ingerlik a környező nyálkahártyát. Ennek következtében lázas állapot, tüdőgyulladás, tüdőtályog alakulhat ki.

Amennyiben az aspiráció lehetősége nem vetődik fel azonnal, mert nem a szülő jelenlétében történt, akkor csak a megfelelő gyógykezelésre nem reagáló tüdőgyulladás, a tüdő légtelensége miatt merülhet fel a hörgőtükrözés szükségessége, vagy mellékleletként derülhet fény a fém idegentest jelenlétére az egyéb okból elvégzett mellkas röntgen során.

A panaszok és a tünetek időbeli elhúzódása elfedheti az idegentest félrenyelés tényét és a kérdés csak akkor vetődik fel, ha a következmények kialakulnak, ezért nagyon fontos az előzmények gondos, körültekintő átgondolása és az, hogy mindig gondoljunk idegentest lehetőségére ebben az életkorban.

Idegentest légutakba kerülésének (aspiráció) gyanúja esetén a fizikális vizsgálat és a mellkas röntgen is az alapvizsgálatok közé tartoznak. A talált eltérések megerősíthetik az idegentest jelenlétét, de a negatív mellkas röntgen és fizikális vizsgálat ellenére is kötelező elvégezni a légcsőtükrözést minden ilyen esetben, amennyiben a panaszok idegentest lehetőségére utalnak.

A nyelőcsőben is megakadhatnak nem megfelelően megrágott, nagyobb falatok, idegen anyagok, csontok, játékdarabok, pénzérmék.

Nyelőcső szűkülettel bíró gyermekeknél gyakrabban számolhatunk idegentest elakadására a szűkült rész felett. A nyeléskor jelentkező szegycsont mögötti fájdalom, teljes nyelőcső elzáródás esetén pedig az intenzív nyálzás, nyelési képtelenség, öklendezés, hányás hívhatja fel rá a figyelmet.

A nyelőcső idegentestek eltávolítása nyelőcsőtükrözés során történik, amelyet a hörgőtükrözéshez hasonlóan gyermekeken mindig altatásban végzünk. A vizsgálathoz használt endoszkópok különböző méretben állnak rendelkezésre. Az idegentest megragadására többféle fogót használhatunk. A választást az idegentest típusa határozza meg.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Fül-orr-gégészeti Osztályán több, mint 50 éve végzünk endoszkópiát. Évente hozzávetőlegesen 100 ilyen jellegű beavatkozás történik nálunk. A beavatkozások közel 50%-ában találunk ténylegesen idegentestet, amely igen komoly szám és alátámasztja az endoszkópos beavatkozás elvégzésének szükségességét már a légúti és nyelőcső idegentest gyanúja esetén is.

Mindezen adatok figyelembevételével azt javasoljuk a szülőknek, hogy a fent részletezett tünetek esetén forduljanak fül-orr-gégész szakorvoshoz. Bár az esetek többségében az aspirációt kivédeni szinte lehetetlen, mert váratlanul, hirtelen adódik, megfelelő odafigyeléssel sok kellemetlenségtől kímélhetik meg gyermeküket és magukat a szülők. Ezért lehetőleg ne adjunk mogyorót kisded korú gyermekünknek és a diós beigli készítésénél is legyünk óvatosak, ha kisgyermekünk van.

Dr. Csákányi Zsuzsanna