„Amikor nem járni tanul meg, hanem rohanni először, és amint megtanul beszélni, be nem áll a szája” -avagy mi áll az ADHD hátterében?

Az ADHD egy mozaikszó, a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar angol rövidítése.

A koncentrációs képességért felelős agyi terület fejletlensége, működési zavara áll a tünetegyüttes hátterében. Az esetek egy részében genetikailag meghatározott, öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, de kialakulhat magzatkori oxigénhiányos állapot következtében is az ADHD.

Dr. Sófi Gyula, -igazságügyi gyermekpszichiáter- Az ADHD Magyarország Alapítvány sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy „az ADHD betegségben szenvedő gyerekek döntő többsége ép intellektussal rendelkezik, az agyban található figyelemközpont működési zavara miatt – idegsejti pusztulás következtében – mégsem tudnak folyamatosan egy dologra figyelni. Mint fogalmazott, ez egy veleszületett állapot”(forrás:1)

Az ADHD három fajtáját különböztetik meg: a túlmozgásos-a köznyelv szerint „hiperaktív”-, a figyelemhiányos, illetve e kettő kombinációját ötvöző változatot.

Mindhárom esetben az átlagostól eltérő fejlődést tapasztalhatunk a gyermeknél – nem járni tanul meg, hanem rohanni először, és amint megtanul beszélni, „be nem áll a szája” -, ami a későbbiekben komoly teljesítményzavart fog eredményezni, továbbá akadályozza a gyermek közösségi beilleszkedését.

Az impulzivitás egyik legjellemzőbb tünete a kontrollprobléma, mely gyakorlatilag az élet minden területén jelentkezhet. Az ADHD -s impulzív gyermek nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudja kontrollálni önmagát. Nem azért viselkedik úgy, mert rossz akar lenni, hanem mert nagyon nehezen, tanulás útján képes viselkedését befolyásolni. Gyakran jellemzik érzelmi kitörések, dührohamok, mivel szintén nem képes parancsolni magának az ADHD – gyermek, képtelen uralkodni az érzelmein. Kitörései kontrollálatlanok. Nem képes várakozni, helyben állni, vagy ülni, feltűnően türelmetlen, jellemző rá, hogy dolgait elhagyja.

Lényeges az időben történő felismerése és kontrollálása, ugyanis a kezeletlen ADHD negatív módon hat a gyermek korai szocializációjára, iskolai teljesítményére, valamint családi életére is.

„Későbbi életkorban egyre gyakoribb az agresszív cselekedet, drog- és alkoholfogyasztás, közlekedési balesetek okozása, kisebb-nagyobb bűncselekmények. Az ilyen esetekben elkövetett, meggondolatlan cselekedetek miatt börtönbe került fiatalok több, mint felénél pszichiátriai betegségeket találtak, melynek 90 százaléka ADHD volt. A fiú-lány megoszlási arány ADHD esetében: 9:1 a fiúk „javára” (Dr.Sófi Gyula igazságügyi szakértő, forrás:1)”.

Az ADHD-s gyermekeket gyakran sorolják a „neveletlen, kezelhetetlen” kategóriába.

A nevelés és a kezelés kulcsa az iskola és a szülő kezében van, valamint rendkívül fontos a korai felismerése. Hajdú Ágnes az ADHD Magyarország elnöke hívja fel előadásaiban a figyelmet arra, hogy a tünetek észlelése után a szülő a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóhoz fordulhat, ahonnan szükség esetén gyermekpszichiáterhez irányítják. A szakember az ADHD diagnózist követően gyógypedagógiai fejlesztést, illetve komplex kezelést javasol, melynek része lehet a pszichoedukáció (a gyermek-illetve szülei felvilágosítása betegsége lelki okairól és azok lehetséges kezeléséről), a viselkedésterápia, szülőtréning, szociális beilleszkedést, tanulást segítő tréning, beleértve esetenként a gyógyszeres terápiát is.

Pszichoterápiára elsősorban azoknak a hiperaktív gyerekeknek lehet szüksége, akiknél az eltérés súlyossága nem teszi szükségessé a gyógyszeres figyelemserkentést.

Pedagógusként magam is tapasztaltam, hogy az időben felismert – kb. 6 éves korra tehető – és kezelt ADHD-s gyermekek és környezetük életén javíthat a szülő, a tanár és a szakember, és nem utolsó sorban a gyermek együttműködése.

Egy hiperaktív gyerek sokszor érdeklődő, sokoldalú, spontán segítőkész, de akaratosabb társainál, érdeklődése hamar alább hagy, beszélgetés közben pedig nagyon nehéz fenntartani a figyelmét. A figyelem tartósságának, a monotóniatűrés mértékének vizsgálatára szolgáló egyik legelterjedtebb tesztje a Pieron-figyelemteszt. A figyelem határozza meg, hogy mit észlelünk a beérkező információáradatból.

Az ADHD pontos diagnózis ismeretében szakemberek segítségével a tanulás és a beilleszkedés terén is eredményesen kezelhető a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar.

Az ADHD terápiája segít abban, hogy az érintettek a későbbiekben tünetmentes, teljes életet élhessenek.

Egy óvodás gyermeknél nehéz megállapítani a figyelemzavart. Sok szülőben fel sem merül az ADHD lehetősége, mivel összemosódik a mozgékonysággal, szétszórtsággal. Ezeket a tulajdonságokat gyakran betudják a személyiségnek. Az ADHD tünetei általában óvodáskor végén, vagy kisiskoláskorban jelentkeznek, amikor egyre több figyelmet összpontosító helyzetben kell a gyermeknek teljesítenie.

Az esetek döntő többségében az iskolába kerüléskor derül ki a probléma, az ADHD, mert a gyerek nehezebben figyel oda órán, bekiabálja a választ, nem tud nyugton ülni, a külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét, a napi tevékenységben feledékeny, nem figyel megfelelően a részletekre, vagy hibákat vét, illetve nehézséget jelent a figyelem megtartása.

Fontos megjegyezni, hogy az ADHD jelei átfedést mutathatnak a pervazív (egész életen át tartó) fejlődési zavar, hangulatzavar, mentális retardáció (szellemi fejlődés zavara) velejáróival. A figyelmetlenséget könnyen okozhatja például hallás– vagy látáscsökkenés is, ezért ennek pontos megítélése mindenképpen javasolt. Tanulási zavaroknál, vagy beilleszkedési gondok esetén érdemes az ADHD-ra is gondolni.

Talán megnyugtató hír a szülők számára, hogy az ADHD -s figyelemhiányos gyermek viselkedése NEM nevelési hiba.

Magyarországon a tanköteles korosztályban több tízezerre tehető az ADHD -s gyermekek száma. A szülők és pedagógusok nagy hányada későn, vagy egyáltalán nem ismeri fel a betegséget. A kezeletlen ADHD pedig szinte minden esetben tanulási, illetve magatartási problémákhoz vezet.

A Mindennapi Pszichológiában olvasható felmérés szerint „…hazánkban mintegy 50 ezer gyermek él anélkül, hogy ő, vagy környezete tudna állapotáról, holott az ADHD betegség időbeni felismerésével és megfelelő szakorvosi segítséggel nagymértékben javulnak a gyermekek szociális, beilleszkedési, magatartási problémái, interperszonális kapcsolatai, tanulási nehézségei, majd később továbbtanulási lehetőségei, munkaképességei. Vagyis esélye lesz egy egészséges, pozitív életpálya kialakítására…” (Hajdu Ágnes, az ADHD Magyarország Alapítvány elnöke. Forrás:2 )

Sófi-Ősz Veronika

A cikk megosztását külön köszönjük!  

Idézett forrás:
1. Magyar Nemzet/Családháló (Dr. Sófi Gyula)
2. ADHD Magyarország Alapítvány sajtótájékoztatója (Hajdú Ágnes, Dr.Sófi Gyula)
ADHD Alapítvány/orvosikozpont.hu
Felhasznált forrás:
3. Házipatika/ADHD
4. Semmelweis: Médiasarok/ADHD
5. Mindennapi Pszichológia/ADHD a láthatatlan betegség