A gyermekgyógyászatban a különböző betegségek felismerésében kiemelkedő szerepe van az ultrahang vizsgálatnak.

A legfontosabb előnye ennek a képalkotó modalitásnak, hogy nincs káros hatása az újszülöttre nézve, ellentétben a röntgenvizsgálatokkal. A szervezet számára nem jelent különösebb megterhelést, gyorsan elvégezhető, nem jár fájdalommal. Ugyanakkor nem igényel komolyabb előkészítést sem, nem szükséges a gyermekek altatása a vizsgálat elvégzéséhez, szemben például az MR-, illetve CT-vizsgálattal. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai szintén megerősítették, hogy az ultrahangvizsgálat ártalmatlan. A szervezet szerint az ultrahangos diagnosztika egy elismerten biztonságos, hatékony és rendkívül rugalmas képalkotó eljárás, amely gyorsan és költséghatékony módon képes orvosilag releváns információkat szolgáltatni a test nagy részéről.

A módszerrel lehetőség nyílik számos, egyébként tüneteket nem okozó elváltozás korai felismerésére és azok mielőbbi kezelésének megkezdésére.

Ez a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából nagyon fontos, hiszen a módszer segítségével megelőzhető számos súlyos, maradandó károsodás kialakulása. Az időben felfedezett problémák ugyanis könnyebben és hatékonyabban gyógyíthatók.

A vizsgálat során áttekintik a legfőbb hasi szerveket: a májat, az epehólyagot, az epeutakat, a hasnyálmirigyet, a lépet, a mellékveséket, a veséket, a húgyhólyagot, a bélrendszert, illetve a hasüreg mögötti régiót, az ún. retroperitoneumot.

A veleszületett fejlődési rendellenességek közül a leggyakoribbak a vese elváltozásai.

A hasi ultrahangvizsgálattal megítélhető a vesék helyzete, a vizeletelvezető rendszer elzáródással, vizeletelfolyási akadállyal járó kórképei, a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték különböző mértékű tágulata, a vesemedence falának megvastagodása, esetleg a vesék cisztás megbetegedése.

A veleszületett vesebetegségek közül a vizeletelfolyási zavarral, elzáródással járó elváltozások. A terhességi ultrahang vizsgálatok során 1:100-1:500 gyakorisággal találnak veseüregrendszeri tágulatot. A születést követő első néhány hétben a vesék működése még éretlen, a normális vizeletelválasztás 6 hetes kor körül kezdődik el. A terhességi ultrahang vizsgálatok során felismert tágulatok nagy része ennek megfelelően magától megszűnik. Amennyiben a szűrővizsgálaton is megfigyelhető vizeletpangás, ultrahanggal eldönthető, hogy a szűkület milyen mértékű és milyen szinten helyezkedik el, attól függően, hogy csak a vesemedence vagy esetleg a húgyvezeték is tágult.

A vizelet visszafolyásával járó betegség, az ún. vesicoureteralis reflux (VUR) egy gyakori kórkép csecsemőkorban. A betegségre utalhat a veseüregrendszer vagy a húgyvezeték különböző mértékű tágulata, a vesemedence falának megvastagodása. A VUR hajlamosít a húgyúti fertőzésekre és ezáltal vesekárosodáshoz vezethet.

A cisztás vesebetegségek közül a multicisztás vese már újszülöttkorban is diagnosztizálható. A policisztás vesebetegség egyes eseteiben már ilyenkor is vannak ultrahangos eltérések, sajnos azonban többnyire csak gyanújelek mutatkoznak.

Újszülött korban a mellékveséket jól lehet ultrahanggal vizsgálni.

A sokszor tünetmentesen, szülési sérülés következtében (legtöbbször nagy súlyú babákban) kialakuló mellékvesevérzés, valamint a ritka, mellékveséből kiinduló daganat, az ún. neuroblastoma jól vizsgálható.

A máj ultrahang vizsgálatakor megállapítható a szerv nagysága és szerkezete. Ábrázolódnak a jóindulatú elváltozások közé tartozó ciszták (folyadéktömlők), illetve az érrendszer eredetű jóindulatú daganatok (haemangiomák) is. A máj ultrahang vizsgálata során mindemellett felismerhető az epeutak esetleges fejlődési rendellenessége, az epehólyagban besűrűsödött epe, esetleg epekő.

Gyakran felmerülő kérdés a “bukós” babáknál a reflux, azaz a gyomorból a nyelőcsőbe történő táplálék visszacsorgásának vizsgálata.

A refluxot ultrahanggal jól lehet látni. A bukás önmagában is a reflux diagnózisát erősíti, legtöbbször azonban életkori adottság (fiziológiás), kezelést nem igényel. A fejlődésében visszamaradó, sokszor hányó csecsemő objektív vizsgálatára egyéb módszerek alkalmasak, mint például a pH-mérés. Sugárban hányó csecsemőknél ki kell zárni a gyomorszáj szűkületet (ún. pylorus stenosist).

A belek ultrahang vizsgálatánál a gáztartalom korlátozza a módszer hatékonyságát, de néhány betegség felismerhető

Az ultrahangos szűrővizsgálat minden csecsemő számára ajánlott, de különösen javasolt azoknál, akiknek családjában előfordult már fejlődési rendellenesség, illetve vesebetegség.

A szűrővizsgálat akkor is kifejezetten ajánlott, ha a csecsemő fejlődése elmarad az átlaghoz viszonyítva. A vizsgálatra jó, ha a csecsemő nem éhgyomorra érkezik. Egyrészt a jóllakott babák komfortosabban érzik magukat, másrészt érdemi információ a gyomor-nyelőcső közti funkcionális kapcsolatról, valamint a gyomor ürüléséről így adható.

Sajnos a csecsemők hasi ultrahanggal való szűrését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozza, így a vizsgálat önköltséges.

Dr. Béli Tímea

A cikk megosztását külön köszönjük!