Mire számíthatunk?

Az élet első hónapjaiban babánk immunrendszere még nagyon éretlen és kevésbé működik hatékonyan, mint az élet későbbi szakaszaiban. Gyermekünk ekkor még passzív védelemmel rendelkezik, melyet az anyai védőanyagoknak köszönhet. Az anyai eredetű speciális ellenanyagok azonban csak pár hónapig életképesek, ezután elbomlanak. Szoptatott babánál az anyatejben lévő immunanyagok segítik a további védekezést, azonban az immunrendszer éretlensége, veleszületett gyengesége és új környezeti hatások miatt ilyenkor is előfordulhat megbetegedés.

A betegség első jelei

Szülőként azonnal szemet szúr, ha gyermekünk állapotában változás következik be. Az újszülöttek fertőzéses megbetegedései sokszor banális tünetekkel kezdődnek.
A legfontosabb mindig az állapot megítélése: megváltozhat a gyermek ébersége, élénksége, viselkedése és táplálhatósága. Fontos hogy megőrizzük higgadtságunkat és figyeljünk a jelekre.
Észlelhetünk idegrendszeri tüneteket (bágyadtság, nyugtalanság, kevés mozgás, túlérzékenység,), gyomor-bél rendszeri tüneteket (bukás, hányás, haspuffadás, híg széklet) és bőrtüneteket (sápadtság, márványozottság, arckékülés, sárgaság, bőrvérzések).

Ha emellett gyermekünk normális testhőmérséklete változik, rendellenesen emelkedett vagy alacsony lesz, fel kell merüljön bennünk a fertőzéses megbetegedés gyanúja. Sokan nem tudják, hogy az alacsony testhőmérséklet is jelezheti a bajt.

Fertőzés következtében újszülött- és fiatal csecsemőkorban rendkívül rövid idő alatt súlyos állapot alakulhat ki, fontos, hogy a gyermeket minél előbb orvoshoz vigyük, aki meg tudja állapítani a tünetek mögött álló betegség típusát és elkezdi annak megfelelő terápiáját.

Ne essünk pánikba!

Fertőzést okozhat vírus, baktérium, gomba vagy parazita.
Ahhoz hogy megfelelő kezelést indíthassunk fontos megállapítani, melyik kórokozóval állunk szemben. Ennek felderítésében számos vizsgálat van a szakemberek segítségére a fizikális vizsgálaton kívül. Ilyen például a vérvétel, vizelet és széklet vizsgálat. A vérkép nagy segítséget nyújt: a fehérvérsejtek száma és az egy típusok megoszlása vírusos vagy bakteriális fertőzésre utalhatnak. A CRP-szint bakteriális fertőzésben magas, vírus esetén általában csak enyhén emelkedett. A vizsgálatok többnyire kellemetlenséggel, néha kisebb fájdalommal járhatnak a beteg újszülött számára, például vérvételnél vagy vizelet mintavételnél, ezért nagy szükség van a szülők türelmére, megértésére és együttműködésére.

Mivel állunk szemben?

A vírusoknak nincs önálló anyagcseréje, nem szaporodnak, csak a gazdasejtet programozzák át, hogy „lemásolja” a vírust. Ezzel szemben a baktériumok anyagcserével és életjelenségekkel rendelkeznek, életjeleket mutatnak. Az antibiotikum a baktériumok anyagcseréjét, szaporodását és életfolyamatait gátolja. Fontos megértenünk, hogy a baktériumok és vírusok közti különbség miatt az antibiotikum a vírusra nem hat, csak a baktériumra.

Régebben vírusos megbetegedés esetén is felírták az antibiotikumot az orvosok, tartva az esetleges bakteriális felülfertőződéstől.

A vírusos alapbetegség gyengíti, az immunrendszert ez által megnő a veszélye a felülfertőzésnek. A vírusos megbetegedések általában enyhe tünetekkel járnak, melyek azonban az újszülött számára nagyon megterhelők, emiatt azt gondolhatjuk, gyermekünkkel nagy baj van. Ijesztőnek tűnhet, hogy ilyen esetekben csupán tüneti kezelést alkalmaznak , amíg a baba immunrendszere leküzdi a vírust. Ilyen például a sóoldatos inhalálás, intravénás folyadék bevitel táplálási nehezítettség, fokozott folyadékvesztés esetén, orrtoalett és lázcsillapítás. Az aggódó szülőknek javasoljuk, a kórházi kezelés során is segítsék gyermekük gyógyulását fokozott gondoskodással, szeretettel, figyelemeltereléssel és bőséges folyadék bevitellel.

Előfordulhat, hogy a vírusos fertőzés kezelése során változnak a tünetek. A legyengült immunrendszer nem tud megfelelően védekezni a fertőző baktériumok ellen. Az áttetsző orrváladék sárgás színűvé válik, nem múlik a láz, fájdalom jelentkezhet ott, ahol baktériumok telepednek meg (fül, torok, vesetájék). Ha felmerül felülfertőződés vagy újabb fertőzés lehetősége, ennek igazolására újabb vizsgálatok történhetnek.

Bakteriális fertőzés

Ha bakteriális fertőzés valószínűsíthető, akkor ennek kezelése újszülöttek estében szinte mindig antibiotikus kezelést jelent. Először ún. empirikus alapon (azaz a korábbi tapasztalatok, tudományos vizsgálatok, szakmai protokollok, a felmerülő kórokozók ismert tulajdonságai alapján meghatározott) választott gyógyszerrel indul a terápia. Mindig törekszünk arra, hogy az adott kórokozót laboratóriumi tenyésztés során tudjuk azonosítani, majd antibiotikum-érzékenységét is vizsgáljuk, így célzott antibiotikum kúrára is lehetőség nyílik. A tenyésztés általában 3-7 napig tart, mely során a vérből vagy vizeletből kinyert baktériumot táptalajon tenyésztik és megvizsgálják, pontosan milyen gyógyszer gátolja a szaporodását illetve pusztítja el az adott típust. Erre azért van szükség, mert a különböző baktériumok más-más antibiotikumra érzékenyek. Pontos meghatározással és célzott gyógyszer adásával azonban a betegség jól kezelhető.

A szükséges rossz – az antibiotikum kezelés

Újszülöttek esetében is nagyon fontos, hogy a gyógyszer megfelelő mennyiségben eljusson a fertőzés helyére, az adott szervbe, szövetbe, és ott megfelelő ideig megfelelő terápiás koncentrációt érjen el.
Emiatt az újszülöttek antibiotikum terápiája intravénásan történik 5-7, vagy akár 7-14 napon keresztül. Amellett, hogy a gyermek általános állapota napról napra javul, közben újabb nehézségekkel is szembesülhetünk a kórházi tartózkodás során.

A beteg újszülött intravénás kezelése injekciós vagy infúziós formában történik. A gyermek vénájába branült helyezünk, ezen keresztül juttatjuk be a szükséges gyógyszereket. A branül maximum 72 órát maradhat egy vénában, utána cseréljük a kezelés folytatása céljából. Sajnos újszülöttek esetében számolnunk kell a vénák gyengeségével, aminek gyakoribb branül csere lehet a következménye. Fontos, hogy ha antibiotikum kúrába kezdünk, tartsunk ki a végéig. A tünetek általában megszűnnek az antibiotikum kezelés vége előtt, ekkor már a baktériumok nagy része elpusztult. Ha ekkor abbahagyjuk a kúrát, mert a gyermek tünetmentes, látszólag meggyógyult és anya is haza szeretne már menni, hatalmas kockázatot vállalunk. A fertőzés újra fellángolhat, ellenállóbb baktériumok szelektálódhatnak ki, sokkal nehezebb lehet egy újabb hatékony gyógyszert találni, még hosszabb kórházi kezelésre lehet szükség.
Legyünk türelmesek, kitartóak, hiszen gyermekünk gyógyulása a cél!

Amivel még segíthetünk…

Amint elkezdődik újszülöttünk antibiotikum kúrája, gondolnunk kell a jótékony baktériumok egyensúlyának megőrzésére. Ebben a korban a babák bélflórája még kezdetleges, kevés jótékony baktériumot tartalmaz. Az antibiotikum alkalmazása a normál flóra pusztulását eredményezheti, mely emésztőszervi tünetek, gombás fertőzés és felszívódási zavarok megjelenésével járhat (hasmenés, szájpenész, laktóz intolerancia). Mindezek megelőzése miatt az antibiotikum kezelés alatt és után probiotikum adása javasolt. Ennek leghatékonyabb módja, ha az antibiotikum beadás után néhány órával vagy gyógyszerbeadások közti félidőben adjuk a probiotikus készítményt.

Mielőbbi gyógyulást, jó egészséget kívánunk!

Vermes Krisztina