Mi is az az atópiás dermatitis?

A köznyelvben ekcémaként ismert bőrbetegség a leggyakrabban előforduló csecsemő- és gyermekbőrgyógyászati kórkép. A dermatitis kifejezés bőrgyulladást, míg az atópia genetikailag meghatározott túlérzékenységet, hajlamot jelent.

A statisztikák azt mutatják, hogy az atópiás dermatitisben szenvedők száma rohamosan nő, és leggyakrabban a fejlett, civilizált társadalmakban fordul elő, szoros korrelációt mutatva az anyagi jóléttel, a fokozott higiénés körülményekkel. Az atópiás kórképek közé a dermatitisen kívül az allergiás kötőhártya-gyulladást, a szénanáthát és az asthma bronchialét soroljuk, melyek gyakran együttesen, vagy egymást követően jelentkeznek a gyermeknél. Összefoglaló névvel ezt hívjuk atópiás alkatnak.

Miért alakul ki az atópiás bőrgyulladás?

Kialakulásában számos tényező játszik szerepet, ezért multifaktoriális betegségről beszélünk. A legfontosabb a genetikai meghatározottság. Egyrészt azoknál, akik családjában az atópiás kórképek (szénanátha, asztma stb.) jelen vannak, nagyobb valószínűséggel találkozunk atópiás dermatitisszel. Másrészt ezeknél a gyermekeknél a bőr védő-, úgynevezett barrierfunkciója károsodik, így az allergének, irritánsok könnyebben átjutnak a bőrfelszínen, valamint immunrendszerük fokozottabban reagál a bőrt érő külső és belső stimulusokra.

A károsodott barrierfunkció miatt jelentős vízvesztés következik be, így bőrük könnyebben kiszáradhat, berepedezhet.

Gyakran tapasztaljuk, hogy az ekcémás tünetek betegség vagy pszichés megterhelés (iskolai stressz, családon belüli konfliktusok stb.) ideje alatt, valamint hormonális hatásokra felerősödnek, kiújulnak. Az éghajlati tényezőknek is jelentős szerepet tulajdonítunk, hiszen a téli időszakban a hideg, száraz, csökkent páratartalmú időjárás elősegíti a bőr kiszáradását. Ezzel szemben nyáron ritkábban jelentkezik ekcéma, melynek egyik oka az előbb részletezetteken kívül az, hogy az UV-sugárzás gátolja az immunrendszer túlzott működését.

Az allergia szerepe az atópiás dermatitisben

Csakúgy, mint a többi atópiás kórkép hátterében, a bőrgyulladás kialakulásában, fellángolásában is szerepet játszanak légúti és táplálékallergiák. A leggyakoribb légúti allergének közé az állatszőr, a poratka, a penészgomba, a pollenek, a parlagfű, a pázsitfüvek, míg az élelmiszerallergének közé többek között a tej, a tojás, a szója, a hal- és rákfélék, a búza és az olajos magvak tartoznak. Az ekcémás tünetek megelőzésében nagy jelentőséggel bír az egyénre jellemző allergiás folyamatok ismerete, hiszen a bőrgyulladást provokáló tényezők eliminálása megakadályozhatja az bőrtünetek jelentkezését. Hangsúlyoznunk kell, hogy az allergiavizsgálatok nem adnak száz százalékban megbízható eredményt, sok az álpozitív és az álnegatív eredmény. Hatásos lehet, ha megfigyelés útján tájékozódunk a provokálótényezőkről, tüneti napló vezetésével nagyobb ismeretre tehetünk szert. Ne feledkezzünk meg a keresztallergia jelentőségéről sem!

Mi jellemző az ekcémás bőrre?

Az atópiás dermatitist kifejezett viszketés, száraz, vörös, beszűrt plakkok, hámló, berepedezett, esetenként nedvedző, kisebesedő bőr jellemzi. Gyakran érintett a hajas fejbőr, a szemhéjak, a nyak, a könyök- és térdhajlatok, a tenyér, a talp, a csukló, a bokatáj, de az egész testfelületen kialakulhatnak a bőrtünetek. Az ekcéma elhelyezkedése életkorfüggő is, így a kor előrehaladtával a tünetek lokalizációja változhat. Mivel csecsemőkortól kezdve a felnőtteken át minden korosztály érintett lehet, így megkülönböztetünk csecsemőkori, gyermekkori, illetve felnőttkori formákat.

A betegség lefolyása, kinövi-e a gyerek az ekcémát?

Az esetek többségében – krónikus betegségről lévén szó – tünetmentes és tünetes időszakok váltják egymást. Gyakran tapasztaljuk, hogy a csecsemőkori, kisgyermekkori ekcéma a későbbi életkorban tünetmentessé válik, vagy másik atópiás betegség alakul ki, máskor azonban a felnőttkort is végigkíséri. Nem tudjuk előre megjósolni, hogy meddig számíthatunk az ekcémás tünetek jelentkezésére.

Hogyan előzhetjük meg az atópiás bőrgyulladás kiújulását?

Fontos a provokálófaktorok felderítése, eliminálása, az ismert allergének kerülése.

A légúti és táplálékallergiák mellett egyre nagyobb jelentőséggel bírnak bizonyos növények, fémek, kozmetikumok, krémek összetevői, adalékanyagai, irritánsok által kiváltott irritatív folyamatok, allergiás reakciók, melyek szintén bőrgyulladáshoz vezetnek (pl. lanolinérzékenység). Tartózkodjunk a hosszú ideig tartó, forró fürdőzéstől, helyette alkalmazzunk langyos vizes, gyors zuhanyoztatást. Használjunk adalékanyag- és illatszermentes mosakodókrémet (Ung. Hydrophilicum FoNo), fürdőolajat. Tusolás után különösen, naponta legalább egyszer-kétszer alkalmazzunk gyógyszertári testápoló készítményt tünetmentes időszakban is! Nyári hónapokban kényelmesebb lehet a vizes alapú testápoló, télen viszont a zsírosabb hidratálókat részesítsük előnyben.

Válasszunk megfelelő sportot gyermekünknek. Úszás során a bőr könnyen kiszáradhat, a klóros víz irritálhatja bőrét. Kerüljük a fokozott izzadással járó fizikai tevékenységeket. Ne öltöztessük gyermekünket túl meleg, durva szövésű, illetve műszálas textíliákba, ehelyett a világos pamuttextíliákat preferáljuk. Fontos a gyermek pszichés támogatása. A kóros lelki folyamatok feltárásához, megértéséhez, a konfliktuskezeléshez bátran kérjünk segítséget szakembertől.

Mit tegyünk, ha már kialakultak az ekcémás bőrtünetek?

Kövessük a gyermekbőrgyógyász utasítását, tanácsát! Az ekcémás tünetek fellángolásakor kezelőorvosunk kortikoszteroid-tartalmú externát javasolhat. A tapasztalat, valamint a klinikai vizsgálatok is azt mutatják, hogy a megfelelő töménységű, hatóanyag-tartalmú gyulladáscsökkentő szteroidkrémek időben elkezdett, optimális módon, kellő rendszerességgel történő alkalmazása lerövidíti a gyógyuláshoz, tünetmentességhez szükséges időtartamot.

A mindennapi gyakorlatban gyakran szembesülünk a szülőknek a szteroidtartalmú készítményekkel szemben támasztott félelmeivel. A gyermekbőrgyógyászati krémek hígított externák, az előírt kezelés mellett nem jellemző a mellékhatások kialakulása. Viszketéscsillapításra a külsőleges gyulladáscsökkentésen kívül szájon keresztüli gyógyszerekre, úgynevezett antihisztaminokra is szükség lehet. Súlyos esetben bőrgyógyászunk belsőleg alkalmazandó szteroidot, vagy más, az immunrendszert befolyásoló gyógyszert, esetleg fényterápiát írhat elő.

Dr. Kovács Renáta