Főmenü

Tegyük tisztába! Beszéljünk a “pelenka dermatitis”-ről

pelenka dermatitis

Utolsó frissítés:

A pelenkás terület kiütése nem új keletű dolog, az orvosi irodalomban már 1877-ben megemlítik azt. A pelenkás terület károsodása – ami nem allergiás és nem fertőzéses folyamat – több tényezőtől függ.

Leggyakrabban 6-12 hónapos csecsemők között fordul elő, melyben szerepet játszhat a vegyes táplálék bevezetése.

A pelenka dermatitis gyakoribb tápszeres csecsemőknél, mint anyatejjel tápláltaknál,

mivel az anyatejes csecsemők bélflórája különbözik: kevesebb ureáz (urea bontó) enzimet termelő baktériumot tartalmaz és pH-ja is alacsonyabb.

A pelenka viselése a bőrterület befedését vonja maga után, ami megemeli a pelenkás bőrterület pH-ját, növeli a bőr víztartalmát, emiatt a bőr felázik és védő lipid (zsír) rétege is károsodik. A magas víztartamú bőr áteresztő képessége (permeabilitása) százszorosára is nőhet megkönnyítve ezzel az irritáló anyagok bőrbe jutását.

A vizelet karbamidot tartalmaz, ami a bélbaktériumok által termelt ureáz enzim hatására ammóniává alakul. Ez adja a vizelet szúrós szagát. Az ammónia fontos szerepet játszik a pelenka dermatitis kialakulásában: a bőrfelület pH-jának növekedését okozza, ez megnöveli a széklet proteáz (fehérjebontó) és lipáz (zsírbontó) enzimeinek aktivitását, ami végül is a bőrgyulladáshoz vezet. Az ammónia az ép bőrön nem okoz gyulladást.

Bár a pelenka dermatitis elsősorban nem fertőzéses jellegű, a csecsemők tápcsatornájában levő gomba, a Candida albicans is elszaporodhat a pelenkával fedett területen és bizonyos idő után hozzájárulhat a bőrgyulladás kialakulásához.

A pelenka gyakori cseréje megakadályozhatná a vizelet és széklet fent említett hatásait.

Ismerve azt, hogy újszülöttek napi 20x ürítenek vizeletet – ami 1 éves korra napi 6 alkalomra csökken – a pelenka ilyen gyakori váltása nem egyszerű feladat.

Az irritatív dermatitis a test egyéb területein is jelentkezhet. Gyakran halljuk a bőrgyógyászaton jelentkező, főképp ekzemás gyermekek szüleitől, hogy valamilyen mosószert, öblítőszert vagy egyéb tisztálkodószert „nem bír” a gyermek bőre, vörös foltok jelennek meg rajta. A nyári melegben jelentkező izzadásra is így reagálhat az érzékeny bőr. Az ekzemás bőr esetén gyakrabban fordulhat elő hasonló, hisz a száraz hám, a károsodott lipid védőréteg nem akadályozza meg az irritáló anyagok bejutását a bőrbe.

Érdemes hát jól megválasztani a fürdető-, mosakodó-, és mosó-, öblítőszereket, valamint gyakran cserélni a pelenkát a kipirosodott babapopsin. Érzékeny bőrű gyerekeknél erre még kifejezettebben figyelni kell, hogy nem okoz-e bőrtünetet, illetve nem rontja-e azokat egy-egy újonnan bevezetett tisztálkodószer.

Dr. Molnár Katalin