Tegyük tisztába! Beszéljünk a “pelenkadermatitis”-ről

pelenkadermatitis

A pelenkás terület kiütése nem új keletű dolog, az orvosi irodalomban már 1877-ben megemlítik azt. A pelenkás terület károsodása – ami nem allergiás és nem fertőzéses folyamat – több tényezőtől függ.

Leggyakrabban 6–12 hónapos csecsemők között fordul elő, melyben szerepet játszhat az anyatejes táplálék bevezetése.

A pelenkadermatitis gyakoribb tápszeres csecsemőknél, mint anyatejjel tápláltaknál, mivel az anyatejes csecsemők bélflórája különbözik:

kevesebb ureáz- (ureabontó) enzimet termelő baktériumot tartalmaz, és pH-ja is alacsonyabb.

A pelenka viselése a bőrterület befedését vonja maga után, ami megemeli a pelenkás bőrterület pH-ját, növeli a bőr víztartalmát, emiatt a bőr felázik, és védő lipid- (zsír-) rétege is károsodik. A magas víztartamú bőr áteresztőképessége (permeabilitása) százszorosára is nőhet, megkönnyítve ezzel az irritáló anyagok bőrbe jutását.

A vizelet karbamidot tartalmaz, ami a bélbaktériumok által termelt ureázenzim hatására ammóniává alakul. Ez adja a vizelet szúrós szagát.

Az ammónia fontos szerepet játszik a pelenkadermatitis kialakulásában:

a bőrfelület pH-jának növekedését okozza, ez megnöveli a széklet proteáz- (fehérjebontó) és lipáz- (zsírbontó) enzimeinek aktivitását, ami végül is a bőrgyulladáshoz vezet. Az ammónia az ép bőrön nem okoz gyulladást.

Bár a pelenkadermatitis elsősorban nem fertőzéses jellegű, a csecsemők tápcsatornájában levő gomba, a Candida albicans is elszaporodhat a pelenkával fedett területen, és bizonyos idő után hozzájárulhat a bőrgyulladás kialakulásához.

A pelenka gyakori cseréje megakadályozhatná a vizelet és széklet fent említett hatásait.

Ismerve azt, hogy újszülöttek napi 20× ürítenek vizeletet – ami 1 éves korra napi 6 alkalomra csökken –, a pelenka ilyen gyakori váltása nem egyszerű feladat.

Az irritatív dermatitis a test egyéb területein is jelentkezhet. Gyakran halljuk a bőrgyógyászaton jelentkező, főképp ekcémás gyermekek szüleitől, hogy valamilyen mosószert, öblítőszert vagy egyéb tisztálkodószert „nem bír” a gyermek bőre, vörös foltok jelennek meg rajta. A nyári melegben jelentkező izzadásra is így reagálhat az érzékeny bőr. Ekcémás bőr esetén gyakrabban fordulhat elő hasonló, hisz a száraz hám, a károsodott lipid védőréteg nem akadályozza meg az irritáló anyagok bejutását a bőrbe.

Érdemes hát jól megválasztani a fürdető-, mosakodó- és mosó-, öblítőszereket, valamint gyakran cserélni a pelenkát a kipirosodott babapopsin. Érzékeny bőrű gyerekeknél erre még kifejezettebben figyelni kell, hogy nem okoz-e bőrtünetet, illetve nem rontja-e azokat egy-egy újonnan bevezetett tisztálkodószer.

Dr. Molnár Katalin

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!