Ajak- és szájpadhasadékos gyermekek korszerű ellátása
Az ajak- és szájpadhasadék komplex fejlődéstani, funkcionális, esztétikai probléma, mely ennek megfelelően komplex ellátást igényel.
Ez az ellátás világszerte ún. hasadékcentrumokban valósul meg, ahol együtt vannak azok a szakemberek, akik – az ellátás egyes fázisaiban – külön-külön, vagy egymást kiegészítve foglalkoznak beteggel.
A Heim Pál Gyermekkórház Fül-orr-gége és Bronchológiai osztályán mintegy 50 éve működő Hasadék Centrum tapasztalatait foglaljuk össze.
Már i.e. 30 körül történtek próbálkozások az archasadék műtéti megoldására. Akkor az anatómiai szerkezet másodlagos volt, az operatőrök kizárólag a kívánt külalaki változtatásra törekedtek. A hosszú távú eredmények kiábrándítóak voltak.
Ma már nemcsak a jó funkció, hanem a megfelelő esztétikai eredmény elérése is alapkövetelménynek számít.
Törekednünk kell a beteg számára elfogadható külső kialakítására. A legújabb műtéti módszerek a régi technikák éveken át tartó, folyamatos módosításaiból származnak és segítségükkel mindinkább optimális esztétikai és funkcionális eredmények érhetők el.
A műtéti időpont kérdésében nincs egységes álláspont. Az operatőrök nagy többsége úgy véli, hogy egy egyébként egészséges csecsemőnél akkor ideális a plasztikai műtét elvégzése, amikor már az ajak elég turgoros, az ajakpír határa jól kiképződött, amely az egyesítés pontosságát megkönnyíti, és csontnövekedési zavarral nem kell még számolnunk. Ez általában 3 hónapos kor körül várható. A csecsemő erre az időre már visszanyeri születési súlyát, súlygörbéje egyenletesen emelkedik. Az ilyenkor végzett műtétek után általában nincs szükség korrekcióra. A megfelelő gyakorlattal és módszerrel végzett ajakplasztika tartósan esztétikailag elfogadható, funkcionálisan is jó eredményt hoz. Az ajakhasadékok megoldásánál számos műtéti eljárást alkalmazunk. A választást az adott hasadék típusa és jellegzetességei határozzák meg.
Ma már korrigálhatóak a rövid philtrummal, előreálló praemaxillával bíró esetek is.
A jól megválasztott újabb műtéti technikák alkalmazása mellett egyre kevesebb beteg szorul másodlagos ajak-, és orrkoreekcióra.
A szájpadhasadékok korrekciója során törekszünk a megfelelő beszédképzés elősegítésére.
Egyoldali hasadékok esetén a lágyszájpad szimmetria kialakítását Z plasztikák segíthetik. A nyílt orrhangzósság megszüntetését eredményezik a különböző alul- és felülnyelezett lebenyt alkalmazó garatplasztikai módszerek. A hasadékos betegek teljes körű ellátásának nélkülözhetetlen része az ortodonciai kezelés. A centrum specialistájának, a team vezetőjének a feladata, hogy a hosszú távú, évekig tartó programot ismertesse, a szülő bizalmát, együttműködését megnyerve partnerül szegődjön a rehabilitációban. A fent ismertetett műtétek mellett hasonlóan fontos a logopédus, az audiológus, a foniáter, és nem utolsósorban a gyermekorvos szerepe, akik végigkísérik a kisgyermeket az újszülött kortól az iskoláskorig, a pubertásig. A hallás, a beszéd, a rágás, nyelés funkciók mind ellenőrzést, és adott esetben kezelést igényelnek. Nem egyszer szükség van pszichológus, genetikus bevonására is.
A siker érdekében a házi gyermekorvos és a hasadékos team között szoros kapcsolatot kell kialakítani.
Az arc (ajak, szájpad) hasadék kezelése komplex probléma. Csak több specialista által megterezett és alkalmazott következetes gondozás hozhat a szülő és gyermek számára megfelelő eredményt.
Kapcsolódó cikkek
Gyakori gyermek-fül-orr-gégészeti műtéti beavatkozások: BRONCHOSCOPIA
A bronchoscopia, magyar nevén hörgőtükrözés egy diagnosztikus, adott esetben terápiás beavatkozás, melynek során az alsó légutakat látótérbe hozzuk, így megállapíthatjuk, hogy került-e a tüdőbe idegentest (ezt félrenyelésnek, idegen szóval aspirációnak nevezzük), vagy fennáll-e egyéb alsó légúti betegség (pl. hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, szűkület). A beavatkozás során képesek vagyunk az idegentestet eltávolítani, a váladékot leszívni, más esetekben a diagnózis felállítását segítheti. Kisgyermekkorban a bronchoscopia leggyakoribb indikációja étel, vagy apróbb tárgy félrenyelésének gyanúja. RitkánOlvass tovább
Fülzúgás (tinnitus) – lehet a gyermeknek is?
Amikor azt halljuk, hogy valakinek zúg a füle akkor felnőtt ember képe jelenik meg előttünk, aki alkalmanként a fülére tapasztja a kezét és méltatlankodik, hogy nem javul érdemben a panasza. Valahol ez érthető is, mivel nagyon sok esetben (60%) a megjelenő fülzúgás vérkeringési zavar következménye. Szakemberként sokszor fordítva is hajlamosak vagyunk általánosítani, miszerint ha egy felnőttnek zúg a füle, akkor biztosan keringési zavara van. Mivel a gyermekkorban az érrendszer működéseOlvass tovább
Orrdugulás – Milyen betegségek okozhatják gyermekkorban és melyik esetben mi a teendőnk?
Az orrdugulás az orrjáratok elzáródása az orrüreg falát borító nyálkahártya duzzanata miatt. Bármi okozhatja, ami az orrnyálkahártyán irritációt, vagy gyulladást hoz létre. Felnőtteknél rendkívül kellemetlen lehet, csökkenti az életminőséget (zavarja a beszédet, az evést, az ízérzést, szaglást, alvást). Gyermekkori előfordulása gyakoribb és súlyosabbak lehetnek a következményei. A gátolt orrlégzés újszülött- és csecsemőkorban táplálkozási, szopási nehézséget okoz, mivel a csecsemők veleszületetten orrlégzők. A felső légúti fertőzést (náthát) leggyakrabban vírusok okozzák, ezértOlvass tovább
Mi a lenőtt nyelv?
Manapság egyre több szülő szembesül azzal, hogy gyermekének lenőtt nyelve van. De mit jelent ez valójában? Miért emelkedik a gyakorisága? Vagy csak egy „divatos” jelenségről van szó? A lenőtt nyelv vagy más néven rövid nyelvfék, de a köznyelvben lepadt nyelv néven is említik (latinul: ankyloglossia, angolul: tongue-tie) egy veleszületett állapot, amelynek oka ismeretlen és gyakran mutat családi halmozódást. A jelenség során a nyelv alsó felszíne egy úgynevezett kötőszövetes húr (nyelvfék)Olvass tovább
