Korábbi cikkünkben (A “lenőtt nyelv” – avagy rövid nyelvfék) tárgyaltuk mibenlétét, klinikumát és terápiás lehetőségeit.

Miként akkor is olvashattuk, a probléma hátterében húzódó anatómia összetett és az adekvát kezelés megválasztása korántsem mondható egyszerűnek, egyértelműnek.

Ebből a tényből adódik, hogy optimális estben már a diagnózis megállapítása is társszakmák együttes munkája során jön létre.
Újszülött- csecsemőkorban kiemelt fontosságú a laktációs szaktanácsadó, későbbi életkorokban pedig logopédus és egyéb szakterületek pl. orr-fül-gégészet, gyermekgyógyászat együttműködése a sebészettel.

Mivel a lenőtt nyelv sebészeti kezelésének szükségességét illetően ellentmondásosak a szakirodalmi adatok, szakmai törekvés alakult ki az egységesíthető terápiás irányelvek kidolgozását illetően.

Jóllehet még így is gyakran adódik szubjektívnek tűnő indikáció, amikor bizonytalan a klinikai kép, de mégis műtéti beavatkozásra kerül sor, vagy pont fordítva – amely végül valóban a kívánt eredményre vezet. Az ilyen estekben elsősorban a társszakmákban dolgozók több éves szakmai tapasztalata az irányadó.

Jelenleg a protokollok mentén végzett munka korát éljük az egészségügyben is. Az irányelvek klinikai kutatásokon és evidenciákon alapulnak. A szakmai tapasztalatot ugyan nem helyettesítik, de alapvetően biztonságos ellátást tesznek lehetővé.

A rövidült nyelvfékkel rendelkező újszülöttek 25-44%-ánál találkozhatunk szoptatási nehézséggel, ilyenkor a szakirodalmi adatok alapján a frenulotomia elvégzése jelentős javuláshoz vezethet a szoptatásban – mind a gyermek, mind pedig az édesanya részéről.

A beavatkozás szükségességének megítélésekor nem elég csupán a nyelvfék megjelenésére hagyatkozni, annál sokkal fontosabb szerepe van a döntésben annak, hogy hogyan funkcionál a nyelv, azaz mennyire tudja mozgatni a baba. 2012 után e tekintetben újdonságnak számított a Bristol Tongue Assessment Tool (BTAT). Használata széles körben elterjed, ezáltal a beosztás bizonytalan pontjai is egyre jobban kikristályosodtak. A közelmúltban megjelent szakirodalmi cikk ebből a beosztásából kiindulva, azt továbbfejlesztve tárgyalja az új, ún. Tongue-tie and Breastfed Baby assessment tool (TABBY) használatának előnyeit. Mindezt egy könnyen érthető, ábrákkal illusztrált táblázat segítségével (1. ábra)

Mely kérdésekre keresi a választ a TABBY beosztás:

• Milyen a nyelvcsúcs klinikai megjelenése?
• A fogínyhez képest hol rögzül a nyelvfék?
• Milyen magasra tud emelkedni a nyelv?
• Mennyire ölthető ki a nyelv?

1.ábra: A TABBY osztályozás rövidült nyelvfék esetén.

(Ingram J,Copeland M, Johnson D, Amond A. The development and evaluation of a picture tongue assessment tool for tongue-tie in breastfed babies (TABBY) Int. Breastfeeding J. 2019; Vol. 14, Article: 31.)

Osztályozás a TABBY alapján:

• 8 normál nyelv funkció (nincsen teendő)
• 6-7 határeset “borderline, wait and see” (teendő: pozicionálási technikák változtatása)
• ≤ 5 csökkent nyelvfunkció (hatással lehet szoptatásra, vagy sem)

További, klinikailag eldöntendő tényezők, felmerülő kérdések a rövidült nyelvfék kapcsán:

• Van-e szoptatási probléma?
• Korlátozott-e a nyelv mozgása?
• A nyelvfék alakja, vagy anyai ok (anatómia) áll a szoptatási nehézség hátterében?
• Szülők álláspontja a nyelvfék bemetszést illetően (beleegyeznek-e)?

Önmagában a táblázatból kapott pontszámokra támaszkodva nem feltétlenül indikálható, hogy kinek kell nyelvfék bemetszés és kinek nem. A klinikai tapasztalatokon alapuló szempontokat – mint korábban említettem – is figyelembe kell venni.

A TABBY osztályozás elsősorban egy kezdeti felméréshez optimális. Nagy előnye a képekkel illusztrált táblázat, egyszerűsége más osztályozásokhoz képest (pl. ATLFF Assessment Tool for Lingual Frenulum Function, vagy a Lingual Frenulum Protocol with Scores for Infants), és hogy a korábbi klinikai megjelenésre támaszkodó beosztásokkal (pl. Coryllos, Kotlow) szemben funkcionális szempontokat is figyelembe vesz.

Dr. Mikóczi Márió

Irodalomjegyzék:
1. Ingram J,Copeland M, Johnson D, Amond A. The development and evaluation of a picture tongue assessment tool for tongue-tie in breastfed babies (TABBY) Int. Breastfeeding J. 2019; Vol. 14, Article: 31.
https://internationalbreastfeedingjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13006-019-0224-y#Abs1 (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/)
2. Walsh J, Tunkel D. Diagnosis and treatment of Ankyloglossia in newborns and infants: a review. JAMA Otolaryngology – Head and Neck Surgery. 2017;143(10):1032–9.
3. JP, O’Donnell CPF, Breathnach D, Jacobs SE, Todd DA, Davis PG. Frenotomy for tongue-tie in newborn infants. Cochrane Database Syst Rev. 2017;3:CD011065.
4. Francis DO, Krishnaswami S, McPheeters ML. Treatment of ankyloglossia and breastfeeding outcomes: a systematic review. Pediatrics. 2015;135:e1458–66.
5. Division of ankyloglossia (tongue-tie) for breastfeeding. Interventional procedures guidance [IPG149] (http://www.nice.org.uk/Guidance/IPG149 ).
6. Webb AN, Hao W, Hong P. The effect of tongue-tie division on breastfeeding and speech articulation: a systematic review. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2013;77:635–46.
7. Ingram J, Johnson D, Copeland M, Churchill C, Taylor H, Emond A. The development of a tongue assessment tool to assist with tongue-tie identification. Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed. 2015;100(4):F344–9.
8. Dixon B, Gray J, Elliot N, Shand B, Lynn A. A multifaceted programme to reduce the rate of tongue-tie release surgery in newborn infants: observational study. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 2018;113:156–63.
9. UNICEF Breastfeeding Assessment Tool (maternity): (https://www.unicef.org.uk/babyfriendly/baby-friendly-resources/implementing-standards-resources/breastfeeding-assessment-tools/)
10. Ingram J, Johnson D, Copeland M, Churchill C, Taylor H. The development of a new breastfeeding assessment tool and the relationship with breastfeeding self-efficacy. Midwifery. 2014;31:132–7.
11. Coryllos E, Genna CW, Salloum A. Congential tongue-tie and its impact on breastfeeding. American Academy of Pediatrics newsletter Summer 2004.1–6.
12. Hazelbaker AK. Tongue-Tie: Morphogenesis. Impact, Assessment and Treatment. Aidan and Eva Press, Columbus, OH; 2010.
13. Martinelli RLC, Marchesan IQ, Berretin-Felix G. Lingual frenulum protocol with scores for infants. Int J Orofacial Myology. 2012;38:104–12

Fotó:
https://internationalbreastfeedingjournal.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13006-019-0224-y#Abs1 (http://creativecommons.org/licenses/by/4.0/)
dreamstime.com