Az önfeledt játék, vagy sport során óhatatlanul bekövetkeznek balesetek. Ezek közül a leggyakoribbak a bőrt érintő horzsolások, sérülések, a sebek.

A műtéti sebeket, vagy a bőrgyógyászati megbetegedések okán kialakuló bőrsebeket és bőrjelenségeket ez a cikk nem érinti. Értelemszerűen, ha a fenti típusú sebekkel adódik gond, az előbbiekkel a sebészetre, utóbbiakkal a bőrgyógyászatra kell menni vizsgálatra.

Sokféle sérülés általi seb (ún. alkalmi seb) alakulhat ki a bőrön, ezek egy részét mindennapi életünkből jól ismerjük. Az egyszerű horzsolásoktól kezdve, a mély „nyílt” metszett, vagy szakított, harapott, zúzott, roncsolt, esetleg szúrt sebeken át az égési sérülésekig széles palettán helyezkednek el a kültakarót érintő baleseti károsodások.

Előfordulhat látványos, szövethiánnyal és vérzéssel járó sérülés, de létezik szinte láthatatlan, de annál súlyosabb ún. decollement sérülés is, amely a bőr mélyebb rétegeit érinti. Sőt egyes égési sérüléseknél nem látható közvetlenül a sérülést követően, hogy milyen kiterjedésű (mélységű) a szövetkárosodás, nem egyszer ez csak napok múltán derül ki. A fentiekből jól látható, hogy az optimális és adekvát sebkezelés nem egyszerű dolog, kiváltképp a súlyos és összetett sérülések esetében. Mégsem szükséges minden sebbel orvoshoz fordulni.

Egyszerűen fogalmazva a bőr kettő fő rétegből áll. Az egyik fő réteg a bőr felszínes hámrésze, az epidermis, ezt látjuk. A másik a bőr mély rétege, a dermis, vagy irha (kötőszövet, erek, idegek, szőrtüszők, mirigyek), ha ezt is látjuk, akkor már nem felületes a sérülés. Utóbbi alatt található a zsírszövet, majd az izmok és a csontok.

Egy adott seb súlyossága és gyógyulási hajlama kapcsolatban áll azzal, hogy a bőr mely rétegeit érinti, mennyire „mély”.

Amíg a csupán epidermist érintő sebek gyakorlatilag heg nélkül gyógyulnak, a dermisbe hatolók már hegképződéssel járnak. Azért ne felejtsük el, hogy a felszínes hámréteg sérülése, amely nem riasztó és gyakran vérzéssel sem jár (itt nincsenek vérerek), ugyanúgy ki van téve a fertőződés veszélyének, mint egy mélyebb, a bőralját is érintő seb, tehát sebkezelést egy felületes seb is igényel.

A sebkezelés céljai: a mielőbbi sebzárás (záródás), a szövődménymentes sebgyógyulás, a funkcionálisan és nem utolsó sorban esztétikailag is megfelelő heg kialakulása.

A felületes horzsolások esetén a sebet folyó csapvízzel le lehet mosni, majd felületét fertőtleníteni

pl. Betadine-, vagy Octenisept-oldattal. Ezután – a seb méretétől függően – gyorstapaszt, vagy ahhoz hasonló, csak nagyobb méretű, ún. szigetkötszert helyezhetünk a sérülésre.

Sebhintőport ne használjunk! A speciális antibakteriális, lélegző, esetleg ezüsttartalmú, vagy vízálló kötszerek jobbak, képesek a seb számára olyan „mikroklímát” teremteni, ami messze meghaladja a sima géz hatékonyságát. A kötést naponta, vagy szükség szerint (pl. elkoszolódik, lejön, átázik) cserélhetjük.

A sebgyógyulás az első napokban esetenként enyhe váladékozással, vérzéssel járhat.

Különösen a horzsolt sebekre igaz ez. A gyógyulás során lepedék (nem genny), majd pörk képződik, amely nem kóros, gyermekkorából mindenki jól ismeri ezt a jelenséget. A lepedék bőrfertőtlenítő oldattal letörölhető és a seb újraköthető, a pörk pedig a gyógyulás előrehaladtával idővel spontán lelökődik és a kötés is elhagyható.

1. friss sérülés  (világos pirosas, vörhenyes – illetve a sérülést kiváltó felület általi szennyeződés színét mutathatja);
2. 12-24 óra: vörhenyes sebalap, megszáradt vér és savó, esetleg lepedék;
3. 2-3 nap: vörösesbarna pörk;
4. 4-7 nap: sebszéleken hámosodás indul;
5. 10-14 nap: gyógyult.

Felületes, már pörkösödő sebek hámosodását számos szer elősegítheti, pl. Neogranormon, Bepanthen stb.

Amikor vérzik a seb, nem kell rögvest mentőt hívni,

hiszen a vérzés egy teljesen normális dolog sérülés során (miként a fájdalom is), sőt a sebgyógyulást is segítheti. Ellenben, ha nem áll el a vérzés (enyhe nyomás hatására sem), vagy nagy mennyiség ürül, gyermeke vérzékeny, nagy és roncsolt sebről, esetleg nyílt törésről van szó – ne habozzon azonnal hívni a mentőt.

Amennyiben az otthoni kezelés során a seb váladékozása fokozódik, idegentest van a bőr alatt (pl. salak, mert a teniszpályán horzsolta le a combját), a vér szivárgása nem hagy alább, a seb fájdalma fokozódik, a seb környezete vörhenyessé és duzzadttá válik, a gyermek belázasodik, akkor orvoshoz kell fordulni. Genny megjelenése esetén szintén sebészeti szakvizsgálat szükséges.

A többi seb esetében (pl. metszett, zúzott, vágott, szúrt, harapott, szakított, lőtt, égés, fagyás) már egészen más a helyzet.

Ezen sérülések során más teendők is szükségesek lehetnek, nemcsak a bőrfertőtlenítés és kötés. Kéz metszett sérülésénél nem ritka az ínsérülés; kiterjedt szakított, roncsolt sebeknél szükséges lehet a tetanusz elleni védőoltás (harapott sérülésnél nem a tetanusz, hanem a veszettség jelent veszélyt), vagy a mélyebb szövetek ellátása. Egyes szúrt sebeknél csak sebészi feltárással lehetséges a megfelelő fertőtlenítés és sebellátás, zúzott sebeknél gondolni kell az esetleges izom-, vagy csontsérülésekre is, és még sorolhatnánk.

Akkor mit is tegyen, ha seb keletezik gyermekén? Először is nézze meg, hogy milyen sérülést szenvedett, és ha az több, mint egy felületes seb, akkor forduljon orvoshoz.

Dr. Mikóczi Márió