Főmenü

Felesleges tortúra vagy a mi érdekünk is a hiteles betegazonosítás?

hiteles betegazonosítás

GY.I.K. – gyakran ismételt kérdések a betegfelvétellel kapcsolatban I.

Ma a XXI. században teljesen jogos elvárás és elengedhetetlen, hogy betegcsere ne fordulhasson elő.
Azonban keveseknek jut eszébe, hogy ez bizony nagyon sokszor magán a betegen múlik. Bizony a betegen, esetünkben a szülőn, gondviselőn, mert a pontos betegazonosítás alapja a hiteltérdemlő személyazonosítás, amikor a vizsgálatra, kezelésre jelentkeznek.

Itt nem a háziorvosra gondolok – ugyan ott is szükséges a személy azonosítása, de tudjuk, hogy a legtöbbször nem kérik el az igazolványainkat, hiszen ismernek bennünket, tudják kik vagyunk. Ezt annyira megszokják a betegek, hogy nagyon sokszor, ha egyéb egészségügyi intézménybe kell menniük, akkor sem viszik magukkal az igazolványaikat.

Betegfelvételkor kérik el a beteg igazolványait. Miért teszik ezt?

A legkézenfekvőbb válasz az, hogy ez az egyik feladatuk. Nekik kell elvégezni a regisztrálás, bejelentkezés során a hiteles betegazonosítást.

Mit értünk ez alatt?

Mi az azonosítás? – Azonosítás = az arra vonatkozó információ megszerzésének folyamata, hogy kinek állítja magát a vizsgálatra jelentkező.
Mi a hitelesítés a személyazonosítás során vagy esetünkben a hiteles betegazonosítás? – Hiteles személyazonosítás = egy személy állított azonosságáról való bizonyosság megszerzése, a bemutatott igazolványai alapján.

Ez gyakran nehézségbe ütközik, mert:

Gyakran gondolják azt a szülők, hogy ott vannak az adatok a beutalón, akkor nem kell bemutatni a kártyákat.
Ez azonban nem elég, mert a fentiek alapján a beutaló átadása még csak az azonosításhoz elég, de a hiteles személyazonosításhoz az igazolványok bemutatása is elengedhetetlen minden megjelenés alkalmával.

Néhány tipikus gond, probléma vagy félreértés, ami a hiányos információkból következik a teljesség igénye nélkül:

„Tegnap este direkt kikészítettem mindent az asztalra, hogy nehogy otthon maradjon, és mégis ott maradt.” vagy „Anyánál maradt.” – Ilyen esetben az iratok bemutatását pótolni kell.

Inkább apukákkal fordul elő, hogy kint hagyják a kocsiban az iratokat. Miután így nem tudjuk az ellenőrzést elvégezni, ezért megkérjük, hogy menjenek ki érte.

„Nincs nálam a TAJ kártya, de ott van a papíron (beutalón).” – Valóban ott van a beteg neve és egyéb adatai a beutalón, de a hiteles betegazonosításhoz ez nem elég, ehhez az igazolványokra is szükség van. Tehát ilyen esetben is pótolni kell utólag az iratok bemutatását.

„Nincsenek itt az igazolványok, de benne vagyunk a rendszerben, mert már voltunk itt.” – Ilyenkor az adatok valószínűleg előjönnek, de csak azok, amiket a kórházban bevittek a rendszerbe. De honnan tudjuk, hogy Ő az, akinek mondja magát?

Sokan azt is gondolják, hogy a név vagy a TAJ szám beírására egy központi rendszerből lehívhatjuk az adatokat. Ez egy nagyon gyakori tévedés. Az igazság az, hogy a szigorú adatvédelmi szabályok miatt erre nincs lehetősége az intézményeknek, ezért kell minden alkalommal, mindenkinek az igazolványaival igazolni magát és a jogosultságát az ingyenes ellátásra.

„Nincs itt, de tudom a számát vagy mutat róla egy fotót a telefonjában.” – Sajnos a TAJ szám bediktálása megint csak nem elég, mert a jogosultság ellenőrzésekor a NEAK rendszere csak azt mondja meg, hogy van-e érvényes jogosultsága a betegnek, azt, hogy kié a beírt TAJ szám, azt nem mondja meg, ezért kellenek az igazolványok.

A fotóval megint csak az a gond, hogy honnan tudhatjuk, hogy az Ő gyermekének az igazolványairól mutatja a fotót vagy egy másikéról?

Egy szó mint száz-

Hitelt érdemlően igazolni magunkat csak a kártyáink fizikai bemutatásával, ellenőrzésre való átadásával tudjuk, ez a hiteles betegazonosítás.

A rendőr sem fogadja el igazoláskor a magyarázkodást vagy a telefonon történő bemutatást. Ha nincs nálunk igazoltatáskor a jogosítványunk nem mehetünk tovább. A bankban sem tudunk ügyet intézni, ha nincs nálunk valamely arcképes igazolványunk (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél) és a lakcímkártyánk. Ilyen személyazonosítási kötelezettségünk van, akkor is, ha orvoshoz megyünk.

Milyen iratokat vigyen magával, ha orvoshoz megy? Mivel segíthet?

14 év alatti gyermekek esetében TAJ kártyát és lakcímkártyát,
14 év felett TAJ kártyát, személyazonosító igazolványt és lakcímkártyát, amelyeket a beutalóval együtt érdemes előkészíteni a sorban állás ideje alatt.  A “Mikor kell és mikor nem kell beutaló? című cikkünkben tájékozódhat, hogy mely szakrendelésre kel beutaló.

Miért van erre szükség?

Egyrészt mert számos törvény és rendelet előírja mind a beteg kötelezettségeként, mind a szolgáltató feladataként. Másrészt ezek azok a személyazonosító adatok, amelyeket az intézményeknek jelenteniük kell a NEAK felé a teljesítmény jelentésben, vagyis azért, hogy a NEAK kifizesse a szolgáltatóknak annak az ellátásnak az árát, amit igénybe vettünk.

Ezek hiányában a NEAK nem fizeti ki az ellátás árát az egészségügyi intézménynek.

Jó, ha tudjuk, hogy végső soron, ha a személyazonosságát és biztosítási jogviszonyát a beteg hitelt érdemlően az ellátást követő 15 napon belül sem igazolja, akkor az intézmény jogosult a beteg felé kiszámlázni az ellátás árát, mint biztosítással nem rendelkező személynek.

Mindenki számára természetes, hogy van személyi igazolványunk, TAJ és lakcímkártyánk, de vajon úgy, hogy nem nézzük meg, ki tudja felsorolni, hogy milyen adatok vannak rajta?
Egyszer-egyszer érdemes megnézni, 
milyen adat is szerepel az igazolványainkon.

hiteles betegazonosítás

TAJ kártya – adattartalma attól függ, hogy mikor kaptuk az igazolványunkat, ha régen akkor még szerepel rajta a nevünkön kívül (nőknél a lánykori név), anyja neve, születési hely és idő, maga a TAJ szám és a kiállítás dátuma.

Ha újabb fajta az igazolványunk akkor már csak a név, születési idő, TAJ szám és a kiállítás dátuma szerepel rajta, esetleg az érvényesség vége, ha van ilyen.

Lakcímkártya – Név, születési hely és idő, maga a lakcím és a személyi azonosító látható rajta. Ezen adatok közül, ha egy helyre vagyunk bejelentve a gyermekünkkel, akkor csak a lakcímünk azonos semmi más adat nem, ezért nem adhatjuk oda gyermekünk lakcímkártyája helyett a sajátunkat – mondván, hogy ugyanott lakunk. Ilyenkor fordulhat elő az, hogy gyermekünk anyja nevének a nagymama lánykori neve kerül be az adatokhoz.

Személyazonosító igazolvány – a régi és az E-személyazonosító igazolványon is az arckép, a név, a nem, az állampolgárság, a születési hely és idő és az anyja neve szerepel azonosító adatként.

Tehát mivel az új TAJ kártyán a szükséges adatainknak csak a töredéke szerepel, ezért emellé szükséges 14 év felett egy arcképes igazolvány, 14 év alatt a lakcímkártya. Mivel a NEAK felé az egészségügyi szolgáltatóknak jelenteni kell az irányítószámot is, valamint azért, mert az intézményeknek területi ellátási kötelezettsége van, ezért 14 év felett is igazolni kell a lakcímet is, hogy jogosultak vagyunk-e abban az intézményben igénybe venni a szolgáltatást, ezért kellenek ezek az iratok.

Végül ejtsünk pár szót az E-személyazonosító igazolványról is.

Jelenleg a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézményben nem rendelkezünk még E-személyazonosító igazolvány olvasóval, de ha működik az internet kapcsolatunk, akkor az igazolványszám beírásával képesek vagyunk megkapni a beteg TAJ számát és azt el is fogadjuk igazolásként. Azonban, ha nem működik az internet, vagy nincs élő kapcsolat, akkor ez nem lehetséges, ezért javasoljuk, hogy az E-kártya mellett hozza magával a TAJ kártyáját is és minden esetben hozza magával és készítse elő bejelentkezéshez a fenti iratait.

Következő cikk>>>>

Schneidler Margit

Felhasznált irodalom:
Sikolya Zsolt: Ügyfél-azonosítás és -hitelesítés a magyar közigazgatásban
1992. évi LXVI. törvény
Személyazonosító igazolványok, TAJ kártyák, lakcímkártya

 

Felesleges tortúra vagy a mi érdekünk is a hiteles betegazonosítás?

Ha orvoshoz viszed gyermekedet, akkor magaddal viszed az igazolványait és a TAJ kártyáját is?

Köszönjük, hogy szavaztál!