Hazánkban az állami gondoskodásba került gyermekek részére kiépült intézményhálózat nyújt segítséget.  Ebben a rendszerben, a gyermekvédelmi szakellátás célja, feladata, a családjukból kikerült, ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátása, valamint a fiatal felnőttek további utógondozói ellátása.

Ezt a rendszert szeretném most felvázolni.

A gyermekvédelmi szakellátás során az otthont nyújtó ellátás keretében teljes körű ellátást kell biztosítani a gyermek számára, és törekedni kell a családi kapcsolatok fenntartására, ápolására, hiszen a szakellátás fő célja a családi környezetbe történő visszahelyezés, visszagondozás.

Amennyiben ez nem valósulhat meg, a gyermek örökbefogadását készíthetik elő. Az ellátás ideje alatt a szülőnek joga, és kötelessége gyermekével kapcsolatot tartani, ami alapvető feltétele a gyermek hazagondozásának, hiszen e nélkül a szülő-gyermek kapcsolatot nem lehet javítani, ill. erősíteni a hazagondozás érdekében. Ez idő alatt a szülő is segítséget kap a gyermekvédelmi alapellátástól annak érdekében, hogy a kiemelésre okot adó körülmények megváltozhassanak, a szülő ismét tudja biztosítani a gyermeke megfelelő ellátását, gondozását, nevelését.

Az otthont nyújtó ellátás keretén belül figyelembe veszik a gyermekek eltérő gondozási igényét, melynek megfelelően:

• Különleges ellátást biztosítanak a tartósan beteg, fogyatékos, ill. a 3 év alatti gyermekek számára.
• Speciális ellátást kell biztosítani a súlyos pszichés tüneteket mutató, a súlyos magatartási és beilleszkedési zavarokat, vagy súlyos antiszociális zavarokat mutató gyermekek számára. Ezen felül az alkohol, drog, és egyéb pszichoaktív szert használó gyermek számára is speciális ellátást nyújtanak.  
• Különleges és speciális ellátást együttesen kell biztosítani a különleges és speciális szükségletet egyidejűleg mutató gyermek számára (kettős szükséglet).

A speciális és különleges ellátás kiterjed a gyermek korához, állapotához és szükségleteihez igazodó oktatásra, szakképzésre, foglalkoztatásra, valamint ápolására, szocializációjára és reszocializációjára, továbbá habilitációs és rehabilitációs kezelésére is.

Nagykorúvá vált fiatalok esetében az  utógondozói ellátás keretében van lehetőség lakhatást, és szükség szerint további ellátást biztosítani azoknak a fiataloknak, akinek utógondozói ellátását a gyámhatóság elrendelte. Utógondozói ellátás kérhető, amennyiben köznevelési, vagy felsőfokú tanulmányokat folytat a nagykorúvá vált fiatal, ha nem tudja biztosítani önellátását, vagy ha szociális intézményben történő elhelyezésére vár.

Otthont nyújtó ellátást biztosíthat:

– a nevelőszülő

– a gyermekotthon, vagy

– az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékos személyek vagy pszichiátriai betegek lakóotthona.

Nevelőszülők

Aki szeretné vállalni családjából kiemelésre került gyermekek gondozását, nevelését, az egy képzést követően, alkalmassági vizsgálat után válhat nevelőszülővé. Nevelőszülői elhelyezés esetén is adott az eltérő szükségletű gyermekek differenciált ellátása.

A speciális nevelőszülő alkalmas a nála elhelyezett speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására.

Különleges nevelőszülő pedig képes a tartósan beteg, fogyatékos vagy három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésre.

A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb hat gyermek és fiatal felnőtt teljes körű ellátását biztosíthatja szükségleteiket figyelembe véve saját háztartásában. Ha saját gyermeket nem nevel, akkor legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőttet láthat el. Amennyiben a nevelőszülő különleges, vagy speciális szükségletű gyermeket is ellát, minden ilyen gyermek után a meghatározott létszámot egy fővel csökkentik. A nevelőszülő munkáját segíti a nevelőszülői tanácsadó, ill. a gyermek gyermekvédelmi gyámja is, aki a gyermek törvényes képviseletét látja el.

Nevelőszülők díjazása

A nevelőszülőt a gondozott gyermekek után nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (28500 Ft.) 120%-a. A nevelési díj a gyermekek élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, egyéb eszközökre, költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt. Speciális, vagy kettős szükségletű gyermekek esetén 150%, különleges szükségletűek esetében pedig 140 % a nevelési díj.

A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege gyermekenként minimum az éves nevelési díj 25%-a. A nevelőszülő a fenti juttatásokat kizárólag a gyermekek megfelelő ellátására fordíthatja.

A nevelőszülő munkabére

A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a illeti meg. Ezen felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg. A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 7%-a illeti meg.

Gyermekotthon

A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít annak az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermeknek, akit nem nevelőszülőnél helyeztek el, ill. utógondozói ellátást biztosít a fiatal felnőtt számára. A gyermekotthonokban történő elhelyezés során is figyelembe veszik a gyermekek nevelési igényét, vannak speciális, ill. különleges gyermekotthonok is.

A gyermekotthon legalább 12, de legfeljebb 48 – önálló lakóegységben elhelyezett – gyermek otthont nyújtó ellátását biztosítja.

A lakásotthon olyan gyermekotthon, amely legfeljebb 12 gyermek ellátását biztosítja önálló lakásban vagy családi házban, családias körülmények között.

A gyermek szakellátásba kerülése

Abban az esetben, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, ill. egyéb hatóságok, a gyermeket azonnal végrehajtható határozatával ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el. Ha erre nincs lehetőség, a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivétel, ha ezt a gyermek állapota nem teszi lehetővé.  A tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség vagy azt a gyermek állapota indokolja, gyermekotthonban, lakásotthonban, helyezi el.

Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (TEGyESz)

A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (megyei, fővárosi) a Gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz az ideiglenes hatályú elhelyezést követően, valamint a nevelésbe vételi eljárás során a gyermek gondozási helyére. Nevelőszülőt, vagy gyermekotthont javasol.

A megfelelő gondozási hely meghatározása érdekében a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a gyámhatóság megkeresésére elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát, elkészíti a gyermekre vonatkozó szakmai véleményt, elhelyezési javaslatot tesz.  A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen nevelőszülői hálózatot és ideiglenesen befogadó gyermekotthont működtethet.

A gyermekvédelmi szakszolgáltatás további feladata többek között – a gyermek titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése.  Tájékoztatást nyújt az örökbefogadás feltételeiről, tanácsadást, felkészítő tanfolyamot biztosít. Nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételét előkészíti, segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását,  javaslatot tesz az örökbefogadás engedélyezéséhez. Örökbefogadást követően, az örökbe fogadó szülő kérelmére utánköveti az örökbefogadás alakulását, és támogatja az örökbe fogadó szülőket nevelési tanácsokkal.

A törvényes képviselői feladatok ellátásának segítése és más szolgáltatási, szervezési feladatok 

A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhatósági eljárásban szükség szerint közvetítői eljárást biztosít a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében – közvetítőt biztosít. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Gyámhivatal által kirendelt gyermekvédelmi gyám által biztosítja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletének ellátását.

Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság

Amennyiben helyi/megyei szinten nem megoldható a gyermek szükségleteinek megfelelő ellátási forma biztosítása, ill. a gyermek magatartása, pszichés problémái annyira súlyosak, akkor kezdeményezhető az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottságnál a központi (országos) speciális gyermekotthonban történő elhelyezése a gyermeknek.

Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság megvizsgálja a gyermeket, ahol orvos, gyermekpszichiáter, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus közösen alkotnak arra vonatkozó véleményt, hogy a gyermek állapota igényli-e a központi speciális gyermekotthonban történő ellátását. Az országos bizottság különösen annak a speciális ellátást igénylő gyermeknek javasolja a központi speciális gyermekotthonban történő elhelyezését, aki súlyos neurotikus, pszichotikus állapota, súlyos erőszakos cselekmények elkövetése, pszichoaktív szerek használata, kettős szükséglete miatt olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén, gondozási helyén nem tudnak biztosítani számára, illetve akinek kiemelése eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.

A gyermek elhelyezésének felülvizsgálata

A gyámhatóságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét. Ilyen felülvizsgálatra a nevelésbe vétel után

– az első 2 évben fél évente,

– a 3. évtől kezdve, 9 év alatti gyerek esetében évente,

– a 3. évtől kezdve, 9 év feletti gyerek esetében kétévente kerül sor.

A gyámhatóság soron kívül is végezhet felülvizsgálatot hivatalból vagy a gyám kérelmére, pl. ha azok a körülmények már nem állnak fönt, ami miatt kiemelésre került sor, ill. ha nem megfelelő a gyermek jelenlegi gondozási helye.

Burgondné Stomp Edit

Felhasznált jogszabályok:

• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Fotó:
pixabay.com