A tél beálltával halmozódnak a légúti hurutok, ezért érdemes pár szót szólni az egyik – a szülők számára legriasztóbb – betegségről, a croupról. Mi a croup?

A croup, a felső és alsó légutak acut gyulladásos vírusos betegsége,

amely gége alatti duzzanattal és légzési nehézséggel jár, elsősorban belégzési fázisban.

Mely életkorra jellemző a croup? A croup elsősorban 3 hónapos csecsemők és 3 éves kor közötti gyermekek betegsége, bár néha korábban és későbben is kialakulhat, fiúk esetében valamivel gyakoribb.

A leggyakoribb kórokozók influenza-, parainfluenza-, és RSV-vírusok. Gyermekkorban gyakoriak, közösségben okoznak körülhatárolt, csoportos megbetegedéseket. Parainfluenza vírusfertőzések egész évben előfordulhatnak, ősszel járványos megbetegedéseket okoznak. Lappangási idő 4-5 nap. Egyes típusaik inkább elszórtan fordulnak elő, kisebb csecsemőkori croup járványokat okozva.

Ugyanaz a vírustörzs második, sőt harmadik fertőzést is okozhat, bár a korábbi betegségek során kialakult részleges immunitást csökkentheti a későbbi megbetegedések vagy tünetek súlyosságát.

Az influenza által okozott croup szélesebb életkori határok között fordul elő és lefolyása is súlyosabb.
Gyakoriak a szezonális járványok. A parainfluenza-vírusok által okozott fertőzések elsősorban ősszel, az RSV- és influenza vírusok által okozottak pedig télen és tavasszal jelentkeznek.

A fertőzés átvitele, mint a legtöbb légúti fertőzést okozó vírusoknak nyákcseppek útján, illetve fertőzött váladékkal szennyezett tárgyakkal történik.

Itt érdemes kitérni mennyire fontos a szülők figyelmét felhívni a megfelelő higiénés szabályok betartására croup esetében is.

Nem lehet elég korán kezdeni gyermekeink kézmosásra nevelését, továbbá ha gyermekeinket védeni szeretnénk a betegségektől az őszi és téli hónapokban, járványos időszakban ajánlott a közösség kerülése legalább 2 éves korig. A fertőzés dominánsan a gégét, de az összes légutat érintve a tüdő szövetének gyulladásával jár. Az a szűkület, amelyet a nyálkahártya-duzzanat és a gyulladásos váladékok okoznak, a gége alatti területen a legkifejezettebb. A szűkület fokozza a légzési munkát, a gyermek kifáradásával és fokozott oxigénigénnyel jár.

A tüdő gyulladása is oxigénhiányt hoz létre.

A croupot gyakran néhány napos felső légúti hurutos panaszok előzik meg.

Maga a croup többnyire éjszaka, hajnalban jelentkező, görcsös, ugató jellegű köhögés, rekedtség, fulladás, belégzési nehezítettség jellemzi. A gyermek légzési nehézségre ébred.

Jellegzetes, belégzéskor hallható húzó hangot ad. Belégzéskor a szegycsont és a kulcscsont feletti árkok behúzódnak. Súlyos esetben a gyermek kifáradásával egyidejűleg az ajkak elkékülése is jelentkezik. A légzés egyre felületesebbé válik. A jól látható légzési nehézség és a húzó jellegű belégzési nehezítettség, a stridor a legfeltűnőbb.

Enyhébb esetben a panaszok reggelre csökkennek, következő éjjel ismét fellángolhatnak. Rendszerint 3-4 nap alatt megszűnnek, bár a köhögés, rekedtség hosszabb ideig eltarthat.

Egyes gyermekeknél a betegség nem tér vissza, míg másoknál gyakori a croup ismétlődése.

Visszatérő croupos rohamok kialakulásában allergiás tényezők vagy a fokozott reaktivitás játszhat szerepet.

A szülő számára bármilyen jellegű, főleg éjszaka jelentkező köhögés rendkívül riasztó, főleg ha nem szűnik. A teljesség igénye nélkül néhány gyakori és jellemző köhögési típust sorolok fel.

A nátha mint jellemző légúti betegség, mely kezdetben mindig vizes jellegű, akár vírusos, akár allergiás eredetű, felülfertőződés után nem szűnik, vagy arcüreggyulladás alakul ki, illetve a hátsó garatfalon csorog le a váladék, melyhez társulhat az orrmandulák gyulladása és megnagyobbodása is. Mindkét esetben gyakori a kínzó, háton fekve jelentkező, de éjszaka mindenképpen fellépő köhögés, köhögési roham. A szülő számára úgy tűnhet gyermeke ilyenkor sem kap levegőt, azonban hiányzik a croupra jellemző húzó jellegű belégzési nehezítettség, riadt tekintet, fulladásérzés.

Nagyon riasztó belégzési nehezítettséget és köhögési rohamot okozhat idegentest légutakba kerülése is. Ez egyszerűen elkülöníthető, hiszen láztalan állapotban, teljesen panaszmentes gyermeknél játék, vagy evés közben jelentkezik váratlanul. Ilyenkor lehetőség szerint a gyermeket lábánál lógatva, de legalábbis törzsét fejjel lefelé helyzetbe hozás után a hátát kell erősen ütögetni. Ilyen módon lehetőséget teremtünk a légútba került idegentest (mogyoró, pattogatott kukorica, stb.) eltávolításának.
Az idegentest légútba kerülése feltétlenül orvosi ellátást igényel a lehető legrövidebb időn belül.

Visszatérve eredeti betegségünkre, a croupra. Enyhe esetben elegendő a gyermek otthoni megfigyelése. Fontos a beteg nyugalmát, kényelmét, megfelelő folyadékbevitelét biztosítani. Javasolt tiszta, hideg levegőre, lehetőség szerint erkélyre, kertbe kivinni, de legalább ablakot nyitni rá. Jó hatású lehet fürdőszobában hideg vizet eresztve, hideg párát biztosítani.

Croupos betegnél fontos a párásítás, ezért visszatérő croup esetében javasolt hideg párásító vagy porlasztó beszerzése. A „párásítás” csökkenti a légúti szárazságot, de a vízcseppek túl nagyok ahhoz, hogy segítsenek az alsó légúti váladék feloldásában. Calcium készítményekről megoszlanak a vélemények. Magyarországon kívül sehol sem használják.

A hosszabban fennálló, erősödő légzési nehezítettség, szapora szívdobogás, a gyermek színének változása (sápadtból lilás színbe), kifáradás, kiszáradás mindenképpen kórházi kezelést igényel.

Visszatérő croup esetén általában a háziorvos a szülőket ellátja speciális kúppal.

Fontos elmagyarázni a szülőnek, hogy ez nem egy légzéskönnyítő kúp, ugyanis sokan ezt gondolják, hanem egy szteroid tartalmú kúp, amit csak akkor ajánlott alkalmazni, ha a gyermek állapota nyugtatásra, hideg párásítás, vagy csak hideg levegő hatására sem javult, sőt rosszabbodik.

A kúp alkalmazása után is tanácsos a gyermeket orvosnak megmutatni, mert biztonsággal csak szakember döntheti el a kórházi kezelés szükségességét.

Visszatérő croup esetén ajánlott a beteg kivizsgálása a háttérben esetleg meghúzódó allergia, vagy valamilyen fejlődési rendellenesség felderítése céljából.

Dr. Stéger Gabriella